David Pressman amerikai nagykövet a hónap elején arról beszélt, hogy a magyar filmipart veszélyeztetheti a magyarországi LMBT-jogok helyzete. A Szabad Európa több, az itt forgó amerikai filmekre rálátó producert is kérdezett, mit érzékelnek ebből. Mint kiderült, a külföldi produkciók továbbra is nagy számban érkeznek. „Végső soron a pénz számít, és itt elég jók a feltételek” – fogalmazott egyikük. Egy másik azt mondta, hogy amíg az egyes emberek jogait nem bántják, addig nincs ok a valódi aggodalomra a filmiparban sem.
Az utóbbi években több száz milliárd forintos iparággá vált Magyarországon a filmgyártás annak köszönhetően, hogy a támogatások miatt sok nagy külföldi produkció készül Budapesten és környékén.
Ezért volt figyelemre méltó David Pressman december eleji beszéde. Az amerikai nagykövet az Amerikai Kereskedelmi Kamara támogatói vacsoráján ugyanis arra utalt, hogy a magyar filmipart is veszélyeztetheti a magyar kormány által gyerekvédelminek nevezett, az elemzők szerint inkább LMBT-ellenes törvény. „Amikor könyveket fóliáznak le, könyvesboltokat bírságolnak meg, és az egyik jelentős kulturális intézmény vezetőjét fényképek kiállítása miatt menesztik, akkor képzeljük el, hogy milyen kérdéseket tesznek fel Hollywoodban a szórakoztatóipar magyarországi üzletmenetének jövőjéről. Nekem ezeket a kérdéseket nem kell elképzelnem, mert hallottam őket” – fogalmazott a nagykövet.
Megkérdeztük a nagykövetséget, pontosan mik azok a kérdések, amire Pressman utalt, de választ még nem kaptunk.
Ezek az aggodalmak nem most hangzanak el először. A törvény ellen olyan nagy filmgyártók is tiltakoztak, mint az HBO, a WarnerMedia, a ViacomCBS vagy a Netflix. Az egyik legfontosabb amerikai szórakoztatóipari szaklap, a Variety 2021-ben arról cikkezett, hogy az új szabályozás és az azt követő tiltakozás akár arra is vezethet, hogy a magyar filmipar visszaesik. A Netflix például kivonult Észak-Karolinából egy LMBT-ellenes törvény miatt, egy török sorozat készítését pedig leállította, mert Törökországban cenzúrázták egy Netflix-műsor meleg karakterét.
A nagy stúdiók tisztában vannak azzal, hogy a különböző országokban eltérő a törvényi szabályozás. Amíg ez nem sérti az egyes emberek jogait, addig nincs ok a valódi aggodalomra
A tapasztalatok azonban azt mutatják, hogy az amerikai filmipar egyáltalán nem fordult el Magyarországtól.
A Nemzeti Filmintézet közlése szerint 2022-ben a Magyarországon készített filmprodukciók regisztrált költése meghaladta a 250 milliárd forintot, ami húszszázalékos növekedés az előző évhez képest. Ez még úgy is jelentős eredmény, hogy a rekordot részben az magyarázza, hogy a koronavírus-járvány miatt elhalasztott forgatások feltorlódtak addigra.
A trend idén is folytatódott, az általunk megkérdezett producerek ugyanis egyáltalán nem tapasztalják, hogy a korábban kifejezett aggodalmak eljutottak volna odáig, hogy az amerikai stúdiók bojkottálják Magyarországot.
„Volt már korábban is, hogy egy stúdió bejelentette, hogy nem jönnek többet Magyarországra forgatni az LMBT-törvény miatt, de aztán mégis jöttek. Végső soron a pénz számít, és itt elég jók a feltételek” – mondta az egyik, Szabad Európa által megkérdezett filmproducer. Azt is hozzátette, hogy idén ugyan a hollywoodi írósztrájk miatt itthon is volt egy kisebb leállás, de azóta már elkezdtek újraindulni a projektek.
„Szerintem ez a törvény elsősorban a kormány propagandacéljait szolgálja, a melegeket közvetlenül nem bántják” – tette hozzá.
A körülmények annyira jók, hogy az utóbbi években London után Budapest vált a második legfontosabb európai filmgyártó bázissá. Az itteni költségek még mindig kedvezőbbek az amerikai vagy brit költségeknél, ráadásul a filmgyártók a filmek magyarországi költségeinek harminc százalékát vissza tudják igényelni támogatásként, és rendelkezésükre állnak jó szakemberek, akik beszélnek angolul is. Mára nemcsak az infrastruktúra épült ki (több, jelentős produkciókat színvonalasan kiszolgálni képes stúdióval), de Budapest is kiváló adottságokkal rendelkezik a filmezéshez – és a városvezetés is kedvez a filmeseknek, szinte bármit ki lehet bérelni egy forgatáshoz.
„Magyarországon a filmipar továbbra is él és virul, semmi jel nem utal arra, hogy csökkenne a Magyarországra érkező külföldi produkciók száma, sőt növekedést tapasztalunk” – mondta a Szabad Európának egy másik producer, aki amerikai filmek magyarországi gyártásával foglalkozik.
„A nagy stúdiók tisztában vannak azzal, hogy a különböző országokban eltérő a törvényi szabályozás. Amíg ez nem sérti az egyes emberek jogait, addig nincs ok a valódi aggodalomra. Hozzánk is eljut persze, hogy felmerülnek kérdések a magyarországi helyzettel kapcsolatban. De a valóság az, hogy itt nagyon jó körülményeket teremtettek a filmezéshez. Ráadásul Magyarországon szólásszabadság van, és nem érzem, hogy bármi fenyegetné az itt élő embereket. Magyarország egy biztonságos ország, szabadabb, mint több más európai ország” – magyarázta.
A hollywoodi írósztrájk ellenére olyan sztárok forgattak 2023-ban Budapesten, mint Angelina Jolie, Johnny Depp, Mads Mikkelsen, Sigourney Weaver vagy Jenna Ortega és Paul Rudd.
A várhatóan idén is százmilliárdos értékű ágazat bedöntése nem csak az adóbevételek miatt nem áll a kormány érdekében. A fizetőképes amerikai produkciók is hozzájárulnak ahhoz, hogy legyen Magyarországon egy olyan jó szakembergárda, akik aztán a kormánynak fontos történelmi filmeket is le tudják gyártani magas színvonalon – legalább technikai szempontból.
A HVG nyáron arra hívta fel a figyelmet, hogy immár kormányközeli milliárdosok kezében van az a négy magyar cégcsoport, amely a legnagyobb filmstúdiókat üzemelteti, bővíti vagy építi Budapesten és vonzáskörzetében.
