Nem a tárgyalások, hanem a hadszíntéren kialakult erőviszonyok vezetnek el a békéhez Anders Fogh Rasmussen korábbi NATO-főtitkár szerint, aki EP-képviselők előtt hangsúlyozta, hogy „a béke nagy érték, de a szabadság felbecsülhetetlen”.
Úgyszólván minden kulcskérdésben a magyar miniszterelnök véleményével ellentétes álláspontot fogalmazott meg az ukrajnai háború befejezésének feltételeiről európai parlamenti képviselők előtt egy korábbi NATO-főtitkár, aki az ukrán elnök kabinetfőnökével a Kijevi Biztonsági Szerződésnek nevezett, Ukrajna számára hosszú távú biztonsági garanciákat tartalmazó kezdeményezéshez keresi a nemzetközi közösség támogatását.
Kijevi Biztonsági Szerződés a NATO-tagság előkészítésére
Anders Fogh Rasmussen kedden az EP védelmi politikai albizottságának vendégeként részletesen kifejtette álláspontját a háború állásáról, a békéhez vezető útról, és Andrij Jermakkal, Zelenszkij elnök kabinetfőnökével együtt megpróbált támogatást szerezni egy Ukrajna biztonságát hosszú távon szavatolni hivatott új megállapodáshoz.
„Az 1994-ben aláírt, rossz emlékű budapesti memorandum negatív garanciákat kínált Ukrajnának. A Kijevi Biztonsági Szerződés ezzel szemben pozitív biztosítékokat tartalmaz” – állította a korábbi dán miniszterelnök, aki szerint a Zelenszkij ukrán elnök tízpontos béketervére is hatást gyakorló megállapodás célja, hogy Oroszország soha ne szállhassa meg az országot, és biztosítsa Ukrajna újjáépítését.
Rasmussen tisztában van azzal, hogy Ukrajna NATO-tagsága hosszabb időt fog igénybe venni, főleg azért, mert a kollektív védelemre vonatkozó 5. cikkely kiterjesztése a NATO hadba lépését jelentené Moszkvával szemben, amit senki sem akar. Az ukrán elnök környezete és a korábbi NATO-főtitkár által kidolgozott terv ugyanakkor az előadó véleménye szerint kikövezheti az utat Ukrajna hosszú távon bekövetkező NATO-tagsága előtt, és arra is alkalmas lehet, hogy elejét vegye egy kellemetlen vitának az észak-atlanti szövetség közelgő vilniusi csúcstalálkozóján Kijev belépéséről. A tagállamok ugyanis rendkívül megosztottak a kérdésben, ezért a Kijev számára biztonsági garanciákat kereső terv, amelynek aláírására buzdítanak a kezdeményezők minden országot, egyfajta áthidaló megoldás lehet. Ugyanakkor a megállapodás nem a kollektív védelemről szóló 5. cikk helyettesítéséről szól – tette hozzá.
Ehhez kapcsolódóan: A NATO-főtitkár sürgeti Dél-Koreát, hogy fokozza a katonai támogatást Ukrajnának
Az atlanti szervezet korábbi főtitkára a képviselők előtt úgy vélte, hogy a háború még sokáig elhúzódhat, és a tavaszi offenzíva helyett tanácsosabb azonnali, akár már a következő napokban bekövetkező orosz támadásra felkészülni.
A Kijevi Biztonsági Megállapodás négypontos menetrendet jelöl ki a közeljövőben: egy, az orosz agresszió visszaveréséhez elégé erős ukrán haderő kialakítását, Kijev hírszerzési információkkal való teljes körű ellátását, az ukrán hadsereg intenzív és folyamatos kiképzését Nyugaton, és egy modern ukrán hadiipar létrejöttének elősegítését. „A terv célja az, hogy Ukrajna képes legyen megvédeni önmagát” – szögezte le a korábbi dán miniszterelnök.
Ha az oroszok kivonulnak, nem lesz háború
Rasmussen meggyőződése, hogy a háború mielőbbi befejezésének legjobb módja Ukrajnának nehéz fegyverekkel és még több haditechnikával való ellátása. A győzelmet számára az jelentené a háborúban, ha az összes orosz katonát kivernék a megtámadott országból. „A konfliktus addig fog tartani, amíg orosz csapatok vannak Ukrajnában. Az egyetlen ajánlat, amit Putyinnak tehetünk, hogy takarodjon el Ukrajnából” – mondta.
A korábbi NATO-főtitkár nem hiszi, hogy a tárgyalóasztalnál dőlne el a béke ügye, hanem a hadszíntéren, ezért is olyan fontos az ukrán haderő megerősítése. „Nem a mi dolgunk, hogy Kijevre nyomást gyakoroljunk annak érdekében, hogy idejekorán tárgyalásokba bocsátkozzon. A béke elérése nagyon egyszerű. Ha Oroszország abbahagyja a harcot, véget ér a háború. Ha Ukrajna teszi ugyanezt, nem lesz Ukrajna” – húzta alá a korábbi politikus, aki szerint „a béke nagy érték, de a szabadság értéke felbecsülhetetlen”.
Rasmussen szerint ha Putyin sikerrel jár Ukrajnában, nem fog megállni, és ennek rendkívül veszélyes üzenete lenne minden hasonló, háborús terveket szövő autokrata számára a világon. „Ha engedünk Putyinnak, akkor a háború állandósulni fog. Előbb Moldovára, majd Georgiára és a balti államokra fog rátámadni, hogy közvetlen szárazföldi összeköttetést létesítsen Kalinyingráddal” – mondta.
„Putyinnak megkell értenie, hogy a nyugati világ Ukrajna melletti elkötelezettsége nem fog meggyengülni” – közölte.
A NATO nem részese a háborúnak, a tagállamok egyenként igen
Anders Fogh Rasmussen nem hiszi, hogy NATO-csapatok fognak megjelenni Ukrajnában. A NATO véleménye szerint nem részese a háborúnak. Elismerte, hogy az Ukrajnának fegyvereket szállító NATO-tagállamok bizonyos mértékig igen, de ez a részvétel véleménye szerint igazolható, és az ENSZ alapokmányának 51. cikkén nyugszik, amely feljogosítja az országokat arra, hogy támogatást nyújtsanak a megtámadott ország önvédelméhez.
