Vinnék a boltot is: a megromlott német–magyar kapcsolatok háttere. Valóban kényszerítheti az EU bevándorlók befogadására a magyar kormányt? Mit adtak nekünk az ellenzéki vezetésű kerületi önkormányzatok? A hét legfontosabb cikkeiből válogattunk.
Vinnék a boltot is: a megromlott német–magyar kapcsolatok háttere
A magyar kormány egyre több területen venne át külföldi tulajdonú vállalatokat, a maffiamódszerként jellemzett nyomásgyakorlás már komoly érdekeket sért Németországban, és néhány magyar cégnél is elindultak a tömeges elbocsátások. A német–magyar politikai kapcsolat mélyponton van, a kormányzat képviselői semmilyen kompromisszumra nem nyitottak, „radikalizmusukkal mutatják lojalitásukat” a miniszterelnök felé. Eközben az érintett cégek is bevetnek mindent, hogy védjék érdekeltségeiket: úgy tudjuk, a Lidl tavaly Günther Oettinger volt európai uniós biztost vitte magával, amikor Orbán Viktorhoz mentek tárgyalni.
Valóban kényszerítheti migránsok befogadására a magyar kormányt az Európai Unió?
„Jogi értelemben megerőszakoltak bennünket” – jelentette ki a migrációs paktumra utalva a legutóbbi EU-csúcs után a magyar kormányfő. A menekültek kötelező befogadását kizáró szófordulatok 2015 óta részei a miniszterelnök megnyilvánulásainak, pedig erre azóta sincs példa vagy kötelezettség. Egyebek mellett erről is beszélgettünk állandó brüsszeli tudósítónkkal, Gyévai Zoltánnal podcastsorozatunk friss részében.
Mit adtak nekünk az ellenzéki vezetésű kerületi önkormányzatok?
Harcos Fidesz-ellenes amazon, progresszív balos, illetve a kerület minden lakójának gondját megoldó házmester: három karakteres ellenzéki polgármester Budapestről. Kétrészes cikkünkben igyekszünk feltárni politikájuk mélyebb rétegeit és azt, hogy kínálnak-e alternatívát a Fidesz hatalomgyakorlásához képest. Az első rész itt, míg a második rész itt olvasható.
EP-jelentéstevő: Orbán egyedül a szavazati jog megvonásából értene
Az Európai Unió leendő belga és lengyel elnökségének kellene a 2024-es magyar félév alatt átvennie a jogállammal összefüggő kérdések megvitatását – emelte ki Gwendoline Delbos-Corfield, az EP magyar jelentéstevője, aki szerint Belgium nem talált kellő támogatást ahhoz, hogy jövő január és július között a 7-es cikk szerinti eljárás keretében ajánlásokkal forduljon a magyar kormányhoz.
Az Európai Bizottság elemzői szerint a magyar bérek növekedése tartósan magas szinten tarthatja az inflációt
Egy százalékhoz közelítő gazdasági recessziót és magas, majdnem hatszázalékos államháztartási hiányt jelez előre idén Magyarországon a brüsszeli testület szerdán bemutatásra kerülő, őszi makrogazdasági prognózisa, amely egy számjegyű, viszont az erős bérkiáramlás miatt továbbra is meglehetősen magas inflációt jósol 2024-ben és 2025-ben.
Egy másik cikkünkben arról írtunk, hogy elindult a gazdasági növekedés, de lassan gyógyulnak a sebek Magyarországon, és hosszú idő, mire a lakosság is megérzi a pozitív hatását. A gazdaság 0,9 százalékkal nőtt idén a harmadik negyedévben, ezzel egyéves recesszió ért véget.
Kapitány-Fövény Máté pszichológus: Sokan a technológiát tekintik az új vallásnak
Hogyan őrizzük meg lelki egészségünket a technológia uralta, gyorsan változó világban? – ez az alcíme a Holnap című kötetnek, amelynek szerkesztője dr. Kapitány-Fövény Máté klinikai szakpszichológus. A Semmelweis Egyetem adjunktusa több, függőséggel foglalkozó könyv szerzőjeként ismert. Ezúttal arról beszélgettünk vele a Szabad Európa podcastjában, hogyan befolyásolja a technológia életünk minden területét, beleértve az egészségügyet, az oktatást és a szexuális életet.
