Az Európai Bizottság június 5-ig korlátozásokat jelentett be a Lengyelországba, Magyarországra, Romániába, Szlovákiába és Bulgáriába érkező ukrán búza, kukorica, repce és napraforgómag importjára.
A lépés eredményeként Lengyelország, Magyarország, Szlovákia és Bulgária feloldotta az egyoldalú importtilalmat, amelyet saját gazdáik védelmére hivatkozva vezettek be. Románia nem tiltotta be az importot.
Íme néhány kérdés.
Miért exportál Ukrajna Kelet-Európán keresztül?
Ukrajna főként a fekete-tengeri kikötőin keresztül exportált mezőgazdasági termékeket, mielőtt tavaly Oroszország elzárta ezeket.
Az Odesszai terület három kikötőjét később megnyitották az ENSZ által támogatott tavaly júliusi egyezmény értelmében, hogy biztonságos exportfolyosót hozzanak létre a globális élelmiszerválság kezelésére.
A többi ukrán kikötő, köztük az egyik legfontosabb, Mikolajiv zárva maradt.
Ukrajna, a világ egyik legnagyobb gabona- és olajosmag-exportőre ezért a szárazföldi útvonalak felé fordult, és kis dunai kikötőkön keresztül bővítette exportját.
A legegyszerűbb szárazföldi útvonalat, amely az oroszokkal szövetséges Belaruszon keresztül északra vezet, gyakorlatilag lezárták, arra kényszerítve Ukrajnát, hogy annyi gabonát szállítson Kelet-Európán át, amennyit csak tud.
Ennek a lehetőségnek a megkönnyítése érdekében az Európai Unió 2022 júniusában bejelentette, hogy Ukrajna esetében egy évre felfüggeszti az importvámokat.
Ehhez kapcsolódóan: Először sérült az EU "Ukrajna mindenek felett" elve a gabona-ügyben
Mennyivel nőtt az export Kelet-Európába?
Az ukrán gabona és olajos magvak exportjának növekedése hatalmas volt az unió keleti részén keresztül.
Ukrán vámadatok szerint 2022-ben 3,39 millió tonna kukoricát, 1,47 millió tonna búzát és 529.689 tonna árpát exportáltak Romániába.
2021-ben mindössze 526 tonna kukoricát exportáltak, búzát vagy árpát nem is szállítottak.
Eközben Lengyelország 2022-ben 2,08 millió tonna kukoricát, 579.315 tonna búzát és 44.114 tonna árpát kapott.
Az előző évben csekély mennyiségű, 6269 tonna kukoricát és 3033 tonna búzát exportáltak Lengyelországba, árpát egyáltalán nem.
A Magyarország és Bulgária felé irányuló export is meredeken nőtt, bár a mennyiség alatta marad a Románián és Lengyelországon áthaladónak.
Ehhez kapcsolódóan: Aknaföldeken termelnek az ukrán gazdák – gyakran az életükbe kerül
Miért elégedetlenek a kelet-európai gazdák?
A kelet-európai gazdálkodók kezdetben pénzügyi hasznot húztak az ukrajnai konfliktusból, terményeik ára ugyanis meredeken nőtt a globális gabonapiacokkal összhangban.
A helyi piacokon azonban az ukrán gabona és olajos magvak fokozott versennyel szembesítették őket. A gazdálkodók nehezebben és drágábban tudják szállítani a terményeiket, mivel az általuk jellemzően használt teherautók és vasúti kocsik nagy része inkább Ukrajnából szállítja a nagy mennyiségű árut.
Az árak elmúlt hónapokban tapasztalt meredek esése is fokozta aggodalmukat, többen közülük az ukrán importot hibáztatták ezért. Az árak csökkenése azonban globális trend, amelyet a kereskedők olyan tényezőknek tulajdonítanak, mint az erős brazíliai és oroszországi export, valamint a vártnál gyengébb kínai kereslet.
A Közép-Európa egyes részein tavaly tapasztalt aszály is okozott pénzügyi nehézségeket a térség gazdálkodóinak.
Magyarország kukoricatermése például tavaly nyáron 2,8 millió tonnára esett vissza, a felére az előző szezonban elért 6,4 millió tonnának a Nemzetközi Gabonatanács (IGC) becslései szerint.
Mennyire fontos a kivitel Ukrajnának?
Kikötői tavalyi bezárása arra kényszerítette Ukrajnát, hogy a gabonát és az olajos magvakat az EU keleti részén keresztül exportálja vasúton, teherautón, uszályon, sőt kompon.
Minden az unió keleti részén ment keresztül, mivel Ukrajna határait Oroszországgal és Belarusszal lezárták.
Az ENSZ által támogatott megállapodás egy biztonságos tengeri exportfolyosó létrehozásáról csökkentette a nyomás egy részét a szárazföldi útvonalakon.
Az ENSZ adatai szerint körülbelül 29,3 millió tonna mezőgazdasági terméket exportáltak Ukrajna fekete-tengeri kikötőiből a biztonságos folyosón keresztül, ebből 14,8 millió tonna kukorica volt.
Miután azonban mindössze három kikötőt vontak be ebbe, a kapacitás nem volt elegendő, és a mezőgazdasági termékeket továbbra is szárazföldön vitték, jóllehet ez általában drágább a tengeri szállításnál.
Az IGC adatain alapuló előrejelzések szerint Ukrajna mintegy 24 millió tonna kukoricát exportál a mostani, 2022/23-as szezonban (július/június), de ennek csak 62 százalékát szállították a folyosón, pedig már kevesebb mint két hónap van csak hátra a szezonból.
A szárazföldi útvonalak jelentősége jelentősen megnő, ha Oroszország megtagadja, hogy május közepe után meghosszabbítsák a megállapodást a tengeri folyosó használatáról.
Ehhez kapcsolódóan: Ukrán gabona Magyarországon: a szolidaritásnak is van határa
Mennyire fontos a kivitel a globális piacnak?
Az IGC adatai szerint Ukrajna volt a világ negyedik legnagyobb gabonaexportőre a 2020/21-es szezonban az Egyesült Államok, Argentína és Oroszország mögött.
Az ukrán gabonát 95 országba szállították az idei szezonban, a legnagyobb vásárlók között volt Kína, Egyiptom, Pakisztán, Spanyolország és Líbia.
A termesztés és a szállítás kihívásai egy háborúban álló országban azonban csökkentik a jelentőségét.
Az IGC előrejelzése szerint Ukrajna 28 millió tonna gabonát exportál majd a 2023/24-es szezonban, amivel a világ nyolcadik legnagyobb exportőre lesz.
Az ukrán gabonát nagyrészt Brazília pótolja, az ő esetében a kivitel csaknem megduplázódott: a 2021/22-es 26,2 millió tonnáról 50,9 millióra nőtt a jelenlegi, 2022/23-as szezonban.
Hogyan befolyásolta a konfliktus a gabonaárakat?
A búza és a kukorica ára megugrott az ukrajnai háború kezdete után, sokan ugyanis attól tartottak, hogy a konfliktus zavarokat okozhat a világ két legnagyobb gabonaexportőrének szállításaiban. Azóta azonban az árak visszaestek a háború előtti szintre.
Ennek részben az az oka, hogy az orosz búzaexport a tavaly nyári rekordtermést követően valójában nőtt.
Az ukrán kukoricaexport visszaesését a brazíliai szállítások növekedése is ellensúlyozta.
