A héten még inkább kiélesedett a magyar kormány és az Európia Bizottság közötti feszültség. Az uniós testület ugyanis felfüggesztene háromezer milliárd forintnyi uniós támogatást, mert nem elégedett a kormány korrupció ellen hozott intézkedéseivel. A magyar kormány alapjaiban alakítaná át az egészségügyet, ami szakértők szerint nehezítené az ellátáshoz való hozzáférést. Oroszország intenzíven támadja Ukrajnát. Ez történt a héten.
Szakértők szerint veszélyezteti a betegellátást a kormány egészségügyi reformja
Zajlik az egészségügyi rendszer átalakításának előkészítése. A kormány múlt héten már benyújtott egy átfogó törvényjavaslatot, amely alapjaiban alakítaná át az egészségügyet. A háziorvosi rendszert, a kórházi ellátást is alaposan átszervező, további államosításokat tartalmazó tervezetről itt írtunk részletesen. Sokaknak nehezebb lesz eljutni a háziorvosi ügyeletre, megyénként egy kórház maradna, és általában is tovább nőne az állam szerepe az ellátásban.
Az egészségügy fenntartásának egyik kulcskérdése, hogy marad-e elég orvos, ápoló a rendszerben. Az egészségügyi szakdolgozókat érintő változtatásokról dr. Balogh Zoltánt, a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara elnökét kérdeztük. A kamara elnöke interjúnkban arról is beszélt, hogy jelentős béremelés nélkül nem lehet megoldani a szakdolgozói hiányt az egészségügyben. A kormány tervezi is ezt, de a pótlékok rendszerét átalakítaná. Hiába tárgyalt az államtitkár a szakdolgozói kamara vezetésével, az új bértáblát nem mutatta meg, pedig január elsejétől már az lenne érvényben. A reform megszüntetné a bérnővéri rendszert is, ami nélkül ma sok műszakban nem lenne elég szakember.
A kormány kivinné a kórházakból a tartós ellátást igénylőket. Ennek nyomán mintegy 2500 idős, krónikus beteg kerülhet át a kórházakból a létrejövő ápolási centrumokba a jövő év első felében. Ráadásul az ő ellátásuk finanszírozásába a rokonokat is bevonhatják, tehát fizetni kellene az ápolásért. Azt egyelőre nem tudni, hogy hol lesz ennyi férőhely, miközben most is tízezres várólisták vannak, és ki fogja őket ellátni – mondta a Szabad Európának Meleg Sándor, a Szociális Munkások Magyarországi Egyesületének (SZMME) elnöke.
Még kiszolgáltatottabbá válnak a munkavállalók
A Munka törvénykönyvét is módosítani tervezi a kormány. Ezt 2010 óta már többször megtette, és rendre a dolgozók kárára. A sztrájkjogok csorbítása, a dolgozókat hátrányosan érintő új törvény bevezetése és a „rabszolgatörvény” elfogadása után a kormány most ismét a dolgozók ellen fordul. Elvennék azt a lehetőséget is, hogy maguk dönthessenek arról, hogy mikor vesznek ki egy évben hét szabadnapot. Változás az is az eddigiekhez képest, hogy a kormány által benyújtott javaslat értelmében semmilyen díjazás nem illeti meg a munkaköre ellátására egészségi okból alkalmatlan munkavállalót.
Hiába a munkáltatóknak kedvező rugalmas feltételek, így sincs elég ember a gyárakban, így a feldolgozóipari cégek, azon belül is az autógyártáshoz kötődő vállalatok számára jelent fontos munkaerőforrást a kölcsönzött munkaerő. Ahogy korábban beszámoltunk róla, emiatt egyre több magyarországi gyárban tűnnek fel fülöp-szigeteki, indonéz, vietnámi és mongol vendégmunkások.
Az állami hatóságok által minősített munkaerő-kölcsönző cégeknek nem kell különböző engedélyekkel bíbelődniük, ha a listán szereplő állampolgárokat akarják Magyarországon dolgoztatni. Indoklás nélkül kirúghatják őket, és ha sokan vannak egy munkahelyen, az ott állományban dolgozók jogai is csorbulnak. Nehezebb lesz béremelést kiharcolni és sztrájkolni is.
Az EU egyelőre nem fizet ki háromezer milliárd forint uniós támogatást, de a kormány bizakodik
Az Európai Bizottság nem javasolja a visszatartott háromezer milliárd forint (7,5 milliárd euró), Magyarországnak járó támogatás feloldását. A biztosi testület azért döntött így, mert úgy ítélte meg, hogy Magyarország nem teljesítette maradéktalanul azokat a korrupcióellenes intézkedéseket, amelyekre még a nyár folyamán vállalásokat tett. A Magyarországnak járó támogatásokról december első hetében születhet döntés.
