Megnyíltak a szavazóhelyiségek az Egyesült Államok történelmi jelentőségű elnökválasztásán, amelynek kimenetele valószínűleg hatással lesz Oroszország ukrajnai háborújára, a közel-keleti fegyveres konfliktusra és az olyan fontos globális kérdésekre is, mint például az éghajlatváltozás.
Néhány keleti államban kedden helyi idő szerint hajnali 5 órakor megnyíltak a szavazóhelyiségek, ezt követi majd az ország többi része. A voksolás estig tart.
Kamala Harris demokrata párti alelnök és Donald Trump volt republikánus elnök között továbbra is éles a verseny, a jelöltek továbbra is fej fej mellett állnak, a végeredmény ezért várhatóan csupán napokkal az urnák zárása után lesz ismert, ugyanis például Pennsylvaniában lassan dolgozzák fel a levélben leadott szavazólapokat.
A választási részvétel minden előrejelzés szerint magas lesz, miután 2016-ban és 2020-ban is rekordokat döntött. „Ez lehet a történelem egyik legszorosabb versenye, minden egyes szavazat számít” – mondta Harris a kampányát lezáró philadelphiai nagygyűlésén.
Az amerikai szolgálatok előző este arra figyelmeztettek, hogy Oroszország és Irán a kibertámadások és a dezinformációs kampány fokozásával igyekszik tovább szítani a feszültséget az Egyesült Államokban.
Trump most indult harmadszor a választáson, miután 2020-ban hivatalban lévő elnökként kikapott Joe Bidentől, aki az idős korával kapcsolatos súlyos aggályok miatt idén júliusban végül visszalépett, miután igen rosszul szerepelt a jelöltek vitáján.
Utódja alelnöke lett a Demokrata Párt jelöltjeként. Megválasztása esetén Haris lenne az első női és egyben az első dél-ázsiai származású amerikai elnök. Trump csupán a második olyan elnök lenne, aki nem egymást követő ciklusokat nyer el. Ez eddig egyedül Grover Clevelandnek sikerült a XIX. század végén.
A most hatvanéves Harris generációváltásként tüntette fel magát a 81 éves Bidennel és a 78 éves Trumppal szemben. Hangsúlyozta, hogy támogatja a jogot az abortuszhoz a legfelsőbb bíróság 2022-es döntése után, amely megszüntette a művi terhességmegszakítás alkotmányos védelmét, ellenfelét pedig veszélynek nevezte a demokráciára nézve, külön kitérve a Capitolium ostromában játszott szerepére és veresége el nem ismerésére.
Trump arról beszélt, hogy második ciklusa során többet tenne a gazdasági helyzet javításáért, megálljt parancsolna az országba áramló migránsáradatnak, illetve keményebben lépne fel az Egyesült Államok riválisaival, például Kínával szemben.
Az elnökválasztás kimenetele hatással lesz az egész világra, azonban Ukrajna különösen érintett, mert védekezése Oroszországgal szemben erősen függ az Egyesült Államok katonai, pénzügyi és diplomáciai támogatásától. Ezen a téren a két jelölt merőben eltérő álláspontot fogalmazott meg.
Harris megerősítette, hogy folytatná elődje Ukrajnát támogató politikáját, egyértelműen kifejezve a vágyát, hogy Oroszország vesztesen kerüljön ki a háborúból. Trump ezzel szemben megkérdőjelezte a Kijevnek nyújtott amerikai támogatást, és úgy vélekedett, hogy a teher nagy részét Európának kellene viselnie. Nem kívánt nyilatkozni arról, hogy azt akarja-e, hogy Ukrajna győzzön, és többször kijelentette, hogy megválasztása esetén nagyon gyorsan véget vet a konfliktusnak.
Csatatérállamok
Észak-Karolina, Pennsylvania, Michigan, Wisconsin, Georgia, Arizona és Nevada az a hét állam, amelyik valószínűleg eldönti a választást.
Az amerikai választási rendszer értelmében egy 538 tagú elektori kollégium dönt az elnök személyéről, amelyben minden szövetségi állam előre meghatározott számú elektort kap, annyit, ahány képviselője van a kongresszusban. Nebraska és Maine kivételével minden egyes állam annak adja az összes elektorát, aki az első helyen végzett az államon belüli szavazáson.
Ha sem Harris, sem Trump nem éri el a 270 elektorból álló többségi küszöböt, akkor az újonnan megválasztott képviselőház jelöli ki januárban az új elnököt, a szenátus pedig az alelnököt.
Több mint 77 millió választópolgár már leadta szavazatát. Harris is így tett, míg Trump azt tervezi, hogy Floridában szavaz a választás napján.
