Felfüggesztettek egy középiskolás diáklányt, mert nem volt hajlandó levenni a hidzsábját Koszovóban, a hagyományos muszlim fejkendővel kapcsolatos vita legújabb európai helyszínén. A kérdés az elmúlt években az egész kontinensen heves viták középpontjába került.
A koszovói Oktatási, Tudományos, Technológiai és Információs Minisztérium 2014-es irányelvét hajtották végre, amely megtiltja a diákoknak, hogy vallási öltözéket viseljenek az általános és középiskolák területén – közölte a helyi oktatási hatóság és a nyugat-koszovói Peja városában lévő Bedri Pejani Gimnázium.
A lépés bírálói, köztük az ország muszlim lakosságát képviselő vezető szervezet, a Koszovói Iszlám Közösség (KBI) azzal érvel, hogy az iskola és a helyi tisztviselők félreértelmezték a szerintük homályosan megfogalmazott irányelvet, és megsértik egy 18 éves lány emberi jogait azzal, hogy megtagadják tőle az oktatást.
A lány családja panaszt tett a rendőrségen, ezért a helyi ügyészség vizsgálja, hogy megsértették-e a jogait.
A felfüggesztés feloldásáról tárgyalások kezdődtek. Naser Gega, az Oktatási Hivatal pejai kirendeltségének vezetője hétfőn azt mondta a Szabad Európa koszovói szolgálatának, hogy a diák még mindig nem vesz részt az oktatásban, de szerinte napokon belül megoldódhat az ügy.
Egy évvel azután, hogy Koszovó 2008-ban kikiáltotta a függetlenségét Szerbiától, Pristina betiltotta a vallási viseletet az általános és középiskolákban, ami a hívő muszlimok tiltakozását váltotta ki. A kormány azzal védte a döntést, hogy összhangban van az ország világi alkotmányával. Azóta többször módosították az ország oktatási törvényét e tekintetben, egy 2014-es oktatási minisztériumi rendelet tovább erősítette a tilalmat.
Koszovó alkotmánya biztosítja a lelkiismereti és vallásszabadságot, míg az ország vallási törvénye kimondja, hogy nincs államvallás. Becslések szerint a másfél milliós Koszovó túlnyomó többsége muzulmán, legtöbben az iszlám mérsékelt irányzatát követik. A függetlenség kikiáltása óta eltelt évek alatt azonban lassan teret nyert az iszlám egy konzervatívabb irányzata, és annak ellenére, hogy kevesen vannak, hallatják a hangjukat.
Tavaly a déli Prizren városában a muszlim közösség tagjai felszólaltak egy kanadai énekesnő, a nyíltan feminista és az LMBTQ-közösség által kedvelt Peaches fellépése ellen. A tiltakozásukról szóló tudósítás nagy felháborodást okozott.
Évek óta kényes kérdésnek számít Európában a hidzsáb viselése. Franciaország 2004-ben került a vita középpontjába, amikor kitiltotta a muszlim fejkendőt és a feltűnő vallási szimbólumokat az állami iskolákból. Azóta más európai országok is hasonló intézkedéseket hoztak.
Ehhez kapcsolódóan: Európai Bíróság: Megtiltható a fejkendőviselés a közalkalmazottak számára
„Igazságtalan tilalom”
Azóta több uniós tagállamban, köztük Ausztriában, Belgiumban, Bulgáriában, Dániában, Olaszország egyes részein, Hollandiában (a közterületeken), valamint Spanyolország Katalónia autonóm közösségének egyes részein is teljes vagy részleges tilalmat vezettek be a hidzsáb viselésére az oktatási intézményekben, a munkahelyeken és a közterületeken.
A Nyílt Társadalom Alapítvány egy emberi jogokat védő csoportjának (Open Society Justice Initiative) 2022 márciusában készített jelentése szerint a tilalmak azt követően léptek életbe, hogy az amerikai döntéshozók a 2001. szeptember 11-i terrortámadások után globális háborút hirdettek a terrorizmus ellen, ami gyanússá tette a muszlimokat az öltözködésük miatt.
2021 júliusában az Európai Unió Bírósága úgy döntött, hogy a munkáltatók bizonyos feltételek mellett korlátozhatják a vallási szimbólumok – például a hidzsáb – viselését a munkahelyen, különösen, ha a munkakörben sok emberrel lehet kapcsolatba kerülni.
Az Európai Unió Bírósága 2022 októberében úgy döntött, hogy az uniós vállalatoknak meg kell indokolniuk a vallási szimbólumok viselésének tilalmát. A bíróság egy belgiumi muszlim nő ügyében döntött így, akinek azt mondták, hogy nem viselhet hidzsábot a munkahelyén.
Koszovóban a felfüggesztett diáklány családja a Békeközponthoz, egy helyi civil emberi jogi szervezethez fordult segítségért. A csoport vezetője, egy helyi imám, Labinot Maliki azt mondta, hogy az elmúlt hét évben több mint ötven olyan iskolás lány esetében közvetített sikeresen, akiket azért függesztettek fel, mert hidzsábot viseltek. Amint megtudta, hogy egy példamutató magatartású és jól tanuló diáklányról van szó, felvette a kapcsolatot a helyi kormányzati és iskolai tisztviselőkkel.
„Ez az igazságtalan tilalom nemcsak az oktatáshoz való elemi jogát akadályozza azoknak a lányoknak, akik úgy döntöttek, hogy hidzsábot viselnek, hanem a hitük nyílt gyakorlásának szabadságát is” – mondta.
