A koronavírus-járvány és a védőoltás uralta a híreket a héten. Emellett írtunk a globális minimumadó kérdésében mutatott kormányzati hátraarcról és a jövőre érkező szja-visszatérítésről is. Offshore-kifizetésekkel terjeszkedik a kínai Huawei, míg a Yahoo kivonul az ázsiai óriásállamból.
Megtorpanni látszik az ellenzéki miniszterelnök-jelölt kampányának lendülete, véli szakértőnk. Ruff Bálint kommunikációs és kampánytanácsadó szerint kiaknázatlan a benzinár emelkedésének feszegetése az ellenzék részéről. Bármilyen furcsa, az üzemanyagok drágulásának kommunikációjából is a kormányfő jöhet ki nyertesként – mondta Konstruktív bizalmatlanság című podcastunk legfrissebb epizódjában.
Hivatalosan megerősítették, hogy a magyar állam megvette a Pegasus kémszoftvert, amellyel civileket, újságírókat, ügyvédeket és ellenzéki szereplőket figyeltek meg. A fideszes Kósa Lajos ismerte be a kiberfegyver beszerzését az Országgyűlés Honvédelmi és rendészeti bizottságának ülése után, bár a jegyzőkönyvet 2050-ig titkosították.
Oltás mindenekelőtt
Akcióval próbálja felpörgetni az oltási tempót a kormány. November 22. és 28. között az oltatlanoknak nem kell előzetes regisztráció, a harmadik oltásra is érvényes az akció. Azt, aki él a lehetőséggel, a kórházi oltópontokon Pfizer-, Moderna-, AstraZeneca-, Janssen- és Sinopharm-vakcina várja.
A pedagógusbérek mellett a koronavírus elleni kötelező oltásról tárgyalt szerdán két pedagógus-szakszervezet az Emberi Erőforrások Minisztériumában. Az érdekképviseletek felelőtlenségnek tartják a kötelező oltást, mert álláspontjuk szerint ezzel a kormány olyan szereplőkre hárítja a döntést, akik sem országos, sem területi járványügyi adatokkal, sem megfelelő szaktudással nem rendelkeznek.
Ugyanezt a gondolatot boncolja A munkaadók kötelezhetnek oltásra: járványvédelem és jogkorlátozás kiszervezve című tanulságos cikkünk is. Jogi és gyakorlati szempontból vizsgáljuk, meddig rendelkezhet valaki a saját testével, és mikor válthatja fel az önrendelkezést a közösség érdekeinek védelme a járványügyi korlátozásoknál.
Járványügyi szigorítások Európában
„Ne dőljön senki hátra, mindenkinek szüksége lesz harmadik oltásra” – hangzott el a koronavírus-járvánnyal foglalkozó kerekasztal-beszélgetésen a minap a szakember szájából. Az oltottaknak is óvatosabbnak kell lenniük, mivel az sem nyújt százszázalékos védettséget. Emlékeztetőoltásra akár félévente szükség lehet, az új vírusvariáns gyorsabban okozhat komoly gondot.
Minimumadó, szja-visszatérítés
Nyáron még ellenezte, ősszel már támogatta a magyar a kormány a globális minimumadó bevezetését, pedig az növelheti a Magyarországon letelepedett multik adófizetési kötelezettségét. A kabinet úgy vállalta az egyezmény aláírását, hogy nem teljesen világos, mi lesz az iparűzési adóval, valóban be lehet-e számítani a globális minimumadó összegébe. Ez azért fontos kérdés, mert ettől függ, mennyit veszít a magyar gazdaság a minimumadó melletti kiállással.
A rendszerváltás óta nem tartott a kormány akkora pénzosztást választási évben, mint ami jövőre jön. Ennek legnagyobb eleme egy egyszeri, hatszázmilliárdos osztogatás egy kedvezményezett csoport, a családosok szja-előlegének visszatérítése. Ehhez meg is jelent a nyomtatvány, amelyből kiderül: extra adatokat kér a NAV; az érintetteknek szinte lehetetlen lesz lekésniük a pénzről.
Befurakodás
Offshore-kifizetésekkel tört utat magának a kínai Huawei technológiai óriáscég a szerbiai távközlési piacon – erre utaló dokumentumok szivárogtak ki nemrég a Pandora-iratok részeként. Úgy tűnik, a Telekom Srbija egykori vezetője csaknem másfél millió dollárral, a mobilcégnek dolgozó prominens ügyvéd pedig egymillió dollárral lett gazdagabb. Bár a jelentés nem tárt fel konkrét bizonyítékot a jogsértő viselkedésre, elemzők a Szabad Európának elmondták, hogy a dokumentumok bemutatják a kínai vállalatok befolyásszerzési technikáit.
Miközben a kínai megavállalatok terjeszkednek, mások inkább visszavonulót fújnak: a Yahoo Inc. bejelentette, hogy kivonul Kínából, az „egyre nagyobb kihívást jelentő üzleti és jogi környezetre” hivatkozva. A cég kivonulása egybeesik a személyes adatok védelméről szóló kínai törvény november 1-jei hatálybalépésével, amely korlátozza, hogy a vállalatok milyen információkat gyűjthetnek, és szabványokat határoz meg tárolásukra.
A nyilvánosság és a hatalom macska-egér harcára példa az is, hogy a belarusz hatóságok elérhetetlenné tették a Regnum orosz kormánypárti hírügynökség honlapját az országban. Nem ez az első alkalom, hogy Minszk blokkolja egy oroszországi székhelyű médiacég honlapját. Korábban így jártak el a Komszomolszkaja Pravda orosz bulvárlap belarusz kiadásával is.
