Izraelnek fel kell hagynia a telepek bővítésével, a ciszjordániai házrombolásokkal és kitelepítésekkel, ugyanakkor a Palesztin Hatóság részéről is kormányzási reformokra van szükség – szögezte le Antony Blinken közel-keleti diplomáciai körútjának tel-avivi állomásán.
Az amerikai külügyminiszter tavaly október óta már negyedjére jár a térségben, és azon dolgozik, hogy sikerüljön megelőzni a háború kiszélesedését, miután az utóbbi napokban fokozódott az erőszak Izrael és a szomszédos Libanonban működő, Irán által támogatott Hezbollah síita milícia között.
Blinken a Gázai övezet fegyveres konfliktus utáni jövőjéről is egyeztet a főbb regionális szereplőkkel. A rendezési tervnek olyan konkrét lépések is részét képezhetik, amelyek egy palesztin állam létrehozása felé vezetnek.
Arról tájékoztatott, hogy több országtól is ígéretet kapott a támogatásra a palesztin enklávé újjáépítéséhez, illetve úgy vélte, hogy továbbra is lehetséges a szélesebb körű arab–izraeli normalizáció, de kizárólag akkor, ha előrelépés történik a palesztin állam megteremtése felé.
Utóbbit nehezíti, hogy Benjámin Netanjáhú izraeli miniszterelnök élesen ellenzi a kétállami megoldást, a Nyugat által támogatott autokratikus Palesztin Hatóság pedig a lakosság jelentős részének szemében nem legitim.
Izraeli tárgyalásait követően az amerikai diplomácia vezetője arra figyelmeztetett, hogy Jeruzsálemnek fel kell hagynia azokkal az intézkedéseivel, amelyek aláássák a palesztinok kormányzási képességét, így például a telepek bővítésével, a ciszjordániai házrombolásokkal és a kitelepítésekkel.
Hozzátette, hogy a Palesztin Hatóságnak is „felelőssége van abban, hogy megreformálja magát, javítsa a kormányzását”, amiről szavai szerint megbeszélést fog folytatni a szervezet elnökével, a 88 éves Mahmúd Abbásszal is.
A tárcavezető előző nap bejelentette, hogy az Egyesült Arab Emírségek, Jordánia, Katar, Szaúd-Arábia és Törökország is beleegyezett abba, hogy megkezdik a jövőbeli gázai újjáépítés tervezését. Ezek az országok korábban azon az állásponton voltak, hogy ennek előfeltétele a tűzszünet. A hozzájárulások részletei egyelőre nem ismertek.
Abbász, aki már 2005 óta nem mérettette meg magát választáson, szerdán találkozni fog az Egyesült Államok közeli szövetségesének, egyben az izraeli–palesztin konfliktusban fontos közvetítőnek számító Egyiptom és Jordánia vezetőivel is Akabában.
Washington már jó ideje az offenzíva intenzitásának enyhítésére, célzottabb hadműveletek indítására próbálja ösztönözni Jeruzsálemet, a tempó azonban a jelek szerint nem lassult, továbbra is több százan esnek áldozatául a bombázásoknak naponta a területen.
Ehhez kapcsolódóan: Izrael célzottabb támadásokat jelentett be a Hamász vezetői és fegyveresei ellen
Az izraeli kormány leszögezte, hogy addig tart a háború, amíg el nem pusztítják az Egyesült Államok és az Európai Unió által is terroristacsoportnak minősített Hamászt, illetve ki nem szabadítják a túszokat.
Izrael arról számolt be, hogy a palesztin enklávé északi részén mára jórészt lezárultak a nagyobb katonai műveletek, a hadsereg így most a középső területekre és a déli Hán Júniszra összpontosít.
Izrael és legfőbb szövetségese, az Egyesült Államok továbbra is megosztott abban a kérdésben, hogy miképpen képzelik el Gáza kormányzását a Hamász terrorszervezet uralmának felszámolását követően. Amerikai tisztségviselők a Ciszjordániában hatalmon lévő Palesztin Hatóságot hívnák be az övezetbe, emellett a tárgyalás folytatását sürgették egy önálló állam létrehozásáról. Izrael elutasította mind a két pontot.
Az ENSZ Humanitárius Ügyeket Koordináló Hivatala (OCHA) arra figyelmeztetett, hogy a Gáza középső részén zajló harcok jelentősen akadályozzák a segélyszállítmányok célba juttatását.
Ehhez kapcsolódóan: Menekülnek az emberek Gáza középső részének legnagyobb kórházából
A helyzet még rosszabb az enklávé többi részétől október végén elvágott Észak-Gázában. Itt teljes negyedek váltak a földdel egyenlővé, százezrek menekültek el, a maradókat pedig súlyos élelmiszer- és ivóvízhiány sújtja.
Izrael azután indított háborút Gázában, hogy a Hamász terroristái a határkerítésen áttörve október 7-én mintegy 1200 embert megöltek és körülbelül 250 túszt ejtettek, akik közül 129-et továbbra is fogva tartanak.
Jeruzsálem előbb pusztító légicsapásokba, majd szárazföldi műveletekbe kezdett a radikális iszlamista csoport uralmának felszámolása érdekében.
A gázai hatóságok szerint a halottak száma már meghaladta a 23 ezret, a sebesülteké pedig az 58 ezret. Az izraeli fél azt állítja, hogy körülbelül nyolcezer fegyveressel végeztek eddig, de erre nem mutattak be bizonyítékot. A harcokban mostanáig 186 izraeli katona vesztette életét.
Ehhez kapcsolódóan: Amerikai hírszerzés: Palesztin terroristák Izrael elleni támadásokra használták fel a legnagyobb gázai kórházat
Izrael a Hamászt teszi felelőssé a polgári áldozatokért, aláhúzva, hogy mindent megtesznek a civilek életének megóvása érdekében, azonban a radikális iszlamisták élő pajzsként használják a lakosságot, amikor sűrűn lakott területeken harcolnak, ahol alagutak, bunkerek, rakétavetők, mesterlövészállások egész labirintusát építették ki.
A Gázai övezet 2,3 milliós lakosságának több mint 85 százaléka, 1,9 millió ember kényszerült lakóhelye elhagyására.
