A friss beruházási adatok irányán nem, csak a mértékén lepődtek meg a gazdasági szakértők. Bod Péter Ákos és Madár István is úgy vélte, a ’22-es választási évre túlfűtött gazdaság, az azóta tapasztalt forráshiány és a kormányzati improvizáció hatása a beruházási kedv zuhanása, ami az idei GDP-re is rányomja a bélyegét.
Ahogy beszámoltunk róla, nyolcéves mélyponton vannak a beruházások Magyarországon: az idei második negyedévben a nyers adatok szerint a beruházások volumene 16,8 százalékkal alacsonyabb az előző év azonos időszakához képest, az előző negyedévhez képest pedig a szezonálisan kiigazított adatok alapján hétszázalékos a visszaesés a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) gyorsjelentése szerint.
A fogyasztás és az export mellett a beruházás egy fontos mutató, amely a gazdasági tevékenységek fejlesztését és kapacitásbővítését írja le. Ennek a volumenét méri a KSH, vagyis ilyenkor azt mondja meg, hogy az árváltozástól kiigazítva a beruházások összege mennyivel változott egyik évről a másikra és egyik negyedévről a másikra – magyarázta az alapokat Madár István, a Portfolio vezető elemzője a Szabad Európának.
Mint mondta, az elemzők inkább a negyedéves adatokat figyelik, ami most mínusz hét százalék lett egyik negyedévről a másikra, amit szerinte nyugodtan lehet zuhanásnak nevezni, óriási visszaesésnek számít.
Ez nagyon rossz beruházási klímáról, üzleti klímáról árulkodik – tette hozzá. Nagyon nem lepődtek meg az adaton, mert a második negyedéves GDP már ismert volt, amelynek nagyjából a 25 százaléka a beruházás, és mivel a GDP nagyon rossz lett, ezért lehetett sejteni, hogy a beruházás sem lesz jó.
Az elmúlt két évben, tehát nyolc negyedévből kettő volt olyan, hogy picit emelkedett a beruházás az előző negyedévhez képest, a többiben meredeken esett. Ezen belül is különösen durva az utolsó két negyedév, hiszen az idei első negyedévben öt százalék fölötti volt a visszaesés, most meg hét százalék. Ez iszonyatosan meredek zuhanás, tehát mindenképpen rossz hír – összegezte.
Hiába jelentettek be az utóbbi időszakban gigaberuházásokat, az nem jelenti azt, hogy ez azonnal olyan beruházássá válik, amit a statisztika látna. Amíg a szegedi BYD-telken nincs egy kapavágás sem, addig az nem beruházás közgazdasági értelemben. Ezért érdemes szétválasztani azt, hogy egyes nagyberuházások várhatóan többéves időtartamban milyen mértékben növelik majd az ország beruházási aktivitását, meg azt, hogy mi történik aktuálisan. Jelen pillanatban ezek a feldolgozóipari beruházások lejtmenetben vannak – mondta az elemző.
Két-két és fél éve esik elég masszívan a beruházási aktivitás Magyarországon. A feldolgozóipari tevékenységekhez kötődő beruházások egy darabig egész jól teljesítettek a gazdaság többi részéhez képest, az elmúlt néhány negyedévben viszont már ezek is nagyon meredeken esni kezdtek, tehát annak ellenére, hogy vannak nagy bejelentések, valójában jelen pillanatban nincsenek nagy beruházások a feldolgozóiparban. Ennek az az oka – és ez általában a teljes beruházási környezetre igaz –, hogy 2022-höz képest minden nagyot romlott a beruházási klíma szempontjából – fogalmazott.
Szerinte 2022-ben szét volt fűtve a magyar gazdaság: ömlött be az EU-s pénz, választások voltak, mindenki költött, mint az őrült. A lakosságnál rengeteg jövedelem képződött az állami transzferek miatt, például az szja-visszatérítésből, és ezek összeredménye volt az, hogy 2022-re nagyon durván túl lett fújva az egész beruházási piac, de ezt követően az összes olyan tényező, ami a beruházásokat tovább tudta volna fűteni, eltűnt. Nincsenek EU-s források, vagy nincs annyi, ez máris visszaveti az állami beruházásokat és a magánberuházások egy részét is – magyarázta.
Ezenkívül azt látni, hogy az üzleti környezet külföldön is nagyon rossz, bár kevés országra van még második negyedéves adat, de azt lehet mondani, hogy a magyar beruházás kirívóan gyenge adatnak tűnik, miközben a többi ország teljesítménye sem fáklyás menet ebből a szempontból – mondta Madár István.
