Ugyan hétfőn Varga Judit igazságügyi miniszter technikai szintű megállapodásról számolt be a helyreállítási és a kohéziós forrásokhoz való hozzáférés miatt lényeges igazságszolgáltatási reformcsomagról, de a bizottsági eljárás még nem ért véget – erősítette meg a testület szóvivője.
Eggyel továbblépett hétfőn a magyar igazságszolgáltatási reformcsomag hitelesítésére irányuló bizottsági eljárás, amelyet a magyar igazságügyi miniszter technikai megállapodásnak nevezett, de – mint arra bizottsági források felhívták a figyelmet – még nem a történet vége.
Most akkor van vagy nincs technikai megállapodás?
„Az igazságszolgáltatási kötelezettségvállalásokról folytatott technikai tárgyalások befejeződtek. A biztosi testület döntésére várunk. Hajrá, Magyarország!” – írta hétfőn egy Twitter-üzenetben Varga Judit azt követően, hogy Didier Reynders igazságügyi biztossal áttekintették a magyar dosszié állását.
A Szabad Európa kérdésére válaszolva az Európai Bizottság szóvivője ugyanakkor sokkal óvatosabban fogalmazott. „A technikai megbeszélések jól haladtak az igazságszolgáltatási reformokról a magyar helyreállítási tervvel összefüggésben. A bizottságon belül további belső lépések következnek az előrehaladás elbírálására” – jelentette ki Christophe Wiegand, aki tehát közvetlenül nem erősítette meg a technikai tárgyalások lezárását.
A két nyilatkozat közötti eltérés azonban nem feltétlenül tartalmi jellegű. Technikai szinten ugyanis valóban nyugvópontra ért a folyamat, amelynek során a két fél szakértői a kormány által előterjesztendő törvénymódosítások szövegéről egyeztettek, de ezt a fázist általában nem szokás külön kommunikálni Brüsszelben, ahogy megfigyelők szerint nyilván politikai okokból a magyar kormány képviselője tette, mert az eljárás még korántsem zárult le. A magyar dosszié előbb meg kell hogy járja az illetékes bizottsági szolgálatok (főigazgatóságok) közötti belső egyeztetést, majd a biztosi kabinetek elé kerül, mielőtt egyáltalán szóba jöhetne a politikai szint, a biztosi testület döntése.
Brüsszelben még fontos részletkérdések várnak eldöntésre
Információink szerint Brüsszelben még eldöntésre vár, hogy – miként a magyar igazságügyi miniszter, úgy tűnik, kész ténynek veszi – a biztosi testület politikailag is jóváhagyja-e a négy fő kérdés köré épülő magyar csomagot, amely az igazságszolgáltatás függetlenségének megerősítésére irányul. Először is, mivel az igazságszolgáltatási reformcsomag a helyreállítási alapból nyújtandó támogatások lehívásához szükséges 27 kulcsfeltétel (szupermérföldkő) része, az ügyben nem a teljes biztosi testület, annak csak korlátozott számú tagjából és az elnökből álló irányító testület hivatott első fokon döntéseket hozni. Másodszor: az is eldöntésre vár, hogy a bizottság külön foglaljon-e állást a négy szupermérföldkövet lefedő igazságszolgáltatási reformról, vagy a többi nyitott kérdéssel, praktikusan a másik 23 feltétel teljesítésével együtt, ami időben jóval későbbre tolódhat.
Forrásaink szerint a bizottsági tisztázás után a következő procedurális lépés az, hogy a magyar Országgyűlés megszavazza a törvénymódosításokat, kihirdetik őket, és hatályba lépnek. Ha a bizottsági térfélen bármilyen politikai lépés is történne (ami a jelek szerint nem automatikus), arra ezt követően kerülhetne sor. A magyar kormány ugyanakkor még a parlamenti szavazás előtt szeretne politikai szintű megerősítést, megelőzendő, hogy a testület a törvénymódosítások után új elvárásokat támasszon.
Mindez visszavezet a lapunk által már korábban is tárgyalt alapdilemmára, tudniillik arra, hogy az Európai Bizottság egyetlen csomagban kezelje a magyar problémahalmazt, vagy utat engedjen annak a magyar törekvésnek, amely szalámitaktikával, lépésről lépésre próbálna meg hozzáférni az uniós húsosfazékhoz.
Számítások az igazságügyi reformcsomag mögött
Miként arról lapunk néhány hete elsőként írt, az igazságszolgáltatási reformokkal – amelyeket elég a bizottsággal kitárgyalni és elfogadtatni – a kormány elvileg igényt formálhatna a 2021 és 2027 között Magyarország rendelkezésére álló 21 és fél milliárd euró kohéziós politikai forrásból 12,7 milliárd euróra. Ez ugyanis az az összeg, amelyet jelenleg az igazságszolgáltatási dosszié horizontális feljogosító feltételként blokkol (6,3 milliárd eurót a jogállami feltételességi eljárás keretében függesztettek fel, míg további két és fél milliárd eurót a szexuális kisebbségek és a migránsok jogainak, valamint a tudományos élet szabadságának csorbulása miatt).
Ahhoz azonban, hogy a kormány kohéziós politikai kifizetésekre tudja váltani az igazságszolgáltatási reformokat, kezdeményeznie kell az Európai Bizottságnál egy új értékelés elkészítését a horizontális feljogosító feltétel teljesüléséről. Erre Brüsszelnek papíron három hónap áll a rendelkezésére, de tekintettel az előzményekre és a kimerítő tárgyalásokra, az elbírálás rövidebb ideig tarthat. Ha pozitív, akkor a zárolt tartományon kívül a kormány elküldheti a számlákat Brüsszelbe, amelyek kifizetésére a bizottságnak további két hónapja van.
A fentiekből megfigyelők szerint az is következhet, hogy a bizottságnak nem kell feltétlenül letennie a garast egyik vagy másik megoldás mellett, mert a teljes magyar dosszié egyes elemei időben összeérhetnek. Egyes vélemények szerint a bizottságnak is kapóra jönne a magyar dosszié felaprózása, mert így politikailag kevésbé lenne szem előtt a folyamat.
