Jelentős, de még nem amerikai szintű az érzelmi megosztottság Magyarországon, derült ki a Policy Solutions friss felmérésből. Az ellenzékiek sokkal rosszabb véleménnyel vannak a fideszesekről, mint fordítva. A magyarok fele, köztük a fideszesek harmada szerint Orbánékat kizárólag erőszakkal lehet már csak eltávolítani a hatalomból, demokratikus úton soha többé. A magyar társadalomban közös pontnak tűnik viszont a muzulmánok és a cigányok utálata.
Nagyon komoly a politikai megosztottság Magyarországon, különösen az ellenzékiek vannak lesújtó véleménnyel a fideszesekről, pláne a fideszes politikusokról. Még úgy is, hogy ez a megosztottság a választási kampány után érdemben csökkent.
A Policy Solutions friss felmérésében emellett arra is rákérdeztek, hogy mennyire válik szét a magyarok valóságérzékelése politikai hovatartozás szerint gazdaság megítélésében, a demokrácia és a média helyzetének értékelésében vagy az orosz-ukrán háború kérdésében.
A felmérésben minden 5 százaléknál nagyobb politikai tábort lefedtek: Fidesz-KDNP, ellenzéki közös lista, Mi Hazánk, pártnélküli/bizonytalan szavazók csoportokra bontva a válaszadókat.
Nincs akkora megosztottság, mint az USA-ban
A magyarok inkább jobboldalinak gondolják magukat jelenleg, mint baloldalinak. A fideszesek között lényegében szinte senki nem érzi magát baloldalinak. A pártnélküliek között pedig alig vannak magukat jobboldalinak tartók. Mindenhol máshol vegyesebb a kép, 6 százaléknyi válaszadó pedig nem tudta besorolni magát ez alapján.
Ezt egyébként 1-10-es skálával mérték, ahol az egyes volt a legszélsőségesebben baloldali, 10-es a legszélsőségesebben jobboldali válaszlehetőség. Ez alapján az önbesorolás szerint
az ország negyede tartja magát szélsőjobboldalinak, tizede szélsőbaloldalinak.
Pontosabban ők adtak meg 1-2-est vagy 9-10-est erre a kérdésre.
Az emberek fel érdeklődik a politika iránt, a másik fele nem. Minél képzettebb valaki vagy nagyobb városban él, annál jobban figyel a politikára, ahogy a fiataloknál sokkal érdeklődőbbek az idősebbek. Pártszinten a legérdeklődőbbek a DK és a Jobbik szavazói. Nem meglepő módon a pártnélküliek ötödét érdeklik csak a közéleti események.
Az érzelmi megosztottság tekintetében a saját táborukat pont hasonlóan pozitívnak látják a fideszesek és az ellenzékiek. A másik oldalt pedig feleannyira pozitívan, ami jelentős javulás tavaly nyárvégi kampányidőszakban mért értékhez képest. Pláne a hasonló módszertannal nézett, 2020-as amerikai megosztottsági értékhez mérve. Ezt csak a fideszesek és az egyesült ellenzék tábora közti különbségre nézték meg.
A harmadik érzelmi polarizációs mutató csak az előző kettő különbsége, minél kisebb, annál elfogadóbbak az emberek érzelmileg a másik politikai táborral szimpatizáló emberekkel.
Minél jobban érdeklődik valaki a politika iránt, annál jellemzőbb a nagyobb megosztottság is. Azzal a különbséggel, hogy baloldaliak lényegesen távolabbinak érzik maguktól a fideszeseket. Emellett az ellenoldal politikusait érzelmileg sokkal inkább elítélően látják az emberek, mint a másik oldal választóit.
Kölcsönösen negatívan látják egymást ...
A fideszesek és az egyesült ellenzék szavazóinak kölcsönösen inkább negatív tulajdonságokkal írták le a másik csoport szavazóit. De az egyesült ellenzék támogatói sokkal inkább,
kétharmaduk nyíltan "agymosottnak" tartja a fideszeseket.
A pártnélküliek negyede gondolta ugyanezt a fideszesekről. Összességében a nem fideszes szavazók leginkább agymosottnak és képmutatónak tartották a fideszeseket.
A Fidesz támogatói is leginkább agymosottnak tartják az egyesült ellenzék szavazóit, de sokkal kisebb arányban, kevesebb mint felük gondolta így. Második legjellemzőbb tulajdonságukként pedig agresszívnak látják a fő ellenzéki csoport szavazóit.
A Mi Hazánk szavazóiról nem alakult ki negatív kép, de másmilyen se nagyon. A szélsőjobboldali párt támogatóit nagyjából ugyanolyan arányban tartja a többi ember nyitottnak vagy intelligensnek, mint mondjuk agymosottnak és agresszívnak.
Úgy is mérték a távolságot, hogy válaszadó el tudja-e képzelni, hogy romantikus kapcsolatba kerüljön a másik oldal egyik szavazójával.
