Amikor az ukrán katonák letéptek egy orosz zászlót ábrázoló plakátot egy hirdetőtábláról a szeptember 8-án felszabadított Harkiv környéki Balaklijában, váratlanul felfedezték alatta Ukrajna legjelentősebb XIX. századi költője, Tarasz Sevcsenko egyik versét.
„Harcoljatok tovább / biztos, hogy győzni fogtok!” – szólt a részlet egyik leghíresebb, Kaukázus című művéből, amelyet több mint 150 évvel ezelőtt írt az Orosz Birodalom elleni nemzeti felszabadító harc dicsőítésére.
A mondat az elmúlt hónapokban népszerű háborús jelszóvá vált, és tükrözi azt a lelkes hangulatot, amely egész Ukrajnában uralkodik, miután Kijev villámoffenzívát indított a harkivi régióban, és szinte teljesen összezúzta az ottani orosz vonalakat.
A hadművelet sikere még az ukrán védelmi minisztert, Olekszij Reznyikovot is meglepte, aki a Financial Timesnak azt mondta, hogy „a vártnál jobban sikerült”.
Most, hogy egyre tisztább a kép a történtekről, a Szabad Európa több ukrán katonai elemzővel is beszélt az eseményekről és arról, mi várható a továbbiakban.
A siker kihívásokkal jár
„Úgy vélem, hogy Reznyikovot valóban meglephette hadseregünk sikere – mondta Mihajlo Zsirohov ukrán katonai elemző. – Általában az ilyen méretű hadműveleteket legalább hat dandár hajtja végre, míg Ukrajna három-négy dandárt vont be ott.”
Zsirohov szerint az ukrán erők kezdeti csapásának célját nagyon jól választották meg: először a nemrég megszállt ukrán területekről mozgósított, rosszul kiképzett milíciákat támadták, majd az orosz Nemzeti Gárda egységeit, amelyeket általában tüntetések elfojtására használnak, és korlátozott harci tapasztalattal rendelkeznek.
Amikor az oroszok megpróbálták felvonultatni a reguláris csapatokat, már késő volt, a kaotikus visszavonulás már javában zajlott – mondta.
Amikor az ukrán csapatok mindössze négy nap alatt ellenőrzésük alá vonták a kulcsfontosságú északi városokat, Kupjanszkot és Izjumot, és két nappal később elérték az Oszkil folyót, az oroszoknak nem volt esélyük arra, hogy más területekről csapatokat vezényeljenek át.
Ez csak azért volt lehetséges, mert teljesen meglepték az orosz parancsnokokat. Augusztus elejétől kezdve Kijev úgy állította be, hogy ellentámadást indít Herszon régióban, ami arra késztette Oroszországot, hogy legjobb erőinek egy részét délre helyezze át.
Az ukrán hatóságok által a katonai harci övezetben elrendelt információs csend miatt a közvélemény korlátozottan és késve értesült az ukrán előrenyomulásról. Jelenleg a jelentések szerint a donyecki területen lévő Liman város körül még folynak a harcok, szeptember 12-én pedig az ukrán erők megerősítették, hogy felszabadították Szvjatohirszk városát.
A gyors sikerek azonban új kihívásokkal járnak. Valószínűleg Ukrajnának hamarosan hadműveleti szünetre lesz szüksége azokon a helyeken, ahol területeket foglalt vissza – mondta Zsirohov.
„Amikor a Szlovjanszkban és Kramatorszkban lévő egységek balszárnyát teljes mértékben meg kell védeni, az ukrán hadseregnek a logisztikai és védelmi struktúrák biztosítására kell majd összpontosítania azon a hatezer négyzetkilométeren, amelyet visszafoglalt” – magyarázta.
Még mindig a Dél a kulcs
Közben ismét a délvidék kerülhet a konfrontáció középpontjába.
„Bár az elemzők figyelme most a harkivi régióra terelődött, a háború jövőjének kulcsa továbbra is délen van” – mondta Pavlo Lakijcsuk biztonsági szakértő a Szabad Európának.
Lakijcsuk szerint azzal, hogy Oroszország a csapatait a Dnyeper folyó nyugati partjára helyezte át, nemcsak csökkentette erőkoncentrációját északkeleten, hanem olyan helyzetben hagyta őket, amely egyre veszélyesebbé válik.
Az elmúlt hónap során az ukrán erők többször is megrongálták a folyón átívelő két hidat, és megbénították az oroszok erőfeszítéseit, hogy uszályokon és pontonkompokon keresztül küldjenek utánpótlást az erőiknek.
Az ukrán erők a közelmúltban jelentős területi nyereséget értek el délen is – mintegy ötszáz négyzetkilométernyi területet foglaltak vissza az elmúlt két hétben Natalja Humenjuk, a Déli Operatív Parancsnokság szóvivője szerint.
„A herszoni ellentámadás soha nem volt színjáték – mondta Lakijcsuk –, de a logikája ellentétes a harkivi hadművelettel.”
Szerinte Oroszország jobban járna, ha visszavonulna a Dnyeper folyó keleti partjára, de belpolitikai megfontolások ezt megakadályozzák.
Az ukrán parancsnokok ezt a stratégiai hibát arra használják fel, hogy módszeresen gyengítsék a nyugati parton rekedt orosz csapatokat.
„A hatás ugyanaz lesz, mint északkeleten: az orosz katonákat a parancsnokság magukra hagyja, és vagy megadják magukat, vagy megpróbálnak elmenekülni” – tette hozzá.
Humenjuk szerint Herszon régióban néhány orosz egység már elkezdett tárgyalni az ukrán erőkkel a megadásról, miután értesültek a Harkiv körüli kudarcról.
„Az elszántság hiánya és a demoralizáltság mértéke olyan magas, hogy most már a parancsnokok is belátják, hogy nincs hová menniük” – mondta szeptember 12-én.
„Csak tovább kell mennünk”
A legtöbb ukrán katonai szakértő egyetért abban, hogy a múlt heti ellentámadás után az orosz cél, az egész donyecki régió elfoglalása már nem megvalósítható, ezért a Kremlnek új programmal kell előállnia.
„Ukrajna ismét meghiúsította Oroszország terveit, pontosan úgy, mint március végén és április elején, amikor az irpinyi csata után Ukrajna visszaszerezte az ellenőrzést a teljes kijevi régió felett” – mondta a Szabad Európának Ivan Sztupak, az ukrán titkosszolgálat (SZBU) volt tisztje, jelenleg az Ukrán Jövő Intézet katonai szakértője.
„Beszédes, hogy az orosz hivatalos média nem tudta lenyelni ezeket a fejleményeket, mielőtt az energetikai infrastruktúránk bombázásáról tudósíthatott volna” – utalt a polgári elektromos és vízi létesítmények elleni orosz rakétacsapásokra, amelyekről szeptember 11-én Harkiv, Szumi, Poltava, Zaporizzsja és Dnyepropetrovszk régióban számoltak be.
Sztupak szerint Oroszország fokozza az erőművek, fűtőállomások és elektromos távvezetékek bombázását, és továbbra is ki fogja használni a zaporizzsjai atomerőmű feletti ellenőrzést, hogy „terrorizálja és zsarolja az ukrán társadalmat”. De az ilyen taktikák Oroszország stratégiai gyengeségéről árulkodnak – érvelt.
„A Kreml nem képes mozgósítást bejelenteni, és úgy tűnik, Vlagyimir Putyin orosz elnök elveszíti az ellenőrzést az orosz állami televízióban elhangzottak felett – mondta. – A kezdeményezés egyértelműen a mi oldalunkon van, csak tovább kell mennünk.”
