Minden tíz ukrajnai lakosból kilenc a szegénységi küszöb alá csúszhat, ha egy évig húzódik a háború. Tanultunk-e valamit a legutóbbi, szomszédunkban zajló háborús helyzetből és mi magyarázza az önfeláldozás és a mártíromság vállalását? Ezek voltak a legfontosabb cikkeink a héten.
Ha elhúzódik az Oroszország által indított háború Ukrajnában, az ott élők csaknem harminc százaléka, 44 millió ember csúszhat a szegénységi küszöb alá, közölte az ENSZ alá tartozó UNDP (United Nations Developement Program). A szervezet saját becslései alapján egy év múlva további 62 százalékpontnyi lakos lesz kénytelen ezt elszenvedni, ami azt jelenti, hogy tíz emberből kilencre ez a sors vár. Továbbra is percről percre követjük az ukrajnai háború legfontosabb fejleményeit. YouTube csatornánkon láthatja, ahogy a Szabad Európa orosz stábjára lőttek Kijev északi részében, Instagram oldalunkon pedig az orosz megszállás mögötti információs háborúról tudhat meg többet. Érdemes feliratkozni fiókunkra mindkét platformon (YouTube, Instagram).
A gyermekorvosokat is kihívás elé állítja az Ukrajnából érkező menekülthullám. Egyikük úgy fogalmazott: „A miénknél lényegesen rosszabb oltási státusszal rendelkező emberek érkeznek.” Ukrajnában a gyermekek oltási rendje lényegesen nem különbözik a magyar oltási rendtől, inkább abban van némi eltérés, hogy hány hónaposan kapják meg az oltásokat. A probléma az orvos szerint inkább az alacsony átoltottság lehet – derül ki cikkünkből.
Kikből lesznek mártírok, és miért?
Életben maradni talán a legerősebb evolúciós parancs. Mégis több ezer éve önmagukat hitükért, közösségükért feláldozó hősök emlékezetét adják egymásnak generációk. Miért mentek alig felfegyverzett emberek ’56-ban és most Ukrajnában a megszálló hadsereg ellen? Ki marad meg a kollektív emlékezetben? Írásunk az önfeláldozás és a mártíromság történetét és ideológiáját kutatja az ukrajnai háború nyomán.
Az ukrajnai harcok árnyékában felidéztük a legutóbbi időszakot, amikor egy szomszédos ország lakosait háború pusztította. A Jugoszlávia utódállamai között 1991 és 2000 között dúló összecsapásban szintén hatalmi ambíciók és etnikai gyűlölködés okozta a vérontást. A harcok elő menekülők közül sokan – ahogy most is – nálunk kerestek menedéket. Így emlékeznek a délszláv háborúra a helyiek és délvidéki tudósítónk.
Titkok és indokok
A kormány 35 évre magáncégeknek adná oda a hazai autópályák üzemeltetését és az ország összes településének szemétszállítását. Ez elképesztő nagy üzlet, és érthetetlennek tűnik, hogy ez a konstrukció miért érné meg az adófizetőknek. Úgy főleg nehéz az indokokat látni, ha kabinet a megalapozó számításokat nem akarja nyilvánosságra hozni. A bíróság azonban mindkét esetben úgy döntött, hogy az adatokat nyilvánosságra kell hozni. Az egyik ügyben jogerős az ítélet, derül ki cikkünkből.
Érdekes viszonyokat tár fel a Debrecen irányítását boncolgató írásunk is. Helyi munkatársunk összegyűjtötte azokat a beruházásokat, történéseket, amiből a debreceniek okkal érezhették úgy, hogy nem helyben születnek meg a várost érintő legfontosabb döntések. A kormány két minisztere is olyan gyakran fordul meg a környéken, mintha hazajárnának.
Választás 2022
„Az elmúlt időszakban többször előfordult, hogy valamit az ember saját véleménye alapján próbált megítélni, de az végül nem találkozott azzal, ahogy a választók reagáltak a történésekre” – mondta Török Gábor politikai elemző, amikor az összellenzék miniszterelnök-jelöltje, Márki-Zay Péter kifogásolt kijelentései kerültek szóba. A vele készült interjúban arra is figyelmeztet, hogy nehéz megítélni, miként hatnak az egyes választói csoportokra ezek sokszor bírált megfogalmazások, mivel ezek sokszor el sem jutnak az el nem kötelezett rétegekhez.
A nemzeti ünnep előtt Szabadkán kampányolt Márki-Zay Péter. Látogatását meghatározta, hogy a vajdasági magyarok legnagyobb szervezete erősen elkötelezett politikailag, így a rendezvény sem megfelelő hírverést, sem elfogadható helyszínt nem kapott. A Kossuth-szobornál hagyott koszorúja sem maradt sokáig az emlékműnél.
Úton az EU-ba
Bosznia-Hercegovina uniós csatlakozási felkészültségét szerette volna lemérni az Európai Parlament egyik szakbizottsága, de a képviselők csak arról győződhettek meg, hogy a szerb, a horvát és a bosnyák vezetés egymás bírálatával van elfoglalva, a nemzetiségi ellentétek pedig szétfeszítik az országot. Az ülésen elhangzott az egyik EP-képviselőtől, hogy „önöket hallva megértem, hogy a fiatalok elmenekülnek az országból”.
