Mexikó lett a világon az első ország, ahol az emberek minden szinten közvetlenül választják a bírákat, miután a parlament szerdán kétharmados többséggel megszavazta az erről szóló törvénymódosítást.
A kezdeményezés mögött Andrés Manuel López Obrador leköszönő elnök áll, aki szerint jelenleg az igazságszolgáltatási rendszer a politikai és gazdasági elit érdekeit szolgálja.
A törvényhozás 86:41 arányban fogadta el az alkotmány módosítását, miután a vitát tiltakozók zavarták meg a kormányzó Morena párt és szövetségesei által uralt felsőházban. A demonstrálók azt skandálták: Szenátor úr, állítsa meg a diktatúrát! Gerardo Fernández Noroña, a szenátus elnöke szünetet rendelt el, a képviselők végül másik épületben folytatták az ülést.
A tervezet tömegtüntetéseket és diplomáciai feszültséget okozott, a befektetők nyugtalanok.
Obrador szerette volna, ha az igazságszolgáltatási reformot még utódja, Claudia Sheinbaum október 1-i hivatalba lépése előtt jóváhagyják.
Az elnök úgy vélekedett, hogy a tüntetők a politikai elit érdekeit védik. „A reform ellenzőit főként az aggasztja, hogy elveszítik a kiváltságaikat, ugyanis az igazságszolgáltatás a hatalmasok szolgálatában áll, a fehérgalléros bűnözés szolgálatában” – mondta.
Ehhez kapcsolódóan: Elsöprő győzelem: Mexikó először választott női elnököt
Bírósági alkalmazottak és joghallgatók is többször tiltakoztak a tervek ellen, amelynek értelmében még a legfelsőbb bíróság tagjait is közvetlenül választanák meg. Mintegy 1600 bírónak kellene indulnia a választáson 2025-ben vagy 2027-ben. „Ilyen egyetlen másik országban sem létezik” – hangsúlyozta Margaret Satterthwaite, az ENSZ illetékes különmegbízottja.
Norma Piña, a legfelsőbb bíróság elnöke arra figyelmeztetett az ügy kapcsán, hogy az így megválasztott bírák kiszolgáltatottabbak lehetnek a bűnözők nyomásának Mexikóban, ahol a rendkívül nagy hatalmú drogkartellek rendszeresen megvesztegetéssel és megfélemlítéssel befolyásolják a tisztségviselőket. „Az igazságszolgáltatás lerombolása nem a jövő útja” – szögezte le.
A Mexikó legfőbb kereskedelmi partnerének számító Egyesült Államok is felszólalt a reform ellen, felhíva a figyelmet arra, hogy ez veszélyt jelentene a két ország közötti gazdasági kapcsolatokra, valamint a befektetői bizalom gyengülését eredményezheti.
Ken Salazar mexikóvárosi amerikai nagykövet szerint az intézkedés jelentős kockázatot jelentene az ország demokráciájára nézve, és lehetővé tenné, hogy a bűnözők kihasználják „a politikailag motivált és tapasztalatlan bírákat”.