Ónodi Eszter: A Katona társulata erős csapat, összezárt, amikor támadták
Zsámbéki Gábor osztályában végzett a főiskolán, és már harmadéves főiskolásként megkapta az első főszerepét a Katona József Színházban, ahová egyenes út vezetett a diploma után. Életének felét e társulatban töltötte, amelynek máig tagja, s amely szakmaiságot, védőhálót, inspirációt jelent számára. Úgy véli, a közösség megerősödve került ki az elmúlt évek támadásaiból, megpróbáltatásaiból. A Szelfi vendége Ónodi Eszter színművész.
A Mol koncessziós cégénél landol a vissza nem váltott palack ára
Furcsa rendszerben indul el januártól az italosdobozok kötelező visszaváltása. A műanyag ásványvizes palackokért is ötven forint jár, de ehhez sértetlen állapotban kell bedobni az automatába. Már ahol lesz ilyen. Olyan jogszabály született, hogy a palackok begyűjtője, a Mol hulladékkoncessziós cége ne abban legyen érdekelt, hogy minél többen váltsák vissza az üvegeket, és csökkenjen a környezetszennyezés, épp ellenkezőleg. Minden egyes vissza nem váltott palack után bruttó ötven forinttal gazdagodik a cég.
Magyar lovast az olimpiára? Mire ment el hárommilliárd forint a Csekonics lovasprogramban?
Utoljára 1996-ban szerepelt magyar lovascsapat olimpián. A kormány ezért úgy gondolta, hogy közel hárommilliárd forintból olimpiai lovasprogramot indít azzal a céllal, hogy legyen újra magyar díjugrató az ötkarikás játékokon. 2021 novemberében el is indult a Csekonics program. Az első nyilatkozatokban a jövő évi párizsi olimpiát célozták meg, később a lovasszövetség vezetői már csak a 2028-as ötkarikás játékokról beszéltek, az információközléstől pedig elzárkóznak, miközben a programot – bírálói szerint – szakmailag és gazdaságilag is átláthatatlan és megkérdőjelezhető döntések kísérték. A Sztoriban vendége ezúttal az erről szóló cikkeket jegyző Pap Virág és Kósa András volt.
Utcajogász: A kilakoltatási moratórium nem oldja meg, csupán elfedi egy időre a problémákat
A civil szervezet jogászai tíz hónap alatt mintegy száz kilakoltatási üggyel foglalkoztak. A Magyar Bírósági Végrehajtói Kar honlapja szerint 2023 első felében ezeregyszáz lakásügyi végrehajtási cselekményt hajtottak végre. November 15-én megkezdődött Magyarországon a kilakoltatási moratórium. Az Utcajogász ezzel kapcsolatban több tévhitre is felhívja a figyelmet.
Tavaly 90, idén 80 százalékos kedvezményt kap Rogán Antal barátjának cége a Belvárosban
Idén is jelentős kedvezménnyel rendezheti meg az V. kerületi fideszes polgármester döntése alapján a Fideszhez köthető AVB Kft. a két belvárosi karácsonyi vásárt. A kedvezmény mértéke különösen szembetűnő, ha összehasonlítjuk azzal, mennyit kér a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő egy sokkal kisebb léptékű, hasonló rendezvényért.
Sztrájk az Operában? Nincs sok esély se béremelésre, se kollektív szerződésre
Felháborítónak tartja az Operaházi Dolgozók Független Szakszervezetének elnöke, hogy Ókovács Szilveszter főigazgató azt állította: a szakszervezetek hetvenszázalékos béremelést követelnek, miközben szerinte átlagosan harmincszázalékosat. A főigazgató ragaszkodik ahhoz, hogy a szakszervezetek hetven százalékot kérnek, de – mint mondja – a harmincra sincs fedezet, így könnyen lehet, hogy decembertől sztrájk lesz az Operaházban.
Lázas ciklusvégi jogalkotási munka az Európai Parlamentben
A 2023-as év, valamint az ötéves európai parlamenti ciklus végének közeledtével érezhetően nagyobb sebességfokozatra kapcsolt az EU törvénygyára. A két jogalkotó szervezet, az Európai Unió Tanácsa és az Európai Parlament tárgyalódelegációi előző héten több olyan jogalkotási javaslatról is előzetes megállapodást kötöttek, amelyek közvetlenül érintik az európaiak mindennapi életét.
Mit nyert Törökország azzal, hogy késleltette a svéd NATO-csatlakozást?
A török parlament illetékes bizottsága csütörtökön vitatja meg és valószínűleg jóvá is hagyja Svédország NATO-tagsági kérelmét. Eddig 18 hónap késedelmet okozott a török vonakodás, ami több szövetségest erősen frusztrált, miközben Ankara a gáncsoskodással bizonyos engedményeket tudott kicsikarni.
