Júliustól Csehország tölti be az Európai Unió soros elnöki posztját. Az elnökségi félév kiemelt témája lesz az Oroszország elleni szankciók kérdése, valamint a jogállamisági vita. A cseh uniós ügyekért felelős miniszter szerint a V4 ma inkább 3+1, Magyarország az egész EU-ban elszigetelődött „az Ukrajnához, illetve Oroszországhoz fűződő viszonya miatt”. Mikuláš Bek szerint az EU jövője szempontjából is sok múlik azon, mire jut egymással Magyarország és az EU a jogállamiságról folytatott vitában, és hogy a magyar kormány hajlandó-e engedni bizonyos kérdésekben. A Szabad Európa interjúja Mikuláš Bekkel, Csehország európai uniós ügyekért felelős miniszterével.
Brüsszelben épp a hatodik, Oroszország elleni uniós szankciócsomagról tárgyalnak. Miért kéri Csehország, hogy csak később vezethesse be az olajembargót?
Nem akarjuk megakadályozni az Oroszország elleni szankciókat. De már a háború kezdete óta szeretnénk elérni, hogy az Európai Unió bevezessen valamiféle szolidaritási mechanizmust, amely lehetővé tenné számunkra, hogy megbirkózzunk azokkal a nehézségekkel, amelyeket az orosz olaj- vagy gázszállítások leállása okozna. Ez a vita folytatódik, mert nincs egyértelmű támogatási rendszer kidolgozva azoknak országoknak, amelyeknek nincs tengerpartjuk vagy nem férnek hozzá más vezetékekhez.
A cseh olajtermelés mintegy ötven százaléka esne ki, ha most leállítanánk az orosz olaj importját. Ennek pótlására nem elegendő a Németországból és Ausztriából Csehországba irányuló vezetékek kapacitása. Ez az oka a cseh kormány álláspontjának, és ezért mondjuk azt, hogy amint létrejön egy szolidaritási mechanizmus, amely Európa-szerte egyenlően osztja el az importtilalom negatív hatásait, akkor azonnal készek vagyunk támogatni a szankciókat és leállítani az orosz olaj importját. Ha ez nem történik meg, akkor viszont időre van szükségünk, hogy növeljük a vezetékek kapacitását. Hasonló a helyzetünk, mint Szlovákiának, Magyarországnak vagy Németország keleti részének.
Mennyi időre lenne szükségük? Elégséges a 2024 végéig adott határidő?
Talán két év elegendő lenne. Talán meg lehetne oldani gyorsabban is az orosz olajról való leválást, de a csővezetékek bővítésének üteméről folytatott vita technikai kérdés. Remélem, hogy rövidebb idő alatt is meg lehet csinálni.
Csehország ugyanakkor erősen támogatja az Oroszország elleni kemény szankciók bevezetését. Nem küld ez rossz üzenetet Kijevnek?
Remélem, hogy nem, mert mi mindig készek vagyunk fegyvereket szállítani. Támogatjuk a menekülteket, és ami az olajat illeti, arra európai megoldást kell találnunk. Mi ezt kérjük, készek vagyunk párbeszédet kezdeményezni erről. EU-s elnökségünk idején (Csehország 2022. július elsejétől év végégig tölti be az unió soros elnöki posztját – a szerk.) biztosan nagyon aktívak leszünk abban a kérdésben, hogy létrehozzunk egy mechanizmust az európai olaj- és gázforrások megosztására. De ehhez sajnos időre van szükség.
Egyfelől azt mondják, hogy fegyvereket küldenek Ukrajnának, és beleegyeznek a szankciókba, ugyanakkor milliókat, talán milliárdokat küldenek Oroszországnak dollárban, euróban, rubelben. Hogy tudnak ezzel együtt élni? Ez nem ellentmondás?
