Miközben az elmúlt öt évben a kormányzati vezetők többször is jelentős béremelést kaptak a milliós fizetésükre, addig a ranglétra alján dolgozó kormány- és köztisztviselőknek csak egyszer emeltek. A többség nettó 217 ezer forint körül keres akár több diplomával is. A csekély illetményekhez a megbecsülés hiánya is társul egy szakszervezeti vezető szerint.
2018 óta minden évben jelentősen emelkedik az államtitkárok, a miniszterek és a miniszterelnök fizetése. Legutóbb július 1-jével emeltek, a többségnek mintegy 14 százalékkal, ezzel havi bruttó 2,65 millió forintra nőtt az államtitkárok fizetése, és 3,53 millióra a legtöbb miniszteré. Akik bruttó ötmillió körül kerestek havonta, azoknak 27 százalékkal emeltek, és már hatmillió felett van a fizetésük. 2023-ban 17,5 százalékos, 2022-ben pedig 33 és tíz százalék körüli volt az emelés a minisztereknek és az államtitkároknak – írja a 24.hu.
Az államigazgatást működtető kormánytisztviselőknek és köztisztviselőknek eközben folyamatosan csökkent a reálkeresetük. 2018 óta csak egyszer, a 2022-es országgyűlési választások előtt emelték a fizetésüket tíz százalékkal. A területi közigazgatásban mintegy 29 ezren dolgoznak, például kormányhivatalokban, kormányablakokban, földhivatalokban, munkaügyi hivatalokban, további mintegy 27 ezren az önkormányzati közigazgatásban.
A csaknem hatvanezer munkavállaló túlnyomó többsége a garantált bérminimumot keresi, ami jelenleg bruttó 326 ezer forint – mondta a lapnak Boros Péterné, a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének (MKKSZ) elnöke. Ennek a nettója adókedvezmények nélkül 217 ezer forint, két gyerekkel 257 ezer.
Ehhez kapcsolódóan: Tovább emelkedett az Orbán-kormány tagjainak fizetése
Az sem jellemző, hogy az alapfizetés mellett pluszjuttatásokat kapnának. A munkába járás költségtérítésére is mintegy feleannyit, kilométerenként 18 forintot kapnak, mint amennyi adható lenne adómentesen. A csekély illetményekhez a megbecsülés hiánya is társul: nemhogy ajándékot, még üdvözlőkártyát sem kapnak, és elvették a munkaszüneti napjukat – mondta a lapnak az MKKSZ elnöke.
A rendkívül alacsony fizetésű, gyakran többdiplomás dolgozóknak nem alternatíva, hogy Ausztriába menjenek konyhai kisegítőnek, ezért sokan küzdenek megélhetési problémákkal, és leginkább csak szégyenkezni tudnak amiatt, hogy ilyen helyen dolgoznak – fogalmazott Boros Péterné. Komoly feszültséget okoz az is, hogy a keresettebb munkakörökben dolgozók – informatikusok, gazdasági szakemberek – érdemben magasabb fizetéshez jutnak, mint azok a közszolgák, akik akár évtizedek óta a hivatalnál dolgoznak – tette hozzá.
Frissítés: A Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium (KTM) szerint valótlanságot közölt a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének (MKKSZ) elnöke a kormányhivatalokban és járási hivatalokban dolgozó kormánytisztviselők bérezéséről.
Az MTI-nek elküldött közleményükben azt írták: a cikkben szereplő állításokkal ellentétben a valóság az, hogy a kormányhivatali munkatársak az elmúlt öt évben háromszor részesültek béremelésben: 2020 márciusában átlagosan - a cafeteria bevezetésével együtt - 18 százalékos, 2022-ben átlag 10 százalékos, míg tavaly júliustól átlagosan 15 százalékos emelés történt. Így 2020 óta összesen átlagosan csaknem ötvenszázalékos illetményemelés valósult meg a kormányhivataloknál, az ott dolgozók bruttó átlagbére jelenleg 510 585 forint - olvasható a közleményben.
"Szintén nem igaz az az állítás, hogy a kormányhivatali dolgozók jelentős része a garantált bérminimumért dolgozna. Ezzel szemben az igazság az, hogy a 34 ezer kormányhivatali dolgozó 98,7 százaléka magasabb illetményben részesül, mint a garantált bérminimum" - olvasható a közleményben.
