Az Integritás Hatóság elnöke szerint szimbolikus jelentőségű, hogy a civil és kormányzati tagokból álló Korrupcióellenes Munkacsoport elfogadta első éves jelentését – közölte a hatóság. A hivatalos közleményből ugyanakkor kimaradt, hogy a Transparency International (TI), a K-Monitor és az Átlátszó képviselői nemmel szavaztak, mert nem elégedettek a jelentés tartalmával.
Hétfőn délelőtt volt a szavazás a tavaly decemberben megalakult Korrupcióellenes Munkacsoport 2022-es éves jelentéséről, amely három hónap alatt, rohamunkában készült. Mivel a civileknek korlátozottak a lehetőségeik, ezért az állami oldal írta a jelentés törzsszövegét, amelyhez a civilek javaslatokat tehettek, amelyek vagy bekerültek, vagy nem – mondta a Szabad Európának Bodoky Tamás, az atlatszo.hu főszerkesztője, a munkacsoport egyik civil tagja.
A szavazáson 16-an vettek részt, nyolc állami bizottsági tag és nyolc civil. Az államiak közül mindenki igennel szavazott, két civil tartózkodott, a K-Monitor, a TI és az atlatszo.hu képviselői viszont nemmel voksoltak, vagyis a bizottsági többség elfogadta a jelentést, de a civilek egy része nem támogatta – mondta Bodoky Tamás.
Ez a hivatalos közleményből azonban nem derül ki.
„Mérföldkőnek tartom a hazai korrupcióellenes küzdelemben mind a jelentés létrejöttét, mind azt, hogy az állami és civil oldal képviselői konstruktívan tudtak a közös célért együtt dolgozni és olyan javaslatokat megfogalmazni, amelyek mögött egyetértés van abban, milyen lépésekkel lehet a korrupció visszaszorítását elérni” – közölte Biró Ferenc, az Integritás Hatóság és a Korrupcióellenes Munkacsoport elnöke.
A hatóság közleményében azt írja, hogy a munkacsoport március 13-i ülésén tartott szavazásán a dokumentumot elfogadták. „Mindkét oldal támogatásával több ajánlást is sikerült megfogalmazni a 2022-es év és az azt megelőző időszak jogszabályi környezetének leírása mellett” – írták.
Korábbi cikkünk a témában: Átlátszó, K-Monitor, Transparency – létrejött a Korrupcióellenes Munkacsoport
A TI, a K-Monitor és az atlatszo.hu delegáltjai azért szavaztak nemmel, mert a munkacsoport állami szerveket képviselő tagjai nem támogatták, hogy beleírják a jelentésbe a magyarországi korrupció súlyosságát bemutató megállapításokat – mondta Bodoky Tamás. Az ilyen megállapítások kizárólag a civil tagok álláspontjaként jelennek meg a dokumentumban – tette hozzá.
Például a közérdekű adatokhoz való hozzáférés korlátozását fogalmazták meg problémaként, de a jelentésben ez úgy jelenik meg, hogy ez a civilek álláspontja, nem a munkacsoporté – magyarázta.
A másik baj az szerinte, hogy a civilek javaslatainak egy részét a kormányoldal nem fogadta el, ezért azok mint nem konszenzusos javaslatok szerepelnek a jelentésben.
Mint mondta, a bekerült konszenzusos javaslatokat jónak tartják, ugyanakkor elégedetlenek a jelentés tartalmával, mert legfontosabb javaslataik nem kerültek be a jelentésbe, vagy nem konszenzusos javaslatként szerepelnek.
„Nem elég bátor ez a jelentés, de az pozitív csalódás, hogy normális a hangulat a munkacsoportban, és konstruktívak a résztvevők” – fogalmazott.
A mintegy kétszáz oldalas éves jelentés semmilyen konkrét korrupciós vagy korrupciógyanús ügyre nem tér ki 2022-ből, ez egy jogi szemléletű dokumentum, amely a meglévő közbeszerzési szabályozást vizsgálja, és javaslatokat tesz, hogy milyen módosításokkal lehetne csökkenteni a korrupciót – mondta Bodoky Tamás.
Amint arról korábbi cikkünkben beszámoltunk, december 13-án volt a Korrupcióellenes Munkacsoport első ülése. A 21 fős testületbe tíz fő állami szervektől, például minisztériumoktól érkezett, tíz fő pedig nem kormányzati szereplő, akiket pályázaton választottak ki. Az elnök Biró Ferenc, az Integritás Hatóság vezetője. A nem kormányzati szereplők között vannak ügyvédek, korrupcióellenes civil szervezetek képviselői, közbeszerzési szakértők és egy újságíró is.
