Lemondta a kormány a Közszolgálati Érdekegyeztető Fórum pénteki ülését arra hivatkozva, hogy a szakszervezetek nem is akarnak tárgyalni, mert először a sajtóhoz fordultak. Az MKKSZ szerint joguk van azt írni egy meghívóba, ami a véleményük, a kormány szerintük mondvacsinált indokkal tért ki a tárgyalás elől, ezért nyomásgyakorlásra készülnek.
A Miniszterelnökség péntek reggel közölte, hogy lemondja a Közszolgálati Érdekegyeztető Fórum (KÉF) aznapi ülését. A közlemény szerint nyilvánvalóvá vált, hogy a szakszervezeti oldalnak nem áll szándékában érdemi egyeztetést folytatni a kormányzattal. „Ha a szakszervezetek valóban tárgyalni szerettek volna a kormányzattal és az önkormányzatokkal, akkor nem a sajtó nyilvánosságához fordulnak már az egyeztetéseket megelőzően” – írták. Amint a szakszervezeti oldal kész érdemben visszatérni a tárgyalásokhoz, a kormány újra megszervezi a KÉF ülését – olvasható a közleményben.
„Orbán Viktor tudja, mi történik Magyarországon?”
Nem a sajtóhoz fordultak, ahogy a kormányzat állítja, csak meghirdettek egy sajtótájékoztatót a péntekre tervezett Közszolgálati Érdekegyeztető Fórum ülése utánra – mondta a Szabad Európának a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete (MKKSZ) elnöke. Boros Péterné szerint ez jogukban áll, a nyilvánosság és a szólásszabadság alapvető demokratikus jog, joguk és kötelességük, hogy összehívjanak egy sajtótájékoztatót, amelyen tájékoztatást adnak a tárgyalások eredményéről.
Orbán Viktor tudja, mi történik Magyarországon? – ez volt csütörtökön kiadott meghívójuk címe, amelyben idézték a miniszterelnök nyilatkozatát az ezereurós minimálbérről és az egymillió forintos átlagbérről. A meghívó Boros Péterné nyilatkozatával folytatódott, amelyben a miniszterelnökhöz szólva azt írta, hogy a kormányfő és miniszterei „zsonglőrködnek a szavakkal, minimálbér, átlagbér, bérprogram, bértömeg, ja és hogy két-három éven belül jobb lesz”. Szerinte csak a miniszterelnök emberei élnek jól, a bértömegből ők kapják a legtöbbet, valójában a köz szolgálatában élőknek soha nem volt olyan nehéz megélni, mint most.
Az MKKSZ elfogadhatatlannak tartja a kormány bértömegemelésre vonatkozó javaslatát, mert az szerintük csak a miniszterelnök „klientúrájának a zsebét fogja kitömni, az emberek meg éhen fognak halni” – írták a meghívóban, amely tartalmazta az MKKSZ követelését is, hogy együttes fellépéssel duplázzák meg a közszolgálati dolgozók keresetét.
Május óta ötször kezdeményezett az érdekképviselet
Boros Péterné szerint a meghívó szövegét értékelte úgy tévesen a kormányzat, hogy még a tárgyalások előtt a sajtóhoz fordultak. „A tárgyalóasztaltól nem mi álltunk föl, hanem nem engedtek bennünket leülni. A szakszervezeti oldal május 15. óta öt alkalommal kezdeményezte a tárgyalást, ezért valótlan az a megállapítás, hogy »a szakszervezeti oldalnak nem áll szándékában a kormányzattal érdemi egyeztetést folytatni«” – idézte a Miniszterelnökség közleményéből a kormány egyik indokát a pénteki találkozó lemondására.
Olyan életkörülmények jutnak el a szakszervezethez, amiről nincs ismerete a kormánynak, nem is tudják, mit idéztek elő a bértömeg-gazdálkodásos szisztémával – mondta az MKKSZ elnöke.
Hosszú évekig vártak arra, hogy tisztességesen elismerjék a közszolgálati dolgozók munkáját, és megadják a megfelelő keresetet, de nem adták meg – tette hozzá. „Elszakadt a cérna. 220 ezer forint a mai világban azt jelenti, hogy vagy fizetem az albérletem, vagy eszem valamit. Tehát ez nem működik.”
Mint mondta, a legfontosabb, hogy garanciát követelnek a nettó keresetek emelésére, mert az a gond, hogy hiába mondja a kormány, hogy megemeli a bértömeget tíz vagy tizenöt százalékkal – egyébként erre az évre még semmit sem mondtak –, annak a javát elteszi zsebre a miniszterelnök és sleppje, a politikai alkalmazottak, csak a maradék jut a közszolgálati dolgozóknak, és azt is politikai alkalmasság alapján ítélik meg a vezetők.
Sávos bérrendszer van, nincs semmire garancia a harmincféle közszolgálati jogviszonyban, ezért keresnek a többségében diplomás nők a közszolgálatban a garantált bérminimum környékén, nettó 220-250 ezer forintot, mondjuk nettó 280 ezret. De abból mire mennek? – tette fel a kérdést. A diplomások ugyanannyit keresnek, mint a garantált bérminimummal a középfokú végzettségű dolgozók, szerinte ez a legnagyobb problémája a közszolgálatnak.
Elegük van az átlagkereset emlegetéséből, őket már mindenfélével félre akarták vezetni, nekik nettó keresetemelkedésre van szükségünk. „Nem jut el a dolgozókhoz a béremelés, akik az éhenhalás szélén vannak. Ezekből a fizetésekből senki nem tud semmit megvalósítani, hiába szolgálná az államot, visszaélnek a hivatástudatukkal. Nekünk ne az egymillió forintos összeget lobogtassa a kormányfő, hanem egy tisztességes bérrendszer kialakítását ígérje meg” – fogalmazott a szakszervezeti vezető.
Szerinte van szakmai hozzáértésük ahhoz, hogy ezt hogyan lehetne megvalósítani tisztességesen, és kompromisszumkészek. Hat éve kérik a diplomásbér-minimum intézményét, mert ez garanciaelem lenne a diplomások esetén – tette hozzá.
Közszolgálati konzultációt hirdetnek a következő kérdésekkel:
- Egyetért-e ön azzal, hogy együttes fellépéssel duplázzuk meg a közszolgálati dolgozók keresetét?
- Az együttes fellépés milyen formáiban tudna részt venni?
Mint mondta, sokféle lehetséges fellépést felsorolnak majd, sok lehetőségük van. Nyomásgyakorlásra készülnek, hogy mielőbb kezdődjenek meg a tárgyalások, ezt egy szakszervezet megteheti, jogukban áll elmondani a véleményüket, a kormánynak pedig kötelessége biztosítani a tárgyalás lehetőségét, nem térhet ki előle mondvacsinált indokokkal, ezért várják a következő tárgyalási forduló időpontját – mondta az MKKSZ elnöke.
