Nagy jelentőségű, az uniós digitális agendában fontos szerepet betöltő jogszabálycsomagot rakott le az asztalra az Európai Bizottság. Ez az Európai adattörvény, egy olyan jogszabály lesz, amely – ha elfogadják a tagállamok és az Európai Parlament – a közös európai joganyag része lesz, így közvetlenül beépül a tagállami jogrendszerekbe is.
A bizottság jogszabályjavaslata arra vonatkozik, hogy az EU-ban előállított adatokat ki használhatja fel és ki férhet hozzájuk. Ezek az adatok nemcsak személyes információk, hanem például minden olyan adat, amelyet valamely elektromos készülékünk generált és a világhálón valamilyen formában rögzített. „Az adatmegosztási jogszabály biztosítja a digitális környezet méltányosságát, ösztönzi az adatok versenypiacának kialakulását, új utat nyit az adatvezérelt innováció előtt és általánosságban hozzáférhetőbbé teszi az adatokat” – áll a magyarázatban.
Célja a bizalom növelése és az adatmegosztás elősegítése az EU-ban és az ágazatok között, azzal az alapvető elképzeléssel, hogy a felhasználókat és a szolgáltatókat egyenlőbb helyzetbe hozza az adatokhoz való hozzáférés tekintetében. Ez azt jelenti, hogy a felhasználók szabványos hozzáférést kapnak a generált adatokhoz bármely integrált eszközükön. Ezek lehetnek virtuális asszisztensek, csatlakoztatott háztartási készülékek és így tovább.
Margrethe Vestager, a digitális korra felkészült Európáért felelős ügyvezető alelnök, aki egyébként bejelentette a javaslatot, úgy fogalmazott: „Célunk, hogy a fogyasztók és a vállalkozások még nagyobb ellenőrzéssel rendelkezzenek az adataik felett, ezért pontosan meghatározzuk, hogy ki és milyen feltételekkel férhet hozzá az adatokhoz. Ez egy kulcsfontosságú digitális elv, amely hozzá fog járulni a szilárd és méltányos adatközpontú gazdaság megteremtéséhez, és iránymutatásul szolgál a 2030-ra kitűzött digitális átálláshoz.”
Érdemes azonban elidőzni azon, hogy milyen mennyiségű adatról beszélünk. Ez a szám természetesen robbanásszerűen nő: 2018-ban 33 zetabájt állt rendelkezésre, 2025-re pedig már 175 zetabájtnyi adattal számolhatunk. (Egy zetabájt egymilliárd terabájt, tehát ebből az adatmennyiségből 36 ezer évig lehetne mozizni HD minőségben.) Az új szabályoknak gazdasági előnye is lesz, mert több adatot tesznek majd elérhetővé újrafelhasználás céljából. Ez 2028-ig várhatóan 270 milliárd euróval növeli a GDP-t. Az adatmegosztási jogszabályra tett javaslat a következőket tartalmazza.
- Olyan intézkedések, amelyek lehetővé teszik az összekapcsolt eszközök felhasználói számára, hogy hozzáférjenek a saját maguk által előállított adatokhoz, amelyeket jelenleg gyakran kizárólag a gyártók gyűjtenek, valamint hogy megosszák az ilyen adatokat harmadik féllel.
- A jogszabály védelmet nyújt a kkv-knak a lényegesen erősebb alkupozícióval rendelkező fél által előírt tisztességtelen szerződési feltételekkel szemben.
- A javaslat ezenfelül eszközöket biztosít a közszféra szervezeteinek ahhoz, hogy hozzáférjenek a magánszektor birtokában lévő, ám kivételes körülmények, különösen veszélyhelyzet, például árvíz és erdőtűz esetén szükséges vagy a jogszabályban foglalt feladataik ellátásához elengedhetetlen és más módon nem elérhető adatokhoz, és ezeket felhasználhassák.
- Olyan új szabályok, amelyek lehetővé teszik a fogyasztók számára, hogy akadály nélkül váltsanak a felhőalapú adatfeldolgozási szolgáltatásokat nyújtó szolgáltatók között, és amelyek biztosítékokat vezetnek be a jogtalan adattovábbítás ellen.
Az európaiak védelme érdekében a harmadik országok bírósági végzéseit csak nemzetközi megállapodás megkötése esetén kell figyelembe venni. Ez fontos, különös tekintettel az Egyesült Államok és az EU folyamatos erőfeszítéseire egy ilyen megállapodás elérésére.
Szintén fontos, hogy meg kell teremteni annak a feltételeit, hogy a szolgáltatók ne adják tovább az adatokat olyan országoknak, amelyek jogszabályai ellentétesek az uniós vagy nemzeti jogszabályokkal.
