Aljakszandr Lukasenka belarusz elnök szerint magától nem menekült volna külföldre, minden bizonnyal külső hatalmak „manipulálták” Kriszcina Cimanouszkaja futónőt, akit kritikus megjegyzései miatt edzőinek a közreműködésével erőszakkal akartak hazaküldeni a tokiói olimpiáról.
Lukasenka a tavalyi, sokak szerint elcsalt elnökválasztás évfordulóján tagadta, hogy diktatórikus eszközökkel irányítaná az országot. Leszögezte, hogy a választást tisztességes körülmények között nyerte meg, azt követően pedig megóvta hazáját egy erőszakos felkeléstől.
A minszki elnöki palotában tartott, nagyjából egy óra hosszú sajtótájékoztatón egyebek mellett beszélt a Varsóba menekült Cimanouszkajáról is. „Magától nem tenne ilyet, manipulálták. Japánból kapcsolatba lépett a lengyelországi haverjaival, akik azt mondták neki, hogy amikor kiér a repülőtérre, fusson oda a japán rendőrökhöz, azt kiabálva, hogy a kísérői KGB-ügynökök” – mondta, hozzátéve, hogy Tokióban a belarusz titkosszolgálatok egyetlen munkatársa sem volt jelen.
Élesen kikelt azon „szemét állítások” ellen, amelyek szerint diktátor lenne. „Soha nem parancsoltam senkinek semmit, és nem is fogok” – fogalmazott, és válaszlépéseket helyezett kilátásba a nyugati szankciós nyomás ellen.
Lukasenka tagadta azt is, hogy köze lenne a minszki rezsim üldözöttjeit támogató Ukrajnai Belarusz Ház (BDU) nevű civil szervezetet vezető, előző héten Kijevben holtan talált Vitalij Sisav aktivista halálához. „Egy senki volt a szemünkben” – jelentette ki.
Külföldre menekült belarusz állampolgárok több városban, köztük Kijevben, Londonban, Varsóban és Vilniusban is tüntettek vasárnap a kormány ellen.
Ellenzéki tájékoztatás szerint a kelet-európai országban több mint hatszáz politikai fogoly van rács mögött.
Összehangolt nemzetközi fellépésre van szükség
„A rezsim nem áll készen viselkedése megváltoztatására. Úgy hiszem, hogy újabb szankciós csomagot kell elrendelni, másból nem értenek. A büntetőintézkedések nem jelentenek csodafegyvert, de segíthetnek enyhíteni az elnyomást” – húzta alá Szvjatlana Cihanouszkaja belarusz ellenzéki vezető a litván fővárosban.
Rámutatott, hogy a világ országainak összehangolt cselekvése kényszerítheti csak meghátrálásra hazája vezetését, és úgy vélekedett, hogy nemzetközi bíróságot kellene felállítani, hogy elszámoltassák a rezsim bűneinek felelőseit.
„Egy évvel ezelőtt megfosztották Belarusz népét attól a jogától, hogy szabadon megválaszthassa a vezetőjét. Az EU határozottan kiáll önök mellett, és a jövőben is ki fog” – írta a Twitteren Charles Michel, az Európai Tanács elnöke.
Josep Borrell európai uniós kül- és biztonságpolitikai főképviselő pedig figyelmeztetett, hogy a közösség a legutóbbi jogsértésekre tekintettel készen áll újabb szankciók elrendelésére.
Hasonlóan nyilatkozott Heiko Maas német külügyminiszter is, hangsúlyozva, hogy Lukasenka „túszul ejtette” az országot.
Az Amnesty International elítélte a másként gondolkodók elleni brutális kormányzati hadjáratot, és közölte, hogy az utóbbi időben is számos súlyos bűncselekményt követtek el az állampolgárok ellen, több százan számoltak be arról, hogy megkínozták őket, többen életüket vesztették.
Erősödő feszültség
A brit kormány hétfőn újabb korlátozásokat jelentett be Belarusz ellen, főleg a kőolajszektort, illetve az ország első számú exportcikkének számító, elsősorban szappan- és üveggyártásra használt hamuzsír (kálium-karbonát) előállításával foglalkozó vállalatokat célozva.
„Ezek a szankciók jól mutatják, hogy Nagy-Britannia nem fogadja el Lukasenka intézkedéseit az elcsalt választás óta. Lukasenka állami tulajdonú iparágainak termékeit nem árulhatják Nagy-Britanniában, repülőgépgyártó cégeink hozzá sem érnek luxusgépei flottájához” – emelte ki Dominic Raab brit külügyminiszter.
Belaruszban a tavaly augusztusi elnökválasztás után hónapokon át tömegdemonstrációkon követelték az emberek a volt szovjet tagköztársaságot 1994 óta vaskézzel irányító Lukasenka távozását. A rendőrség keményen fellépett a tüntetők ellen, csaknem harmincezer embert őrizetbe vettek, többen meghaltak, sokan még most is börtönben vannak. Az országban azóta is belpolitikai káosz uralkodik.
A nyugati világ nagy része nem hajlandó legitim elnökként elismerni a 66 éves Lukasenkát, és számos szankciót is elrendeltek Belarusz ellen.
