Jelenleg talán a lőszerhiány a legsürgetőbb ügy mind az Európai Unió, mind pedig a NATO számára az ukrajnai háborúval kapcsolatban.
Mégpedig mindenekelőtt az, hogy miként lehet biztosítani Kijev ellátását, különösen miután Volodimir Zelenszkij ukrán elnök e havi brüsszeli látogatásán a közelgő újabb orosz offenzíva veszélyéről, illetve a fegyverszállítások sürgős fokozásának jelentőségéről beszélt.
Olekszij Reznyikov ukrán védelmi miniszter ezzel párhuzamosan figyelmeztette nyugati kollégáit, hogy országának minél előbb szüksége lenne egymillió darab 155 milliméteres lövedékre.
Emellett a gyorsan fogyatkozó nyugati készleteket is újra kellene tölteni. Ezen apadás mértékéről nem tudni sokat, névtelenséget kérő tisztségviselők azonban rámutattak, hogy az Ukrajna által kért lőszerek mellett a HIMARS rakéta-sorozatvetőkhöz és a légvédelmi rendszerekhez való lövedékekből is hiány van. A probléma cselekvésre kényszerítette Brüsszelt.
Az EU védelmi és külügyminisztereinek jövő heti stockholmi tanácskozásán is napirenden lesz az ügy. Josep Borrell kül- és biztonságpolitikai főképviselő addig konkrét javaslatokkal fog előállni a termelés felpörgetésére vonatkozóan, ezeket a tagállami vezetők akár már a március végi csúcsértekezletükön elfogadhatják.
Ehhez kapcsolódóan: Ukrajna vadászgépeket akar, szövetségesei a lőszer miatt izgulnak
„Ukrajna jövője forog kockán”
A tagországok kormányainak küldött előző heti levelében Borrell megjegyezte: „Ukrajna jövője forog kockán. Elköteleztük magunkat arra, hogy Ukrajna mellett fogunk állni, amíg csak szükséges. Nincs vesztegetni való időnk.”
A főképviselő az Európai Békekeret (EPF) nevű, a közösségi büdzsé rendes keretein kívül eső pénzügyi eszköz felhasználását tanácsolta, amelyből nagyjából 3,6 milliárd eurót fordítottak fegyverszállításokra eddig. Másik kétmilliárd euró még elérhető, de kérdés, hogy elegendő-e.
Egy friss észt dokumentum szerint Oroszország naponta körülbelül húsz-hatvanezer tüzérségi lőszert használ el, ami azt jelenti, hogy a havi húsz-huszonötezer darabosra becsült európai gyártás egyetlen napra lenne elég Ukrajnában az inváziós erők számára.
Tallinn szerint hétszeresére kellene emelni a hadiipari termelést, hogy hat hónap múlva teljesíthető legyen az ukrán védelmi miniszter kérése, ehhez pedig mintegy négymilliárd euróra lenne szükség. Ennek híján négy évig tartana az egymillió lőszer leszállítása.
Ehhez kapcsolódóan: NATO-főtitkár: Megkezdődött az újabb átfogó orosz offenzíva Ukrajnában
Koordináció, közös beszerzés
Fontos kérdés a koordináció és a közös beszerzés. A NATO ezt már évek óta csinálja, és EU-s szinten is erre lenne szükség. Az egyik legfőbb leküzdendő akadály, hogy a védelmi ügyek kizárólagos tagországi hatáskörben vannak, így nehezebb bármifajta konszenzus elérése.
A NATO arról is döntött, hogy segít Ukrajnának egy finoman működő beszerzési rendszer felállításában, összhangban a nyugati sztenderdekkel. De ami ennél is lényegesebb, hogy az EU, a NATO és Ukrajna egyeztetni kezdett ez ügyben. Jens Stoltenberg NATO-főtitkár Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszterrel és Josep Borrell-lel találkozott előző héten, és megegyeztek, hogy a következő napokban összeülnek a vonatkozó beszerzések ügyében illetékes szakértőik is.
Arra a kérdésre reagálva, hogy miért tartott ez csaknem egy évig, az ukrán diplomácia vezetője aláhúzta: „Senki nem számított arra, hogy ilyen sokáig el fog húzódni a háború.” Mint mondta, bár már tavaly nyáron látszott, hogy fel kellene pörgetni a gyártást, a megfelelő intézkedések elmaradtak.
Magánbeszélgetéseik során a NATO egyes tisztségviselői is elismerik, hogy már a háborút megelőzően is eléggé meg voltak csappanva a készletek, jórészt azért, mert senki nem igazán kalkulált azzal, hogy a kontinensen nagyszabású fegyveres konfliktus törhetne ki.
Ehhez kapcsolódóan: Vitalij és Volodimir Klicsko Ukrajnáról: „Tévedés azt hinni, hogy a háború messze van”
Arra is többen felhívták a figyelmet, hogy a nyugati fegyvergyártás rendkívül specifikussá vált, akár kisüzeminek is lehetne nevezni, a fókusz régóta átkerült máshova azokról a nagy kaliberű lőszerekről, amelyekre most szükség lenne.
Fontos lenne egy világos keresleti jelzés a hadiipari vállalatok számára a kormányzatok részéről, ez általában hosszú távú szerződéseket jelentene.
Azonban vannak komoly akadályok a bürokratikus aktatologatáson felül is, méghozzá olyanok, amelyek számos más ágazatban is érezhetők világszerte. Ilyen például a globális hiány a mikrocsipekből és egyes nyersanyagokból.
Rövid távú megoldást jelenthetne, ha egyszerűen olyan nemzetközi partnerekhez fordulna a Nyugat, akikről tudható, hogy jelentős lőszerkészleteik vannak, Brazília, Dél-Korea és Izrael jöhetne szóba.
Ukrán szerelők felújítják az oroszok elfogott tankjait, hogy ellenük használhassák
