Giorgia Meloni olasz miniszterelnök hétfőn megnyitotta az afrikai vezetők csúcstalálkozóját, amelynek célja a földrészt érintő olasz fejlesztési terv bemutatása. Rómában azt remélik, hogy ez megfékezi a migrációt, diverzifikálja az energiaforrásokat, és új kapcsolathoz vezet Európa és Afrika között.
A terv azonban eddig langyos és óvatos fogadtatást kapott, az Afrikai Unió Bizottságának elnöke, Mussza Faki Mahamat azt mondta a csúcstalálkozón, hogy az afrikai országok szívesen vették volna, ha konzultálnak velük a bemutatása előtt.
„A szavakról át kell térnünk a tettekre – jelentette ki Faki, aki korábban Csád miniszterelnöke volt. – Nem elégedhetünk meg olyan ígéretekkel, amelyeket soha nem tartanak be.”
Két tucat afrikai vezető, az Európai Unió és az ENSZ vezető tisztviselői, valamint nemzetközi hitelintézetek képviselői gyűltek össze Rómában a csúcstalálkozón, a G7-országcsoportban betöltött soros olasz elnökség első jelentős eseményén.
Ehhez kapcsolódóan: Véglegesnek tűnő szakítás Orbán és az EU között a migráció kérdésében
Olaszország, amely évtizedek óta az európai migrációs viták gyújtópontjában áll, azért dolgozta ki fejlesztési tervét, hogy olyan biztonsági és gazdasági feltételeket hozzon létre, amelyek munkahelyeket teremtenek Afrikában, és elveszik az afrikai fiatalok kedvét attól, hogy veszélyes kivándorlásba kezdjenek a Földközi-tengeren keresztül.
Bevezetőjében Meloni egy sor kísérleti projektet vázolt fel az egyes országokban, amelyek szerinte lehetővé tennék, hogy Afrika Európa jelentős energiaszállítójává váljon, és segítsen leválni az orosz energiafüggőségről.
„Szeretnénk felszabadítani az afrikai energiát, hogy a fiatalabb nemzedékek számára biztosítsunk olyan jogokat, amelyeket eddig megtagadtak tőlük – mondta Meloni a csúcstalálkozót megnyitó beszédében. – Mert itt, Európában sokat beszélünk a kivándorlás jogáról, de ritkán beszélünk arról, hogyan biztosíthatnánk annak a jogát, hogy ne kényszerüljön senki kivándorlásra.”
Meloni, aki Olaszország első szélsőjobboldali vezetője a második világháború vége óta, kormánya prioritásává tette a migráció megfékezését. Kormányzása első évében azonban ugrásszerűen megnőtt az olasz partokra érkezők száma, tavaly mintegy százhatvanezerrel.
A kormány terve, amelyet Enrico Matteiről, az állami olaj- és gázipari óriáscég alapítójáról neveztek el, az energián túl is fejlesztené az együttműködést Afrikával, ám nem ragadozó módon. A terv kísérleti projekteket tartalmaz olyan területeken is, mint az oktatás, az egészségügy, a víz, a higiénia, a mezőgazdaság és az infrastruktúra.
„Ez egyenrangú felek együttműködése, messze áll minden kísértéstől a kizsákmányolásra, de távol áll attól a jótékonykodó magatartástól is, amely ritkán veszi figyelembe Afrika rendkívüli fejlődési lehetőségeit” – Sergio Mattarella mondta Meloni a vezetőknek.
Olaszország, amely a fasizmus idején gyarmattartó hatalom volt Észak-Afrikában, korábban miniszteri szintű afrikai találkozóknak adott otthont. A hétfői csúcstalálkozó – amelyet az olasz szenátusban tartanak annak bizonyítására, hogy az összes olasz közintézmény elkötelezett a projekt iránt – az első esemény, amely állam- vagy kormányfői szinten folyik.
Ehhez kapcsolódóan: A törvényes bevándorlás fokozását szorgalmazza az olasz elnök az emberkereskedelem legyőzésére
A csúcstalálkozón olasz miniszterek tartanak előadásokat a terv különböző aspektusairól. Vasárnap este gálavacsorát rendeztek, amelynek Sergio Mattarella köztársasági elnök volt a házigazdája.
A csúcstalálkozó kezdetével egy időben olasz zöldpárti és ellenzéki képviselők ellenkonferenciát terveztek az olasz parlament alsóházában, hogy bírálják a Mattei-tervet, amelyet neokoloniális „üres doboznak” neveztek, és amely szerintük ismét Afrika természeti erőforrásait kívánja kizsákmányolni.
A Mattei-terv mellett Meloni kormánya ellentmondásos megállapodásokat kötött egyes országokkal, hogy megpróbálja enyhíteni az Olaszországra nehezedő migrációs nyomást. A Tunéziával kötött megállapodásnak – amelyet az EU is támogat – az a célja, hogy gazdaságfejlesztési projekteken és legális migrációs lehetőségeken keresztül fogja vissza a távozni kívánókat, az Albániával kötött kétoldalú megállapodás pedig olyan központok létrehozását írja elő Albániában, amelyek a tengerből kimentett, Olaszországba tartó migránsok menedékkérelmét dolgozzák fel.