A kormány viszont úgy számol, hogy 2023 első felében sikerül megállapodni, és legalább hétmilliárdnyi forrás felszabadulhat. Gulyás Gergely szerint az Európai Bizottság politikai nyomásra cselekszik.
Orbán Viktor ezek után Kassán, a visegrádi országok kormányfői találkozóján arról beszélt, hogy Magyarország támogatja Finnország és Svédország NATO-tagságát, de ezt a kérdést idén már nem, csak 2023 januárjában, a következő év első ülésén fogja a parlament napirendre tűzni. „A svédek és a finnek Magyarország miatt egyetlen percet sem vesztettek el eddig” – mondta a miniszterelnök.
A magyar miniszterelnök 2010 óta vívja küzdelmét az Európai Unió különböző szerveivel. Idén Oroszország háborúja miatt történelmének legnagyobb kihívása elé került az EU, és ezzel Orbán Viktor is komoly zsarolási potenciálhoz jutott, amivel él is. Eddig minden uniós kísérletet visszavert, ami rendszerének kiépítését – és kritikusai szerint a jogállamiság felszámolását – próbálta megakadályozni. Cikkünkben végigvettük ezeket a kísérleteket és azt, hogyan hatástalanította őket a magyar kormány.
A hét elején a kormányon belül is volt mozgás: Palkovics László lemondása és minisztériumának megszűnése után tovább zajlott a kormány átalakítása. Önálló Gazdaságfejlesztési Minisztériumot kap Nagy Márton, aki eddig a Miniszterelnöki Kabinetirodán belül látta el feladatait. Az Építési és Beruházási Minisztérium Lázár János irányításával Építési és Közlekedési Minisztérium néven folytatja a munkát, mivel ide kerülnek a közlekedési ügyek. Kovács Zoltán is kapott egy új feladatot. 2024 második félévében az európai állam- és kormányfőket tömörítő Európai Tanács elnökségét Magyarország fogja ellátni, ennek előkészítését Kovács felügyeli.
Ukrajnában beköszönt a tél – mi következik a háborúban Herszon után?
Oroszország kivonulása a délkeleti Herszon városából újabb győzelmet jelent Kijev számára, miközben a frontvonalak a csatatéren továbbra is átrajzolódnak.
Herszonból való visszavonulásukat követően az orosz erők a Dnyeper keleti partján, a várossal szemben ássák be magukat. Olyan védelmi rendszereket állítanak fel, amelyek katonai elemzők szerint megakadályozhatják az ukrán előrenyomulást.
A herszoni kivonulás ugyanakkor nem jelentette azt, hogy csillapodtak volna az orosz támadások. A héten találat érte a zaporizzsjai atomerőmű egyik radioaktívhulladék-tárolóját, nem sokon múlt a nukleáris katasztrófa.
Orosz rakétatámadás végzett egy újszülött csecsemővel Ukrajna déli részén, miután az inváziós erők csapást mértek egy kórházra a déli Zaporizzsjai területen lévő Vilnianszkban.
Már több mint 8300 civil vesztette életét igazoltan az ukrajnai háborúban, az ukrán hatóságok vizsgálata szerint az eddig felderített halálos áldozatok között 437 gyerek volt. A halottak és a sebesültek tényleges száma valószínűleg jóval magasabb lehet, miután az adatgyűjtés során nem volt hozzáférésük az orosz hadsereg által megszállt területekhez, a felszabadított térségekben pedig folyamatosan kerülnek elő az újabb és újabb holttestek. Az ukrán hatóságok már több mint 45 ezer háborús bűncselekményt regisztráltak és 216 feltételezett tettest azonosítottak.
Oroszország már hetek óta lövi rakétákkal az ukrán energetikai infrastruktúrát. Ennek eredményeként szinte folyamatosak az áramszünetek még a nagyvárosokban is. Az ukrán elnök az ENSZ Biztonsági Tanácsának ülésén emberiség elleni bűncselekménynek nevezte az áramhálózat elleni támadásokat. Az ukrán főváros több mint kétharmada még mindig áram nélkül volt csütörtök reggel, a lakosság egy része nem fért hozzá vezetékes vízhez egy nappal azután, hogy az orosz rakétacsapások a háború kilenc hónapjának legnagyobb áramkiesését okozták Kijevben. Ukrajna ezért rohamtempóban javítja az elektromos hálózatot az áramszünetek után.
Az Európai Unió a kilencedik, Oroszország elleni szankciócsomag kidolgozásán dolgozik Moszkva Ukrajna elleni támadására válaszul – közölte Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság vezetője csütörtöki finnországi látogatásán.