De, ez egy ellentmondás. Másfelől viszont nem állíthatjuk le az olajimportot, ha nincs valamilyen alternatívánk. Mert ha a benzintermelés a felére csökkenne az országban, az egész ipar leállna. Lehetetlen úgy támogatni Ukrajnát, hogy az ország gazdasága gyakorlatilag válságba kerül. Valahogy egyensúlyt kell teremtenünk. Ez sajnálatos. Nem vagyunk szerencsés helyzetben, de realistának kell lennünk. Szükségünk van némi időre a kapacitások kiépítéséhez, az olajvezetékek átállításához.
Áttérve a gázra: nem tart attól, hogy Európa – elsősorban Közép-Kelet-Európa – gáz nélkül marad ezen a télen, ha Oroszország úgy dönt, hogy azt teszi, amit Bulgáriával és Lengyelországgal tett?
Mindent megteszünk, hogy biztosítsuk a gázellátást a következő télre. Nagyon intenzíven tárgyalunk azokkal az európai partnereinkkel, amelyeknek van tengerparti hozzáférésük. Éppen tegnap (május 5-én) járt a cseh miniszterelnök Berlinben, és megbeszélést folytatott a német kancellárral a cseppfolyós-terminálok bizonyos kapacitásainak megosztásáról. Tárgyaltunk a holland kollégákkal és a lengyelekkel is. Tehát van lehetőségünk arra, hogy a következő télen északról is kapjuk bizonyos mennyiségű gázt. Mindent megteszünk, hogy növeljük az ország tárolókapacitásait, reméljük, hogy felkészülten várhatjuk a telet. Lehet, hogy lesz némi korlátozás a fogyasztásban, ami súlyosan érintene bizonyos iparágakat. De a háztartásoknak mindenképp elegendő gázt fogunk biztosítani a fűtéshez.
Ha tehát Oroszország teljesen leállítja a gázszállítást Európába, Csehország túléli a telet?
Túlélnénk, de súlyos gazdasági költségekkel, ez teljesen világos, mert a vállalatok kevesebb gázhoz jutának.
A visegrádi négyek halott koncepció?
Nem hiszem, hogy az lenne. Tudja, a visegrádi csoport jelentőségét néha kicsit túlbecsülik. Az elmúlt évtizedekben a V4 bizonyos időszakokban aktívabb szerepet játszott, máskor kevésbé volt fontos. Ez normális. Ma gyakorlatilag három plusz egy országból áll a csoport. Magyarország kicsit elszigetelődött még a V4-en belül is az Ukrajnához, illetve Oroszországhoz fűződő viszonya miatt. Ez teljesen világos, de nem jelenti azt, hogy a V4 a jövőben elveszítené a jelentőségét. Előfordulhat együttműködés bizonyos területeken, ami különösen akkor lenne lehetséges, ha Magyarországon más kormány lenne.
Tehát önök most kevésbé támogatják a V4-es együttműködést, különösen ami Budapestet illeti?
Bizonyos fokú párbeszéd most is van a csoporton belül, de a négy ország között gyakorlatilag nincs koordináció. Folyamatos párbeszédre van szükség a lengyel és szlovák barátainkkal, Magyarországnak pedig el kell döntenie, hogy milyen szerepet szeretne játszani a jövőben Európában. Fontos viták vannak napirenden Magyarország és az Európai Unió között, meglátjuk, hogy a magyar kormány hajlandó lesz-e hátrébb lépni és kompromisszumot kötni olyan területeken, mint a jogállamiság vagy a média függetlensége. Ez nagyon fontos a jövő szempontjából.
A cseh elnökség alatt és különösen az Általános Ügyek Tanácsában, amelynek ön lesz az elnöke, kész-e megvitatni a 7. cikkely alapján indult jogállamisági eljárást Magyarországgal és Lengyelországgal?
