Egy órán belül törölnie kell a terrorizmust népszerűsítő tartalmakat a nagy tech-cégeknek az Európai Parlamentben frissen elfogadott törvény alapján. A jogszabály terrorista tartalomként definiál minden olyan képet, szöveget vagy videót, ami terrorszervezethez való csatlakozásra, terrorcselekmény elkövetésére biztat, vagy add útmutatást.
Az Európai Parlament szerda este jóváhagyott egy törvényjavaslatot, amely a terrorista propaganda elleni szigorúbb fellépésre kötelezi a Google-t, a Facebookot, a Twittert és hasonló közösségimédia-szolgáltatókat. Az online platformok üzemeltetőinek ez alapján, a felfedezés után legalább egy órán belül elérhetetlenné kell tennie a terrorizmust népszerűsítő tartalmakat.
Probléma az online radikalizáció
Az Európai Bizottság még 2018-ban dolgozta ki a törvényjavaslatot, amely most került a Parlament elé. A mechanizmusra szerintük azért van szükség, mert a 2010-es években számos terrortámadás elkövetői az interneten terjedő propaganda hatására radikalizálódtak. Ilyenek voltak az Iszlám Állam által inspirált támadások, amelyekben nagy szerepe volt a terrorszervezet interneten közzétett videóinak, és az azóta megszűnt Dabiq nevű magazinjának. De hasonló háttér figyelhető meg a szélsőjobboldali terrortámadásoknál is, amelyekért a leggyakrabban magányos, az interneten önmagukat radikalizáló elkövetők a felelősek.
A törvény terrorista propagandaként definiál minden olyan internetes tartalmat, amely terrorcselekmény elkövetésére, vagy terrorszervezethez való csatlakozásra buzdít. De ebbe a kategóriába tartozik az a tartalom is, amely robbanószer vagy lőfegyver használatához ad instrukciókat, ha a kontextus egyértelműen terrorcselekmény.
A GDPR-hoz hasonló mechanizmus
Patryk Jaki lengyel EP-képviselő szerint a törvény „úgy segíti a terrorizmus elleni nemzetközi fellépést, hogy közben tiszteletben tartja a szólás és önkifejezés szabadságát az interneten, a jogszerű tartalmak védelmét és az EU állampolgárait megillető szabad tájékozódás jogát”.
A jövőre életbe lépő törvény hasonlóan működik majd, mint a korábban elfogadott adatvédelmi szabályozás, a GDPR. Minden, az Európai Unió területén látható tartalmakra vonatkozik, függetlenül attól, milyen szerveren találhatók.
A platformok üzemeltetőinek nem kell majd folyamatosan figyelniük a megjelenő tartalmakat, és nem kell szűrőket sem alkalmazniuk, azonban ha valaki felhívja rá a figyelmüket, egy órán belül el kell tüntetniük a terrorista tartalmakat.
Bár az EP többsége támogatta a jogszabályt, több civil szervezet is attól tart, visszaélésekre adhat lehetőséget a szabályozás, különösen a tekintélyelvű ambíciókkal rendelkező kormányoknak. A Wikipédiát működtető Wikimedia Alapítvány németországi tanácsadója, Anna Mazgal például úgy fogalmazott: a törvénnyel az EU „túlzott hatalmat ad a hatóságok kezébe, akik ezt a jogos tiltakozás, a szólásszabadság, a média és a művészetek korlátozására használhatják”.
