Szadir Dzsaparov, aki a miniszterelnökség után az államfői jogkört is megszerezte Kirgizisztánban, „gazdasági amnesztiát” hirdetett azoknak a tisztségviselőknek, akik korrupcióval szereztek vagyont. A bejelentés egy nappal azután érkezett, hogy Raimbek Matraimovot, a kirgiz vámügy korábbi vezetőhelyettesét korrupció vádjával házi őrizetbe helyezték.
Aki hajlandó fizetni, nem megy börtönbe
Szadir Dzsaparov október 21-ei bejelentése szerint az amnesztia minden olyan tisztségviselőre vonatkozik, aki korábban az energetikában, a vámügyben, az adóügyben, a gyógyszeriparban, a bányászatban, vagy bármilyen olyan hivatalban dolgozott, amely engedélyek kiadásával foglalkozik. A megbízott elnök 30 napot adott a tisztségviselőknek, hogy bevallják a korrupciós ügyeiket, és visszaadják a pénzt, cserében amnesztiában részesülnek.
A Kirgiz Nemzetbiztonsági Tanács a napokban jelentette be, hogy egy korrupciós eljárás során őrizetbe vették Raimbek Matraimovot, aki a lemondott elnök, Szooronbaj Dzsejenbekov közeli szövetségese volt. A Nemzetbiztonsági Tanács szerint Matraimov beleegyezett, hogy 25 millió dollárnak megfelelő kirgiz szom kártérítést fizet az államnak, amelyből 1 millió dollárt már el is utalt.
Az ország legkorruptabbja is kegyelmet kaphat
A politikus-üzletember ügyeiről idén tett közzé tényfeltáró anyagot a Szabad Európa, eszerint Matraimov korábban, vámtisztként szerzett kapcsolatait kihasználva több száz millió dolláros adócsalásban vett részt egy külföldi bűnszervezettel közösen.
A jelentés rámutatott a Matraimov család külföldi ingatlanvásárlására is, amire a bejelentett jövedelmükből nem lett volna pénzük. Nem sokkal a cikk közlése előtt az oknyomozók egyik forrását, aki elmondása szerint maga is részt vett a csalásokban, Isztambulban meggyilkolták.
Matraimov egyike annak a három testvérnek, akik a pletykák szerint Kirgizisztán leggazdagabb és legbefolyásosabb családját alkotják. Ő volt az egyike a korábbi elnök, Szooronbaj Dzsejenbekov fő pénzügyi támogatóinak.
Megbukott a kormány
Az október 4-ei választások után, amelyeket Dzsejenbekov pártja toronymagasan nyert, zavargások törtek ki az országban. A tüntetők szavazatvásárlással vádolták meg az elnököt, és lemondásra szólították föl.
Miután a választások eredményét végül megsemmisítették, Szadir Dzsaparovot választotta meg a parlament miniszterelnöknek. Őt a tüntetők szabadították ki egy biskeki börtönből, ahol emberrablás miatt ült. Később Dzsejenbekov lemondásával az elnöki hatalom is Dzsaparovra szállt. 15 év alatt ez a harmadik alkalom, hogy népfelkeléssel elnököt buktattak a posztszovjet közép-ázsiai köztársaságban, ahol az ígéretek szerint hamarosan új választásokat tartanak.
