Különleges kincs került Budapest Főváros Levéltárához, egy szelete már mindenki számára elérhető, felfedezése különleges közösségi élményt nyújt.
Mintegy 150-160 ezer, egykor a Fővárosi Fotó Vállalat (Főfotó) gyűjteményét gazdagító színes és fekete-fehér negatívról van szó. A képek a szocialista Magyarország mindennapjait mutatják be.
Brigádkirándulás, vállalati mikulás
“A negtívok a Fortepan közreműködésével kerültek hozzánk, egészen pontosan a Fortepan ajánlotta fel azokat megvételre, és miután megvizsgáltuk az anyagot, rájöttünk, mekkora kincsről van szó.
Úgy döntöttük, hogy a magániratok vásárlására elkülönített éves keretünket idén erre fordítjuk” – mondta a Szabad Európának Kenyeres István, Budapest Főváros Levéltárának főigazgatója.
A fényképeket 1961–1993 között készítették a Főfotóval szerződésben álló vállalatok és más szervezetek megrendelésére. A felvételek jelentős része a korszak különféle fővárosi és vidéki eseményein, rendezvényein készült, de találunk köztük gyár-, üzlet-, termék-, reklám-, város- és tájfotót, illetve portrét is.
Rengeteg kép készült a Budapesti Nemzetközi Vásárokon, és dokumentáltak sok divatbemutatót is. Láthatjuk a Kádár-korszak vállalati ünnepségeit, nyomon követhetők egy-egy város kiemelt építkezési projektjei, de megelevenedik a hatvanas évek téli Budapestje is.
Rengeteg tárgyfotó van gépektől a konzerveken át az italokig, bútorokig, a különféle közlekedési eszközökig.
"Gyakorlatilag a szocialista Magyarország teljes termékkultúrája feltárul. Olyan szelete ez ennek a korszaknak, ami ilyen mélyen nincs dokumentálva sehol máshol”
– mondja Kenyeres István.
Bevetették a mesterséges intelligenciát
Profi fotósok magas színvonalú munkáiról van szó, a Főfotónak volt egy fotóriporteri csapata, az teljesítette a vállalatoktól érkező megbízásokat, amelyek nem csak a fővárosból, hanem az egész országból befutottak, szép számmal vannak vidéki események is.
A gyűjtemény mintegy felét, 70 ezer fotót sikerült nyár óta digitalizálni és mindenki számára elérhetővé tenni. Ilyen mennyiségű fénykép leírása nagyon időigényes, évekig eltarthatott volna, ezért a levéltár a publikáláskor csak az azonosításukhoz szükséges néhány alapadatot tüntette fel.
A fotókat ezután az Arcanum Kft. mesterséges intelligencia segítségével automatikus kulcsszavakkal látta el. A főigazgató szerint elég jó találati aránnyal dolgozott a program, a kulcsszavak segítségével jól kutatható az anyag, de hogy még jobb legyen, nagyban számítanak a nagyközönségre.
Ha ugyanis az érdeklődők regisztrálnak a Hungaricana felületén, a kiválasztott képhez navigálva lehetőségük van saját kulcsszavakat megadni és a témáról, a szereplőkről pontosító megjegyzéseket tenni. Sőt, a pontos helyszínt is meghatározhatják Google-térképes lokalizálás segítségével. Tulajdonképpen a levéltárral közösen pontosíthatják, fejleszthetik a gyűjteményt.
Szívesen teszik is, mondja a főigazgató, máris sok visszajelzést kaptak olyanoktól, akik egy-egy eseményen felismerték magukat, pontosítani tudták, hogy hol, milyen alkalomból és mikor készült a fotó.
COVID-karácsony: készülődés egy járvány kellős közepén
Nagyon kevés az információ
Németh Ágnes főlevéltárost arról kérdeztük, milyen állapotban kapták meg a gyűjteményt. Mint mondta, a negatívokat az elmúlt évtizedekben nem a legideálisabb körülmények között tárolták. Ikeás dobozban, ömlesztve is jöttek negatívok.
A fekete-fehérek aránylag jól átvészelték az elmúlt évtizedeket, a színeseket jobban megviselte az idő. Hangsúlyozta, hogy semmit sem dobnak ki, azok közül sem, amelyeken súlyosabb fizikai sérülések vannak, szerencsére ezekből van kevesebb, de előfordult, hogy összeragadtak negatívok.
Mint mondta, nagyon nehéz az azonosítás. Igaz, hogy nagyjából minden képnek van egy azonosító száma, amelynek általában része az évszám, amikor a fotó készült. A gyűjteményhez kaptak nyilvántartási füzeteket, abban vezették a megrendeléseket, tehát a megbízókról van nyilvántartás, de ez csak az anyag harmadára, felére igaz.
Az eddig digitalizált 70 ezer fotóból 20 ezer eseményfotó, nagyobb része a 80-as 90-es évek elején készül, a másik 50 ezer pedig a 60-as évekből és a 70-es évek első feléből való, ezekről nagyon kevés az információ.
Kutatható, szabadon felhasználható
A 150-160 ezer fotó nagyjából felét digitalizálták tehát eddig a Közgyűjteményi Digitalizálási Stratégia projekt révén, a 70 ezer fotó már elérhető, kutatható a Hungaricana Közgyűjteményi Portál Képcsarnokának felületén.
A fotók bárki számára elérhetők, letölthetők, és nem kereskedelmi célból szabadon felhasználhatók. A levéltár munkatársai, részben pályázati forrásokból folytatják az anyag feldolgozását, terveik szerint jövőre újabb felvételeket tesznek közzé a páratlan gyűjteményből.