Mindenképp az lesz az elnökségem feladata a tanácsban, hogy moderáljam ezt a vitát. Felkészültünk rá, a vitát már nem lehet leállítani. Nem akarjuk sem leállítani, sem korlátozni a párbeszédet. Tárgyilagos vitát szeretnénk, ahol minden fél kifejtheti az álláspontját. Az a szándékunk, hogy új szempontokat is bevigyünk a vitába. Örülnék, ha a jogállamiságról szóló vita nemcsak az igazságszolgáltatás függetlenségére és a kapcsolódó témákra terjedne ki, hanem például olyan problémákra is, mint a szankciós mechanizmus betartása Európában, különösen a Krím annektálása után. Figyelmet kellene fordítanunk az erőszakos bűncselekményekre és kivizsgálására is Európában. Tehát valószínűleg szeretnénk kicsit bővíteni a jogállamiság címszó alatt megvitatott problémák körét.
Ha az Általános Ügyek Tanácsában szavazásra kerül a kérdés, hogy megfosszák-e Magyarországot a szavazati jogától, hogyan szavazna Csehország?
Ez attól függ, milyen álláspontok alakulnak majd ki Magyarország és az Európai Bizottság között a feltételességi mechanizmusról folyó vita során. Nekünk azt kell figyelembe vennünk, hogy a felek mivel érvelnek a vitában. Ez még nem zárult le, meg kell tehát várnunk, hogy a bizottság és Magyarország közötti vita eljusson arra szintre, ami alapján már meg lehet hozni a döntést. Ez tehát még nem dőlt el. Arra számítok, hogy idén már nem lesz ebben döntés, mert ez egy bonyolult és hosszadalmas folyamat, míg a két fél jogászai lefolytatják a vitákat.
Ami Ukrajna, de Moldova és Georgia uniós tagsági kérelmét illeti, az Európai Bizottság várhatóan júniusban pozitív választ fog adni, legalábbis Ukrajnának. Ön szerint konszenzus van a tanácsban a 27 uniós tagállam között ebben a kérdésben?
Mi mindent megteszünk, hogy meggyőzzük különösen nyugati barátainkat Európában, hogy támogassák Ukrajna tagjelölti kérelmét. Ez egy nehéz vita, mert az álláspontok egyelőre eltérők, de nyilván változhatnak. Mi megpróbáljuk racionális érvekkel meggyőzni barátainkat arról, hogy Ukrajnának perspektívát kell adni, olyan jövőt, amely biztonságos, és amely annyira vonzóvá teszi a menekültek számára Ukrajnát, hogy a háború után visszatérjenek. Mi mindent megteszünk, ami tőlünk telik. Ami azonban a menetrendet illeti, abban nem vagyok biztos. Hatalmas eredmény lenne mind Ukrajna, mind Európa számára, ha a cseh elnökség ideje alatt sikerrel járnánk. Majd meglátjuk. Természetesen vannak olyan országok, amelyek az EU bővítését összekötik az uniós döntéshozatali folyamatok bizonyos változásaival. Ez tehát összefügg a többségi szavazással kapcsolatos nehéz kérdésekkel és olyan kapcsolódó problémákkal, amelyek már régóta napirenden vannak az unióban. Mi megpróbálunk olyan kompromisszumot találni, amely lehetővé teszi Ukrajna gyors előrehaladását a tagság felé.
Tehát jól értem a válaszából, hogy Franciaország lenne a legnagyobb akadálya ennek?
Az európai országok között sok-sok szkeptikus van. Még Németország sem áll készen arra, hogy azonnal támogassa ezt az elképzelést, néhány ország pedig, például Hollandia és más nyugat-európai országok inkább hezitálnak vagy vonakodnak továbblépni. De úgy gondoljuk, hogy van helye a nyílt vitának, ami végül megváltoztathatja partnereink véleményét.
Tehát a cseh elnökség végére Ukrajna hivatalosan uniós tagjelölt ország lesz?
Ezt szeretném, de majd meglátjuk, milyen gyorsan halad a folyamat.
