Semmi új nincs abban, hogy Oroszország bajaiért Washingtont és a Nyugatot okolja Vlagyimir Putyin, viszont a tét különösen magas most, a beszláni túszdráma után legsúlyosabb terrortámadást követően.
Az orosz elnök a Moszkva melletti koncertteremben előző pénteken elkövetett terrortámadás utáni első nyilatkozatában nem tett említést az Iszlám Államról, amely addigra magára vállalta a legalább 139 ember halálát követelő akciót.
Ukrajnát ugyanakkor említette, azt állítva, hogy Kijev menekülőutat biztosított a két ország határán a merénylők számára. Erre vonatkozóan semmifajta bizonyítékot nem mutatott be.
Később Putyin aláhúzta, hogy „szélsőséges iszlamisták” hajtották végre az utóbbi húsz év legsúlyosabb oroszországi terrortámadását, amelyért az Egyesült Államok szerint egyedül az Iszlám Állam dzsihadista csoport Horaszán nevű ága a felelős. Emellett ismét Ukrajna szerepét hangoztatta, továbbá az Egyesült Államokra és a Nyugatra mutogatott.
A célzásokon felül – amelyeknek nyilvánvaló céljuk az orosz lakosság meggyőzése Ukrajna és a Nyugat érintettségéről – az államfő arról is beszélt, hogy az Egyesült Államok „minden csatornát felhasznál arra, hogy meggyőzze csatlósait és más országokat arról, hogy nincs semmi jele Kijev szerepvállalásának”. Úgy fogalmazott, hogy ez a támadás is a része volt Ukrajna azon erőfeszítéseinek, hogy „nyugati gazdái utasítására” pánikot keltsen Oroszországban, miközben egyre rosszabbul áll a harctéren.
Eközben az orosz állami médiában, illetve magas rangú kormányzati tisztségviselők részéről is gyorsan teret nyert ez a narratíva. Nyikolaj Patrusev, az orosz Biztonsági Tanács titkára például arra az újságírói kérdésre, hogy ki állhat a március 22-i merénylet mögött, az Iszlám Állam vagy Ukrajna, rögtön rávágta, hogy „természetesen Ukrajna”.
Semmi új nincs abban, hogy Putyin a külföldet hibáztatja oroszországi eseményekért, legyen szó terrortámadásról vagy békés ellenzéki tüntetésről. Már legalább 2004 óta ezt teszi, amikor a több mint 330 halottal járó beszláni túszdrámát követően arra utalt, hogy hazája meggyengítése érdekében Washington és a Nyugat támogatja az észak-kaukázusi iszlamista fegyvereseket.
A tét azonban most különösen magas: Putyin épp most biztosította be hatalmát a széles körű csalások által jellemzett elnökválasztáson újabb hat évre, az ukrajnai invázió pedig elhúzódó háborúhoz vezetett, amely már eddig is orosz áldozatok százezreit követelte Kijev gyors kapitulációja helyett.
Összegyűjtöttünk néhány okot, amiért Putyin Kijevet és a Nyugatot hibáztathatja a terrortámadásért.
A narratíva
A totális ukrajnai háború 2022. februári megindítása óta Putyin normalizálni akarja a háborús helyzetet Oroszországban, közben tovább szigorítja az ellenőrzést az élet minden területe felett. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője nemrég „belső mozgósításra” szólított fel, mondván, hogy az oroszoknak nem csupán kifelé kell támogatniuk a „különleges katonai műveletet”, hanem lelkesen hinniük is kell benne.
Putyin egyre inkább úgy próbálja beállítani a helyzetet, mintha országa nem támadó háborút folytatna Ukrajna ellen, hanem a túléléséért vívna védekező háborút a Kijevet mindössze eszközként használó, Oroszország uralására vagy elpusztítására törő Nyugattal. Ezt az álláspontot a háborút megkérdőjelező, kritizáló hangok elnémítását célzó törvényekkel is kikényszerítik.
