A nagypolitikai játszmák ellenére folyamatosan zajlanak a szakmai tárgyalások a magyar uniós elnökség keretében, és minden fontos témában sikerült előrelépni, aminek hamarosan konkrét eredményei lehetnek – hangzott el egy csütörtök esti beszélgetésen.
A magyar uniós elnökség tervezett programjainak egyharmadát lebonyolították már, és nincs semmi, ami arra utalna, hogy a hátralévő kétharmaddal bármilyen gond lehet – derült ki azon a beszélgetésen, amelynek keretében a Mathias Corvinus Collegium szervezésében Győri Enikő fideszes európai parlamenti képviselő és Kovács Zoltán államtitkár, az elnökség lebonyolításáért felelős kormánybiztos mondta el eddigi tapasztalatait. Kovács Zoltán szerint kifejezetten jó az együttműködés a korábbi elnök Belgium és az utánunk jövő Lengyelország kormányával az elnökség ügyeinek továbbvitelében.
Ennek fényében már a rendezvény elején adta magát a kérdés, hogy van-e politikai blokád vagy bojkott a magyar elnökséggel szemben a többi tagállam részéről. „Van is meg nincs is – mondta erre Kovács Zoltán, úgy értve, hogy vannak országok, amelyek valóban bojkottálják, hogy minisztereket küldjenek egy – elvileg – miniszteri találkozóra, mások nem. – De a megbeszélések tartalma komoly, és mindenki komolyan is veszi őket” – tette hozzá. Győri Enikő azt mondta: az ukrán háborúban héjának számító országok – Lengyelország, a balti államok és az északiak – azok, akik jellemzően így állnak a magyar elnökség rendezvényeihez.
Az öt héja
Szóba került az uniós külügyminiszterek tanácsának ülése is, amelyet nem Budapesten, hanem Brüsszelben tartottak. Erről Győri Enikő azt mondta: ezt eleve nem a magyar kormány, hanem Josep Borrell uniós külügyi főtárgyaló hivatala szervezi. Az EP-képviselő szerint „öt héja ország” ágált a budapesti helyszín ellen, Borrell engedett nekik, „ennyire vette figyelembe a többség akaratát”.
Ehhez kapcsolódóan: A magyar soros EU-elnökség első, viharos hete után jön a válasz
Az EP gazdasági bizottságának francia szocialista elnöke sem jött el a budapesti miniszteri találkozóra, pedig meghívták, Győri Enikő levélben számon is kérte rajta, hogy miért nem, hiszen ezzel az EP-képviselők joga sérült, mert nem kaphattak tájékoztatást első kézből. Ugyanakkor „az uniós tagállamok többsége a józan ész mentén dolgozna, mert látják, tudják, hogy baj van”. Győri Enikő szerint Dobrev Klára DK-s EP-képviselő hirdetett bojkottot a magyar kormánnyal szemben, pedig ez 2011-ben, az első magyar uniós elnökség idején fel sem merült. Jövő héten Orbán Viktort fogják meghallgatni az Európai Parlamentben, amire már „előre feni a kését mindenki”.
Kovács Zoltán ezután arról beszélt, hogy a szélsőséges hozzáállás az EU működését kezdi ki, ettől függetlenül a kormány mindent megtesz azért, hogy haladni tudjon a napirendre vett témákkal. „Itt volt a luxemburgi miniszterelnök, és nagyon jó tárgyalást folytatott Orbán Viktorral arról, hogyan kellene növelni az EU versenyképességét – említette példaként, majd később megjegyezte, hogy ugyanekkor a luxemburgi külügyminiszter viszont azzal poénkodott, hogy vajon a találkozás másnapján Orbán Viktor már rohan-e Moszkvába. – Ma monolit helyzet van az EU-ban, például nem lehet békekezdeményezésről beszélni Ukrajna kapcsán” – mondta.
„Scholz miért csak most mondja?”
Kovács Zoltán szerint érdekes, hogy a két, nemrég zajló, a szélsőjobb, valamint a szélsőbal sikerét hozó német tartományi választás után Olaf Scholz kancellár teljesen másképp beszél a migrációról, mint eddig. „De miért csak most, miért nem korábban?” – tette fel a kérdést. Később még szóba került Németország és az, hogy a német kormány – egyértelmű válaszként az említett választási eredményekre – fél évre ismét bevezette a határellenőrzést. Győri Enikő és Kovács Zoltán egyetértett abban, hogy ezzel a német kormány nemcsak a schengeni övezetet verheti szét, de az európai (és különösen a németeknek beszállító magyar) gazdaságnak is rengeteget árthat. Az EU gazdasága ma már nagyban az áruk és a munkaerő szabad áramlásán alapul, ezért például sok cég nem is raktároz, hiszen kialakult az a rendszer, hogy minden alkatrész folyamatosan és időben megérkezik, amikor szükség van rá. Ha a kamionoknak órákat kell majd várniuk a német határon, összeomlanak az ellátási láncok – jegyezte meg Győri Enikő.
Ehhez kapcsolódóan: Magyarország két soros EU-elnöksége: különbségek és hasonlóságok
Az EP-képviselő elmondta, hogy novemberben versenyképességi nyilatkozatot fogadnak majd el a budapesti uniós csúcson, „amit remélhetőleg nem fognak elszabotálni az uniós jogalkotás alacsonyabb szintjein, mint ahogy ez megtörtét például a korábban migrációval kapcsolatban elfogadott állásfoglalással”. Ezután az amerikai választásokról is beszélt. Szerinte mindegy, hogy demokrata vagy republikánus elnök ül a Fehér Házban, az America first (Donald Trump szlogenje) egyformán jellemző a washingtoni hozzáállásra, „és ebben igazuk is van”.
Másrészt globális szinten Kínával is számolni kell, „ők sem szűz lányok gyülekezete”, és „bár jóban vagyunk velük, tudjuk, hogy nem egyszerű partnerek, tudjuk, hogy milyen a szabálykövetésük”. (Konkrétan nem fejtette ki, hogy milyen.) Ehhez képest az EU-ban magunkat hozzuk nehéz helyzetbe azzal, hogy újabb és újabb szigorításokat hozunk a saját cégeinkre nézve, ráadásul ezeket kötelezővé tesszük azoknak a nem uniós szereplőknek is, akik uniós cégekkel akarnak szerződni. Győri Enikő szerint „egy csomó EP-képviselő látja már, hogy rossz ez az irány, ehhez képest korábban megszavazta”.
A migrációról
Természetesen szóba került a migráció is. A volt madridi nagykövet Győri Enikő arról beszélt: rendszeresen jár Spanyolországba, és látja, mennyire utálják a helyiek, hogy egy menekült több pénzhez jut az államtól, mint egy munkanélküli. Németországban „a bűncselekmények negyven százaléka migránseredetű”, naponta ülésezik a pártok által létrehozott migrációs tanács, mégsem tudnak megoldást találni a problémára; a határok lezárása nem az. Kovács Zoltán hozzátette: Németország szabad bejárást biztosított a menekülteknek, most viszont miattuk zárja le a határait, ami szétveri a schengeni rendszert, és szétverheti akár a mára szorosan erre épülő Európai Uniót is.
A beszélgetés végén ismét a magyar elnökség munkájáról volt szó. Kovács Zoltán megismételte, hogy a politikai csatározások ellenére a mélyben, szakmai szinten nagyon jó és fontos tárgyalások zajlanak, aminek remélhetőleg olyan, mindenki számára kézzelfogható eredményei lesznek, mint annak idején a roamingdíjak eltörlése. „Ez az értelme az elnökségnek” – fogalmazott.
