Benyújtotta lemondását Kisfaludy László, a Belügyminisztérium köznevelésért felelős helyettes államtitkára – írta meg a Magyar Hang. Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes az Országgyűlés rendkívüli ülésének összehívását kérte július első hetére Kövér László házelnöktől, ekkor szavazzák meg a pedagógusok új életpályájáról szóló törvényjavaslatot.
Azt egyelőre nem tudni, hogy a helyettes államtitkár mivel indokolta lemondását, de az biztos, hogy nem várta meg a jövő hetet, amikor az Országgyűlés szavazni fog a sok vitát és tiltakozást kiváltó státusztörvényről.
Az Országgyűlés június 16-án rendkívüli ülésen tárgyalta az előterjesztést, a vita több mint tizennyolc órán át tartott. A fideszes többségű Kulturális Bizottság június 22-én elfogadta a törvényjavaslat végső változatát. Az ellenzéki pártok több mint negyven módosító javaslatot adtak be, ezeket mind leszavazta a bizottság kormánypárti többsége – írja a lap.
A kormány részéről elsősorban Kisfaludy László vett részt a szakmai szervezetekkel és a szakszervezetekkel tartott egyeztetéseken.
Ehhez kapcsolódóan: Vita délutántól délelőttig – terítéken a státusztörvény
Nagy Erzsébet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) ügyvivője korábban azt mondta a Szabad Európának, hogy szerinte már a törvényjavaslat címe is hazugság, mert abban semmiféle kiszámítható pályaív nem szerepel. Benne van viszont számos olyan módosítás, amely ellen pedagógusok, civilek és a szakszervezetek már a kezdetektől fogva tiltakoztak.
Több találkozó is volt a szakszervezetek és a kormány képviselői között, de azokat a PDSZ ügyvivője nem nevezné érdemi, konstruktív, konszenzusra törekvő egyeztetéseknek. A kormány tett ugyan visszalépéseket a törvénytervezet lényeges elemeiben, de a szakszervezetek szerint azok nem elégségesek ahhoz, hogy számukra elfogadható legyen a státusztörvény.
Az ellenzéki pártok is elhibázottnak tartják a státusztörvényt, mert az eddig bejelentett módosításokkal együtt is alapvetően szembemegy a magyar érdekekkel és a kormány EU-val kötött megállapodásaival, így számos helyen ellentmond a kormány EFOP Plusz programban rögzített vállalásainak. A tervezet nem teszi vonzóbbá a pedagóguspályát, ellenben szerzett jogokat vesz el és szűkíti a szakmai autonómiát, a véleménynyilvánítás szabadságát és a munkakörülmények biztonságát, valamint sérti a szülők jogát és a diákok oktatással kapcsolatos alapvető jogait – írták az ellenzéki pártok.