E narratívában nem sok tér jut egy iszlám szélsőségesek által elkövetett támadásnak. A merénylet azt mutatja, hogy Putyin szem elől téveszthette a fenyegetőbb, valósabb kockázatokat, hogy a Nyugatnak tulajdonított veszélyekre fókuszáljon.
„A kudarc”
Azáltal, hogy egyfajta nyugati műveletként próbálják tálalni a történteket, csillapítani szándékozhatnak annak következményeit is, amit Alexander Vershbow, az Egyesült Államok volt moszkvai nagykövete „súlyos hírszerzési kudarcnak” nevezett.
Annak fényében pedig különösen nehéz lenne megmagyarázni, miért is nem sikerült elhárítani a támadást, hogy a hónap elején az Egyesült Államok figyelmeztette Oroszországot, hogy szélsőségesek merényletet terveznek az országban. Putyin három nappal a terrorakció előtt nyilvánosan utasította el a figyelmeztetést, amelyet provokációnak bélyegzett a „társadalom megfélemlítése, destabilizációja” céljából.
Az egyik indíték a nyugati érintettség hangoztatása mögött tehát az lehet, hogy elhelyezzék az amerikai figyelmeztetést a szélesebb háborús narratívában, amely szerint Oroszország ellenségei semmitől nem riadnak vissza annak érdekében, hogy felülkerekedjenek.
Ukrajna határozottan tagadta, hogy bármi módon részt vett volna a támadásban, és Adrienne Watson, az amerikai nemzetbiztonsági tanács szóvivője is megerősítette a napokban, hogy Kijevnek semmilyen szerepe nem volt a történtekben.
A dilemma
Miközben Ukrajna vonatkozásában nincs semmiféle bizonyíték, Közép-Ázsia érintettsége jól látható, miután az orosz hatóságok legalább tizenegy személyt őrizetbe vettek, nyolcat előzetes letartóztatásba is helyeztek, köztük négy tádzsik állampolgárt, akiket a terrortámadás végrehajtásával vádolnak.
Mivel Oroszország gazdasága nagyban függ a Tádzsikisztánból és a többi közép-ázsiai országból érkező vendégmunkásoktól, a feltételezett elkövetők kiléte „súlyos dilemmát” jelent Putyin számára – közölte Mark Galeotti szakértő.
„Ha azt mondja, hogy »Igen, az Iszlám Állam volt, közép-ázsiai lakosok és vendégmunkások által«, akkor először is kiélezi a faji feszültségeket, amelyek máris problémát jelentenek egy Oroszországhoz hasonló, többetnikumú és többvallású államban, ahol a népesség tíz százaléka muszlim. Azonban egyúttal azt a kérdést is felveti: mit fog tenni ez ellen?” – vélekedett.
„Ennek az elkerülhetetlen következményeként valamiféle fellépésre kerülhetne sor a közép-ázsiaiakkal szemben, amit a múltbeli tapasztalatok alapján meglehetősen erőszakosan és érzéketlenül hajtanának végre” – mondta.
„Jelenleg Oroszország nem engedheti meg magának, hogy elidegenítse és elüldözze ezeket a közép-ázsiai munkásokat” – tette hozzá, a fegyvergyárak működtetését és a munkaerőhiányt emlegetve.
A terrortámadás máris fokozta az etnikai feszültségeket. Az őrizetbe vett gyanúsítottak megkínzása és ennek jól látható demonstrálása a róluk közzétett fényképekkel egyesek bosszúszomjának csillapítását célozhatja. Putyin ugyanakkor abban bízhat, hogy elkerülheti a komolyabb intézkedéseket, mint amilyen például a közép-ázsiai országokból érkező vendégmunkások korlátozása lenne, mivel ez ártana az orosz gazdaságnak és a térségbeli kapcsolatoknak – mutatott rá az elemző.
