Egy dologban lehetnek biztosak a holland szavazók, akik szerdán adják le voksukat az általános választásokon: Mark Rutte, Hollandia leghosszabb ideje hivatalban lévő miniszterelnöke távozik. Minden más egyelőre a levegőben lóg a rendkívül kiélezett választáson.
Ruttének tizenhárom hivatali év után az ország első női miniszterelnöke lehet az utóda, vagy egy szociáldemokrata politikus, aki otthagyta az Európai Unió klímakirályi posztját, hogy visszatérjen a hazai politikába. De számításba jöhet egy iszlámellenes törvényhozó és egy centrista politikus is, aki mindössze három hónapja hozta létre pártját.
„Nagyon fontos választási évnek tűnik ez, most sok minden megváltozhat” – mondja a 48 éves Jacobine Visser szülésznő Amszterdamban.
Szerinte a voksolás „nagy választás a jobb- és a baloldal között, és én tényleg nem akarom, hogy a jobboldal legyen hatalmon”.
A csaknem 18 milliós országban 9823 szavazóhelyiség működik, a választópolgárok 26 párt 1128 jelöltjére adhatják le a voksukat ezekben – szélmalmoktól kezdve a templomokon át az amszterdami Anne Frank Ház múzeumig.
A szavazóhelyiségek délelőtti nyitása után nehéz volt megjósolni az eredményt, tekintettel arra, ami az elmúlt hónapokban történt más európai választásokon. A populista és a kemény jobboldali pártok egyes uniós országokban győzedelmeskedtek, másokban pedig elbuktak. Most a hollandiai választásoktól várják, hogy kiderüljön: merre billen a kontinens demokratikus egyensúlya.
Ehhez kapcsolódóan: A kormány sorsa a tét – megosztja a holland koalíciót a migránskérdés
A közvélemény-kutatók szerint négy politikai párt, köztük Geert Wilders szélsőjobboldali Szabadságpártja fej fej mellett vágott neki a szerdai választásnak. A következő kormány megalakításához hetekig vagy hónapokig tartó koalíciós tárgyalásokra lesz szükség a pártok között.
Egy kedden ismertetett közvélemény-kutatás szerint Wilders pártja nagyon kicsivel megelőzi Rutte liberális, szabadkereskedelem-párti Néppártját a Szabadságért és Demokráciáért, valamint a Munkáspártból és a Baloldali Zöldekből álló balközép blokkot.
Ha a kormányzó pártnak sikerül visszavágnia Wilders szárnyait, az megnyithatja az utat Dilan Yeşilgöz-Zegerius igazságügyi és biztonsági miniszter előtt, aki az első nő lehet a kis torony néven emlegetett miniszterelnöki poszton.
Yeşilgöz-Zegeriust választották Rutte lemondását követően a Néppárt a Szabadságért és Demokráciáért, vagyis a VVD vezetőjévé. Törökországban született egykori menekült, aki most a migráció visszaszorítását szorgalmazza, miközben Hollandia a menedékkérők elhelyezésével küzd.
A veterán politikus Wilders, akinek előre jelzett szavazatszámai folyamatosan nőttek a kampány során, ennél sokkal tovább megy, egészen addig, amit ő menedékjogstopnak nevez, és a migránsok visszaküldését szorgalmazza a holland határokról. Népszavazást is szeretne a kilépésről az Európai Unióból.
A kedd esti záróvitában igyekezett elbagatellizálni iszlámellenes retorikáját, azt mondta, hogy „minden holland miniszterelnöke akar lenni, vallástól vagy származástól függetlenül”.
„A legjobbat akarom a holland embereknek” – mondta Wilders, amikor a hágai városházán leadta a szavazatát két biztonsági őr kíséretében, akik árnyékként követik mindenhova, miután számos halálos fenyegetést kapott. Azt mondta, hogy választási programja „talán nem olyan, mint amilyenre néhány európai vagy más ország pártjai (…) törekszenek, de hé, ez a demokrácia”.
A szerdán leadott szavazatok összeszámlálása után a párt vezetőinek tárgyalniuk kell a következő kormánykoalíció összetételéről. A 2021-es választások után több mint kilenc hónapba telt, mire létrehoztak egy négypárti megállapodást, és ugyanez történt az előző kormány esetében is.
Ehhez kapcsolódóan: Frans Timmermans, az EU klímafelelőse elindul a holland választásokon
Rutte negyedik, egyben utolsó koalíciós kormánya júliusban mondott le, miután nem tudott megegyezni a migráció megfékezésére irányuló intézkedésekről. Ez a kérdés volt a kampány egyik uralkodó témája a központi kormányzatba vetett bizalom helyreállítása mellett, amelyen Rutte hivatali ideje alatt sokat rontott a botrányok sorozata.
A kormányreform érdekében indított mozgalmat Pieter Omtzigt holland képviselő vezeti, aki nyáron alapította meg Új Társadalmi Szerződés nevű pártját. A párt csillaga a választások előtti közvélemény-kutatások szerint felfelé ível.
Az egykori kereszténydemokrata párt régóta kampányol a nagyobb átláthatóságért a kormány munkájában, és a bejelentők jobb védelméért. Sokat munkálkodott a botrányok áldozatainak javára is, kezdve a gyermektámogatásban részesülőktől, akiket az adóellenőrök tévesen csalónak bélyegeztek, egészen az észak-hollandiai Groningen tartomány lakóiig, akiknek otthonai megrongálódtak a gázkitermelés okozta földrengésekben.
„A mostani kormány évekig tartó botrányai után aközött választhatnak a hollandok, hogy ugyanígy folytatódjon-e minden, vagy új útra lépjünk” – mondta Omtzigt, miután kora reggel leadta szavazatát.
A politikai baloldal nagyágyúja Frans Timmermans, az EU volt klímaügyi biztosa, aki otthagyta nemzetközi karrierjét, hogy visszatérjen szocialista gyökereihez, és a Munkáspárt–Baloldali Zöldek tömörülés élére álljon. Még ha ők nyerik is el a legtöbb mandátumot, gondjaik lehetnek egy balközép koalíció létrehozásával a politikailag szétszabdalt Hollandiában.