Fenyegetések és zsarolások hálójába látszik gabalyodni a magyar kormány, amikor az orosz olajért az Európai Békekeret kifizetéseinek blokkolásával fenyeget, mondja brüsszeli tudósítónk. Közben a sokat hangoztatott nemzeti érdekek is összecsapnak, de már európai és szövetségesi szinten.
Itt tudja meghallgatni a podcastot:
Öt gondolat a beszélgetésből:
(1) Az Ukrajnát megszálló Oroszországot sújtó energetikai szankciók során Csehország, Szlovákia és Magyarország kapott könnyítéseket és átmeneti időt, hogy csökkentse függőségét az orosz energiaforrásokon. Csehország megoldotta ezt a feladatot, Magyarország és Szlovákia nem, ezért az ukrán döntés elleni tiltakozásban Szlovákia is partnere a magyar kormánynak.
(2) Magyarország arra is engedélyt kapott, hogy az olcsóbb orosz kőolajból gyártott finomított termékekkel Európában az ottani árszínvonalon kereskedjen, és ezzel profitra tegyen szert. Nem átlátható, ezt a profitot mire használta az olajtársaság, illetve az ebből származó különadókat hogyan fordította az orosz energiafüggőség csökkentésére a magyar kormány.
(3) Az Európai Békekeret egy olyan pénzalap, amelyet időszakosan töltenek fel a tagállamok és azokat a katonai kiadásokat térítik meg belőle, amelyeket nem a közös európai költségvetésből finanszíroznak, hanem a kormányok kétoldalú alapon nyújtanak Ukrajnának. Ezeket a támogatásokat a tagállamok saját maguk fizetik, majd az EU a Békekereten keresztül kompenzálja a kiadásaikat. Így a magyar kormány blokkja nem Ukrajnát sújtaná, hanem a szövetséges uniós tagállamokat, például Lengyelországot, amely 1 milliárd 200 millió eurót várna onnan. A Békekeret nemcsak ukrajnai támogatásokat finanszíroz, hanem más Európán kívüli szerepvállalásokat is (így például albániai, montenegrói, örményországi és afrikai missziókat), így még kérdés, mi lesz azok sorsa, ha a tagállamok visszatérítésbe vetett bizalma elszáll.
(4) A Békekeret Ukrajnával kapcsolatos kifizetéseit már évek óta blokkolja a magyar kormány, így a most hangoztatott vétófenyegetés nem érhette váratlanul az európai partnereket. Ezt úgy tudják kivédeni a tagállamok, ha ismét egy „26-os” megoldást keresnek, azaz egy olyan jogi formulát, amelyben megkerülhető Magyarország.ű
(5) Nehéz átlátni a jogi helyzetet, de a magyar és szlovák fél azt hangoztatja a vitában, hogy Ukrajna a szállítások blokkolásával élő szerződéseket szegne meg. Az ukrán kormány a döntést a nemzeti érdekek védelmével indokolta, és ezt a magyarázatot sokszor hozta más fel saját védelmében a magyar kormány is.
Ez a Messziről jött ember, a Szabad Európa podcastsorozata a magyar kormány és az Európai Unió, a közösség intézményeinek ügyeiről. Célunk, hogy ne csak az EU erőközpontjaiból hazatérő magyar politikusok beszámolóiból ismerhessük meg a fejleményeket, döntéseket és viszonyokat, hanem objektív és független képet alkothassunk állandó brüsszeli tudósítónk, Gyévai Zoltán segítségével.