„Általában gyenge az üzleti környezet Európában, ami azt jelenti, hogy a nagy exportőrök sem most kezdenek el beruházni. A járműiparban vagy az akkumulátorgyártásban kifejezetten strukturális kérdések merülnek föl, hogy az elektromos átmenet mennyire lesz gyors, szenvednek az európai autógyártók, hozzájuk kapcsolódóan nyilván szenved a magyar beszállítói ágazat, és szenved jól láthatóan a magyar akkumulátorágazat is. Ezek nyilván nem fognak most elkezdeni őrült tempóban beruházni, amikor azt látják, hogy a jelenlegi kapacitásaikra is szerény a kereslet. Ezek a külső hatások” – fogalmazott.
Ezek mellett itthon nagy állami fogyókúra lépett életbe az EU-s források hiánya miatt, több ezer milliárd forintnyi beruházást húztak le a listáról, infrastruktúra-fejlesztéseket, felújításokat; ezek mind-mind eltűntek a rendszerből.
„Ha megnézzük, hogy ’22-höz képest mi történt a magyar beruházási piacon, akkor azt mondhatjuk, hogy minden területen gyakorlatilag ereszt le a lufi, emiatt érthető módon egyre kisebb teljesítményt tud nyújtani a gazdaság. 2020 óta annyi sokk érte a magyar gazdaságot, amennyi általában két évtized alatt szokott lenni” – foglalta össze.
Szerinte az említett negatív hatások egy része folyamatosan enyhül. A lakosság már elkezdett többet költeni, ami előbb-utóbb lehetőséget ad arra, hogy a vállalkozók óvatosan elkezdjenek fejlesztésekben gondolkodni, de a második fél év nem fogja tudni olyan szintre fölhozni a 2024-es éves átlagot, hogy a beruházási volumen ne vaskos mínusz legyen idén.
Az EU-s pénzek hiánya azt sejteti, hogy nem lehet nagy felpattanásra számítani. Egyelőre azt kell megnézni, hogy a következő negyedévekben legalább megáll-e az esés, utána reménykedhetünk abban, hogy elindul valami fölfele is – tette hozzá.
Bod Péter Ákos: A kormány inkább ne csináljon semmit
Nem meglepő a beruházási volumen visszaesése, de a mértéke váratlanul magas, és ez kevésbé megnyugtató – mondta a Szabad Európának Bod Péter Ákos közgazdász, a jegybank volt elnöke.
„A második negyedév erősebb szokott lenni, mint az első, szezonális okokból. Hát itt nem. Az első három hónap is nagyon lent van. Azt lehet látni, hogy 2022 második negyedévétől mind a mai napig csökken, sőt most már zuhan a beruházási volumen. A csúcsot ’22 második negyedévében, a választás időpontjában érte el a beruházás, azóta nagyságrendileg negyedével lejjebb van” – foglalta össze.
Mint mondta, a befektetők azt szeretik, ha két-három-négy-öt, akár tíz évre előre világosak a szabályozási keretek. Ha kiszámíthatatlanok, akkor csak a legszükségesebb beruházásra mernek vállalkozni.
Amennyiben a beruházási volumen ekkorát esik, ez azt valószínűsíti, hogy azoknak lesz igazuk, akik azt gondolták, hogy idén a tavalyi visszaeséshez képest a kétszázalékos növekedésnek is örülni kell. Idén az első hónapokban a kormány még négy százalék feletti növekedést remélt, aztán négyre korrigálták, de a független elemzők jóval kevesebbet mondtak. A tavaszi elemzői konszenzus 2,5 százalékos GDP-növekedés körül volt – mondta.
Szerinte a kelet-közép-európai térségben ennél jobbak az átlagos gazdasági viszonyok. A lengyel, a cseh vagy a román gazdaság ugyanebben a környezetben működik, mégis jobb a helyzet. Talán azért, mert diverzifikáltabbak, nem függnek egyetlen ágazattól, és a munkaerőpiacuk is dinamikusabb.
„Az a félelmem, hogy a rossz adatot látva a kormányzat megint megpróbál valamit gyorsítani. A gyorsítás eszközei általában újabb beavatkozások, vagy nyomás a nemzeti bankra, hogy vigye lejjebb a kamatokat. Ezt egyébként már a nemzetgazdasági miniszter el is mondta, hogy a jegybank csak az inflációra figyel, és nem a növekedésre” – fogalmazott a volt jegybankelnök.
Más mutatók szerint viszont a vállalati szektorban van pénz, amit képesek lennének beruházni, ha látnak maguk előtt piacot, ha biztosak abban, hogy nem változik a jogi környezet. Sok múlik az üzleti környezeten, amin a kormány csak ront a nagyon gyakori improvizációival és szabályozói beavatkozásával; ezek éppen a beruházásokat fogják vissza – magyarázta.
Úgyhogy inkább semmit sem kéne tenni, hagyni kellene a gazdasági folyamatokat végigfutni, kiszámítható gazdaságpolitikát kellene folytatni, olyan költségvetést készíteni decemberben, amelyik kibír legalább egy fél évet – mondta Bod Péter Ákos.
