Palkovics László volt miniszter azért mondott le, hogy segítse a kormány tárgyalásait az Európai Unióval a közérdekű vagyonkezelő alapítványokba kiszervezett egyetemeket sújtó szankciók megszüntetése érdekében. A kormány kedden nyújtotta be a törvénymódosítást, amely jelentősen szigorítja az összeférhetetlenségi szabályokat az ilyen alapítványoknál.
Palkovics László lemondásának indoka és célja, hogy a gesztussal – mint az úgynevezett felsőoktatási modellváltást irányító volt miniszter – segítse a magyar kormány sikeres tárgyalásait az Európai Unióval, az egyébként súlyosan jogszerűtlen és méltánytalan, a KEKVA-egyetemeket sújtó szankciók megszüntetése érdekében – írta közleményében a Széchenyi István Egyetemért Alapítvány.
Palkovics László 2022. december 7. óta a győri egyetem alapítványának kuratóriumi elnöke. Néhány hónapja a Telexnek nyilatkozva azt mondta: bölcs dolog, ha nem Fidesz-káderekkel töltik fel az egyetemi kuratóriumokat.
Egy nappal azután jelentette be az egyetemet irányító alapítvány Palkovics László kuratóriumi elnök lemondását, hogy a Kulturális és Innovációs Minisztérium kedden közzétette törvénymódosító javaslatát. A kormány úgy változtatna a közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló törvényen, ahogy az Európai Unió kérte 2022 decemberében. Szigorú összeférhetetlenségi szabályokat vezetnének be az egyetemeket fenntartó alapítványoknál, és a kinevezettek nem maradhatnának életük végéig kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagok – írja a 24.hu.
Ehhez kapcsolódóan: Radó Péter: Semmit sem garantál a kormánytagok távozása az egyetemi alapítványokból
A lap szerint a kormány több mint másfél év után belátta: lépnie kell, ha azt akarja, hogy a modellváltáson áteső egyetemek is hozzáférhessenek az uniós forrásokhoz, köztük az Erasmus+ és a Horizon programokhoz.
2023 februárjában a kormány már szigorított, távozásra szólította fel az egyetemi vagyonkezelő alapítványok kuratóriumaiban és felügyelőbizottságaiban ülő kormányzati tisztviselőket – például minisztereket, államtitkárokat, kormánybiztosokat és miniszteri biztosokat –, akik ennek eleget is tettek, de voltak, akik inkább a kormányzati pozíciójukról mondtak le. Az összeférhetetlenségi szabályok azonban változatlanok maradtak, amit az Európai Bizottság továbbra sem fogadott el.
A mostani módosítással pontosan szabályoznák, kik nem tölthetnek be kuratóriumi vagy felügyelőbizottsági tagságot az egyetemi alapítványokban – írja a lap.
Korábbi cikkünk a témában: Új magyar találmány az Erasmus mínusz program
A parlamenti képviselők, a polgármesterek és a főpolgármester, a kormánytagok, az államtitkárok, a miniszterelnök politikai igazgatója és nemzetbiztonsági főtanácsadója, a kormánybiztosok, miniszteri biztosok, a helyettes államtitkárok, kormányzati főhivatalok és a központi hivatalok vezetői és helyettesei, kormányhivatal főigazgatója, igazgatója, a Nemzeti Fejlesztési Központ főigazgatója és igazgatói, járási hivatalvezetők és helyetteseik, főosztályvezetők és osztályvezetők nem lehetnek benne a modellváltott egyetemeket fenntartó alapítványokban.
Az összeférhetetlenséget nem elég a kinevezéskor megszüntetni, legalább egy évnek el kell telnie, hogy kinevezhető legyen valaki, ha a felsorolt tisztségeket betöltötte.
A lap szerint több politikust biztosan érint a tervezett szabályozás, például Lezsák Sándor fideszes parlamenti alelnököt, Fazekas Sándor fideszes és Süli János KDNP-s képviselőt, Szolláth Tibort, Hajdúnánás leköszönő kormánypárti polgármesterét, Szemereyné Pataki Klaudia kecskeméti fideszes polgármestert, Cser-Palkovics András székesfehérvári fideszes polgármestert és Veres Pál távozó miskolci polgármestert. Az alapítványi vezetők díjazása jellemzően havi egymillió forint körül alakult.
Múlt héten derült ki, hogy a tízmilliárd forintos Pannónia program nem tudja helyettesíteni az Erasmust, mert mintegy hétszáz magyar egyetemistát tudtak külföldi egyetemekre küldeni augusztusban és szeptemberben, míg az Erasmus+-ban tavaly tízezer magyar hallgató vett részt – emlékeztet a lap.
Ahogy arról korábban beszámoltunk, az Európai Tanács 2022 decemberében döntött arról, hogy az EU nem köthet új pénzügyi megállapodást közérdekű vagyonkezelő alapítvánnyal, illetve az ilyen alapítvány fenntartásába került intézménnyel. Az unió összeférhetetlennek tartja, hogy fideszes politikai vezetők dönthetnek közpénzek kifizetéséről olyan szervezeteknek, amelyekben maguk is alkalmazottak és döntéshozatali jogkörrel rendelkeznek. Ez azonban csak 2023 januárjában derült ki, az egyetemi jelentkezési időszak kellős közepén.
