Rikard Jozwiak a Szabad Európa központi szerkesztőségének európai ügyekkel foglalkozó munkatársa.
Az orosz Biztonsági Tanács elnökhelyettese kijelentette, hogy legitim katonai célpontnak számítanak a hazája elleni háborúban részt vevő NATO-tagállamok tisztségviselői.
Olaf Scholz kancellár politikai problémái távolról sem szűntek meg, de némileg megkönnyebbülhetett, hogy pártja nyerte az előző napi választást az egykori kelet-németországi Brandenburgban.
Az elmúlt években számos nagy választási sikert arattak Európában a szélsőjobboldali populisták, a nem is olyan régen még a választók többsége által elfogadhatatlannak tartott pártok több országban is az első helyen végeztek, és kormányra kerültek.
Miközben a legtöbben a novemberi amerikai elnökválasztásra figyelnek, korábban, ősz elején három volt keletnémet tartományban is választást rendeznek, amit szintén érdemes követni.
Sokan gondolhatták úgy, hogy az Európai Unió Tanácsának hat hónapos soros elnöki tisztét az év végéig betöltő Magyarország visszafogja provokációit augusztusban, amikor a brüsszeli gépezet hivatalosan is szabadságon van.
Washingtonban június 9. és 11. között tartják az Észak-atlanti Szerződés Szervezete csúcstalálkozóját, amelyen a NATO 75. születésnapjáról is megemlékeznek. Ukrajna, Kína, Trump, védelmi hozzájárulás – mit kell és mit lehet tudni a csúcsról?
Arra senki sem számított, hogy Marine Le Pen szélsőjobboldali Nemzeti Tömörülése (RN) megszerzi a többséget az 577 tagú parlamentben, de az előrejelzések azt vetítették előre, hogy az első helyen végez. Ám ha hinni lehet az exit poll eredményeknek, a harmadik helyre szorulnak.
Úgy tűnik, mind a NATO, mind az Európai Unió végre tisztázta, hogy kik lesznek a vezetői a következő években.
„Provokatív”, „Trump populizmusát hozza be az európai politikába” – ilyen és hasonló véleményeket hallott munkatársunk Brüsszelben uniós tisztviselőktől a magyar uniós elnökség szlogenje, a Tegyük naggyá Európát hallatán, amely Donald Trump korábbi jelmondatára, a Tegyük naggyá Amerikát-ra utal.
A Szabad Európa egy kicsit máshonnan közelíti meg az Eb-t. Négy olyan országot vizsgál meg, ahol szolgálata működik: Romániát, Ukrajnát, Szerbiát és Georgiát. Lehet, hogy ezeknek az országoknak kevesebb az esélyük az Európa-bajnoki címre, de mindegyiküknél összefonódik a foci és a politika.
Az Európai Unió Oroszország elleni szankciórendszere jelentős mértékben megingott az elmúlt hetekben – főként azoknak az entitásoknak és személyeknek a listája, akikkel szemben az unió vagyonbefagyasztást és vízumtilalmat rendelt el a több mint két évvel ezelőtti teljes körű ukrajnai invázió után.
Idén négy jelentős politikai pozícióban is személycsere lesz: az Európai Bizottság és az Európai Tanács elnöki posztján, az unió külügyi főképviselői helyén, valamint a NATO élén. A néppárti Von der Leyen bizottsági elnök esélyes a duplázásra, de a leköszönő román elnök még bekavarhat.
Az Európai Bizottság március 20-án különösebb hűhó nélkül, közvetlenül egy nagy EU-csúcs előtt tette közzé elképzeléseit arról, hogy milyen reformokat kell végrehajtania az uniónak, ha új tagokat akar felvenni.
Brüsszelben már most egymást érik a folyosói pletykák az intézmények élén várható idei személyzeti változásokkal kapcsolatban.
Brüsszeli diplomáciai források szerint a kormány nem járult hozzá a közös európai uniós nyilatkozat elfogadásához, amelyet a közösség az ukrajnai háború 2022. februári 24-i megindításának második évfordulójára időzítve adott volna ki.
Az idei év rekord választási év lesz világszinten, becslések szerint több mint ötven országban lesznek választások, amelyeken négymilliárd ember szavaz majd.
A legnehezebb döntésnek ígérkezett az európai uniós vezetők évzáró brüsszeli csúcstalálkozóján, de végül a bővítés ügyéről volt a legegyszerűbb megállapodni, a megegyezés már csütörtökön kora este meglett.
Hónapokon át tartó mérlegelés és késlekedés után az Európai Bizottság kedden végül beterjesztette demokráciavédelmi csomagját, amelynek központi eleme „a harmadik országok nevében folytatott érdekképviseleti tevékenységek átláthatóságának erősítését” célzó javaslat.
Döntő fontosságú hét jön Brüsszelben. Már hétfőn összeülnek a tagállami külügyminiszterek, hogy Ukrajna támogatásáról és az újabb szankciókról egyeztessenek, másnap pedig a bővítés kapcsán születhetnek döntések, de egyik téren sem várható előrelépés a december 14–15-i, évzáró csúcstalálkozó előtt.
Lengyelországban vasárnap parlamenti választást tartanak, amely az egyik leginkább figyelemmel kísért szavazás lehet idén ősszel Európában. A felmérések kiélezett küzdelmet vetítenek előre.
Továbbiak betöltése