Az egyesült ellenzék szavazóinak durván fele nem tudna összejönni egy fideszessel,
és például a pártnélküliek 27 százaléka sem. Fordítva sokkal nagyobb lenne a nyitottság, a Fideszesek a 29 százaléka nem tudná elképzelni, hogy romantikus viszonyba kerüljön egy egyesült ellenzéki szavazóval.
Ezek azonban inkább elméleti felvetések, a valóságban elsöprő többségben hasonló politikai pártállású párok jönnek össze. A kapcsolatban élő fideszesek és ellenzékiek nagy többségének a párja ugyanannak a tábornak a támogatója.
... de tényleg teljesen más valóságokban élnek
A valóságérzékelésben is igen komolyak a különbségek a két nagy tábor támogatói közt. A teljesség igény nélkül az orosz-ukrán háború kapcsán a magyar társadalom több mint fele egyetért abban, hogy Vlagyimir Putyin háborús bűnös, mivel népirtást hajt végre Ukrajnában.
De fideszesek ezt másképp látják, náluk többen vannak akik ezt nem így gondolják,
relatív többségük szerint pedig pont, hogy az ukránok hajtottak végre népirtást az oroszok ellen,
azért támadta meg Putyin újra az országot. Hozzá kell tenni, hogy a magyarokat egyébként is megosztja ez a kérdés, az ellenzékiek 40 százaléka is elhiszi, hogy egy ukrán népirtás volt a háború indoka.
Meglepő lehet, hogy a magyar társadalom fele szerint a Fideszt kizárólag erőszakkal lehetne már csak valaha leváltani a hatalomból. Itt azonban érdemes felidézni, hogy a felmérés nem sokkal a választások után készült, a megmaradt ellenzéki szavazók újabb óriási csalódottsága súlyosan torzíthatta most a válaszaikat.
Ez nem befolyásolhatta viszont a Fidesz elkötelezett támogatóit, akiknek a harmada is úgy gondolta, hogy Orbánékat csak fegyverrel lehet valaha kitenni a hatalomból.
Az nem derült ki a kutatásból, hogy ezek a fideszes válaszadók jónak értékelték-e ezt a felállást, és valamilyen zsarnokságban szívesebben is élnének, mint demokráciában. Vagy ezt rossznak tartják, de ez még belefér nekik és ezzel együtt is támogatják a Fidesz-KDNP-t.
Teljesen eltérő a valóságérzékelés a gazdasági helyzet kapcsán is. A
fideszesek több mint kétharmada szerint nem változott, vagy javult a gazdasági helyzet az elmúlt fél évben.
Miközben az ellenzéki szavazók több mint kétharmada szerint egyértelműen romlott a magyar gazdaság állapota.
Itt érdemes megjegyezni, hogy a közgazdászok közt arról egyáltalán nincs vita, hogy a magyar gazdaság igen nehéz helyzetbe lavírozta magát, miközben a külső feltételek is sokat romlottak. Vagy Orbán szerint is gazdasági válság felé tart az ország.
A fideszes szavazók sem azért gondolkozhattak gazdasági előretörésben, mert ők maguk jól jártak volna. Elsöprő többségüknek romlott vagy nem változott az anyagi helyzete, nem magukból indulhattak ki.
Viszont az egyre durvábban elszálló infláció és forintárfolyam, folyamatosan érkező megszorítások mellett is inkább úgy érzik a Fidesz-KDNP támogatói, hogy a következő egy évben valószínűleg anyagi gyarapodás vár majd rájuk. Ezzel viszonylag egyedül vannak a többi szavazóhoz képest.
Közös pont a cigányok és muzulmánok utálata
Van azért közös pont is, a fideszesek és az ellenzékiek is kiugró ellenszenvvel fordulnak egy etnikum és egy vallás felé. Egészen pontosan a cigányok és a muzulmánok utálata viszonylag erősen összeköti a két tábort.
Amikor úgy tették fel a kérdést, hogy milyen családot vagy személyt nem szeretne valaki a szomszédságába, akkor muzulmánok lettek messze a legelutasítottabbak.
Noha a magyarok többsége valószínűleg még életében nem beszélt muszlim vallásúval, tekintve hogy alig élnek Magyarországon iszlám felekezethez tartozók.
A romák és a muzulmánok elleni erős ellenérzések is kiugróan a szélsőjobboldali Mi Hazánk támogatóira voltak igazak. A legelfogadóbbak mindkét csoportnál a pártnélküliek voltak.
A cigányokkal szembeni ellenérzéseket régóta komoly kampányokkal élesztgetik kormányzati és ellenzéki szereplők is. Ezek az ellenérzések a Fidesz és az ellenzéki összefogás támogatóinál egyébként szinte teljesen azonosak voltak, több mint felük rosszul lenne, ha egy ismeretlen roma család a szomszédságába költözne.
