Ahhoz képest, hogy az Európai Unió közös külpolitikája amúgy is elég visszafogott, a Kremlt bíráló Alekszej Navalnij letartóztatására és a támogatói elleni fellépésre adott válasza különösen gyenge volt.
Az Európai Unió 27 külügyminisztere hétfőn ült össze Brüsszelben, hogy választ adjon az oroszok újabb autoriter túlkapására, de azonkívül, hogy szelíd módon elítélték mindkét eseményt, nem sok minden történt.
Mindez több tényező kölcsönhatásának az eredménye. Közéjük tartozik az egyesek által kiszámíthatatlannak tartott uniós külpolitikai főfelelős, az, hogy az EU bizonytalan a transzatlanti kapcsolatot illetően és a brexit. Továbbá az is, hogy a két legnagyobb tagállam – Franciaország és Németország – válaszúthoz érkezett.
Lassú és nem hatékony az uniós diplomácia
Azok, aki nem ismerik, milyen óvatosan halad az EU-s diplomácia, azt hihették, hogy a blokk majd megfelelő választ ad a Navalnij-ügyre. Adott a fő orosz ellenzéki vezető, akit kevesebb mint féléve állítólag saját kormánya mérgezett meg. Ez a vezető most tért haza, ahol zűrös vádak alapján azonnal letartóztatták. Várhatóan bíróság elé állítják és börtönbüntetésre ítélik.
A hétvégén országszerte több tízezer orosz ment ki tüntetni mellette, de a rendőrség gumibotokkal várta őket.
Az EU legerősebb tagállama, Németország mindent megtett, hogy egyik legjobb kórházát és orvosi csapatát bocsássa rendelkezésre, azért, hogy megmentsék Navalnij életét és segítsék a felépülésben.
Mégis, az Európai Unió válasza ennél vérszegényebb már nem is lehetett volna.
Semmiféle retorziót nem helyeztek kilátásba Navalnij kezelése miatt
Egyetlen szankciót sem készítettek elő. Gőzerővel folyhat tovább a vitát kiváltó Északi Áramlat 2 vezeték építése, amelyen az oroszok a Balti-tenger alatt szállítanak majd gázt Németországba.
Az Unió külpolitikai főnöke, Josep Borrell – orosz kollégája, Szergej Lavrov külügyminiszter régi meghívásának eleget téve – a jövő héten Moszkvába utazik. Mindezt úgy teszi, hogy nem támasztott semmilyen feltételt, nem mondta ki nyíltan, hogy találkozni akar azzal az emberrel, aki jelenleg valószínűleg a világ egyik leghíresebb politikai foglya.
EU-illetékesek, különösen a blokk nyugati felének képviselői valahogy így magyarázzák Brüsszel vonakodását: az Unió célja Navalnij azonnali szabadon engedése. Ahhoz, hogy ezt a célt elérjék, párbeszédre és diplomáciára van szükség, miközben nagyon mély a kölcsönös bizalmatlanság. A szankciók csak akadályoznák a folyamatot, de a fenyegetést fent kell tartani, arra az esetre, ha Navalnijt nem engednék ki.
Ha hoznak is szankciókat az oroszok ellen, azok akkor is vérszegények lesznek
A gond az, hogy nincs határidő, ami után a diplomáciai erőfeszítésekbe belefáradt EU szankciókat vezetne be. Ezt Borrell gyakorlatilag megerősítette a külügyminiszterek tanácskozása után.
A blokk befagyasztotta vagyonukat és vízumtilalmat vetett ki hat oroszra Navalnij augusztusi megmérgezése nyomán, de egészen októberig várt az életbe léptetésükkel.
Ha lesznek is Navalnij miatt hozott új uniós szankciók, a legtöbb EU diplomata szerint akkor is szinte bizonyos, hogy eltart egy darabig, míg bevezetik őket. És valószínűleg csak jelképesek és nem kemények lesznek, akárcsak októberben.
El lehet felejteni, hogy Brüsszel lecsapna a Vlagyimir Putyinhoz közeli oligarchákra. Inkább a Navalnij elfogásában és elítélésében érintett bírók és alacsonyabb beosztású politikusok ellen hoznak majd intézkedéseket.
Brüsszel számára egyszerűen túl nehéz lehet közvetlen és a bíróság által is komolyan vehető kapcsolatot találni Putyin üzleti partnerei és a Navalnij elleni fellépés között.
Csalódottak a kelet-európai tagállamok, ők határozottabbak lennének Moszkvával
Az EU keleti tagállamai, különösen a három balti ország, közben dühösen vették tudomásul a hétfői miniszteri találkozó után, hogy sikertelenül sürgetették a gyors szankciókat és kérték Borrell moszkvai útjának elhalasztását.
A baltiak kemény üzenetet akartak küldeni az oroszoknak és Borrell is Navalnij szabadon engedését követelte és elfogadhatatlannak nevezte a hétvégi tömeges letartóztatásokat.
Viszont amikor megkérdezték tőle, hogy követelni fogja, hogy találkozhasson vagy beszélhessen Moszkvában az ellenzéki vezetővel, akkor először spanyolul morogta azt, hogy „nem így csináljuk a dolgokat”, majd angol nyelven elmagyarázta: „nagyon boldogan találkoznék Navalnij úrral. Megpróbálok kapcsolatban maradni az orosz civilszervezetekkel. Ezt minden nap gyakoroljuk, különböző szinteken. Ugyanakkor ez az orosz kormányhoz tett látogatás lesz” – mondta.
Ezt követően kelet-európai uniós diplomaták azt mondták, arra számítanak, hogy az oroszok túljárnak Borrell eszén, mert nem ismeri a térséget és mert túlságosan hajlamos az improvizációra, ahelyett hogy tartaná magát az tagállamokkal kidolgozott közös forgatókönyvhöz.
Az EU most érzi meg igazán a britek hiányát
Ugyanakkor nemcsak Borrell különcsége miatt ennyire szelíd az EU. Amit most látunk, az brexit közvetlen hatása az EU külpolitikájára. Az oroszok irányában harciasabb és dinamikusabb külügyi apparátussal rendelkező London keményebb álláspontra kényszerítette volna Brüsszelt.
Ehelyett az EU-nak ott van Németország, amely csak lomhán zárja le a Merkel-érát, miközben külügyminisztériumát a jóval inkább Moszkva-barát szociáldemokraták irányítják. És ott van Franciaoszág, ahol Emmanuel Macron szoros kapcsolatra akar lépni Moszkvával az iszlamista terror és a növekvő kínai befolyás elleni harcra.
Ezen kívül a Trump-kormányzat négy éve sebeket ejtett az Egyesült Államokkal fenntartott viszonyon és Brüsszel egyre hangosabb beszél arról, hogy „stratégiai autonómiára” van szüksége.
Még ha az új Biden-kormányzat barátságosabb is az EU irányába, Brüsszelben sokan teszik fel a kérdést, hogy Biden vagy Trump jelenti-e az anomáliát abban a tekintettben, valójában merre is tart Amerika. Az EU ilyen bizonytalanságok közepette rágódik a kérdésen, hogy Oroszország barát-e vagy ellenség, partner-e vagy probléma.
Ingyenes mobilalkalmazásunkkal bárhol és bármikor elérheti a Szabad Európa weboldalának tartalmát. Töltse le díjnyertes applikációnkat a Google Play vagy az Apple Store kínálatából!
