A kormányzati kommunikáció nyomában a közmédia olyan képet mutat a járványról, mintha egy nagy oltási program közepén lennénk épp, ahol nincsenek is betegek. Ez is hozzájárul ahhoz, hogy sokan nincsenek tisztában a helyzet súlyosságával. Mivel a naponta elhangzó számok mögött nincsenek képek, történetek, sokan nem is veszik komolyan a korlátozásokat.
A koronavírus-járvánnyal kapcsolatos hivatalos tájékoztatás hiányosságairól és ellentmondásairól a Szabad Európa is többször beszámolt. Most azt néztük meg, milyen képet mutat a közmédia a járványról. A köztévé két Híradójának tartalmán és az MTI fotóin keresztül mutatjuk meg, hogyan sugall az torz képet a járványról, és hogy ez miért veszélyes.
MTI Fotóbank: nagy oltási program
Arról, hogy az MTI fotószerkesztőségében hogyan érvényesül a politikai akarat, év elején írtunk részletesen. Úgy látszik, az akkori cikkünkben leírt gyakorlat érvényesül akkor is, ha a járvány bemutatásáról van szó.
Az MTI Fotóbankja mintegy 2800 találatot ad a koronavírus keresőszóra Magyarországról az utóbbi 30 napból. Ha pusztán ez alapján tájékozódnánk a járványról, azt gondolhatnánk, járvány egyáltalán nincs, csak egy nagyszabású oltási program zajlik az országban.
A képeken ugyanis kivétel nélkül csak azt látjuk, hogy országszerte embereket oltanak be rendelőkben, oltóponton, az otthonukban, vagy épp a honvédségi oltóbuszok egyikén. Fecskendők, oltóanyagok és azok szállítása az oltópontokra, vagy repülővel Magyarországra. Érdemes megjegyezni, hogy csupán a kínai Sinopharm és az orosz Szputnyik V érkezését dokumentálják ilyen módon a nemzeti hírügynökségnél, pedig ebben az időszakban legalább ugyanilyen mennyiségben érkezett a Pfizer/BioNTech-vakcinából is.
Kórházakról, lélegeztetőgépekről, védőfelszerelésbe öltözött orvosokról, ápolókról semmit nem láthatunk. Pedig a csütörtöki adatok szerint 12 062 koronavírusos beteget ápolnak kórházban, közülük 1512-en vannak lélegeztetőgépen, miközben a csökkentett ellátás ellenére sok olyan beteg is kórházi, akár intenzív ellátásra szorul, aki nem koronavírusos. Március végén már Magyarországon ápolták kórházban a legtöbb koronavírusos beteget az egész világon, lakosságarányosan. Mindebből azonban semmit nem lát az, aki az állami médiából informálódik.
M1 Híradó: „Nálunk nincs akkora gond”
Hasonló a helyzet a közmédiában is. Ez annak a fényében nem meglepő, hogy a Szabad Európa már tavaly novemberben közzétett egy belső e-mailt, amiben egy szerkesztő leírta, miként kell a járvánnyal kapcsolatos híreket elkészíteni a Híradóba.
Az október 30-án kelt szerkesztői utasítás szerint ugyanis arra van „nézői igény”, hogy ne egy nagy összefoglaló anyag készüljön arról, milyen a járványhelyzet külföldön, hanem inkább egy nagy, részletesebb blokk. És hogy erre miért van szükség?
„Az egész színháznak az a célja, hogy érzékeltessük: nálunk nincs akkora gond, mint bárhol máshol” – teszi egyértelművé a kérdés magyarázatát kollégáinak körbeküldött e-mailjében Beregnyei Miklós szerkesztő, aki beosztottjainak továbbította a fentről érkező kérést.
Március 31-én jelentették az eddig legtöbb napi halálozást, 302 fővel. Ekkor a déli, 32 perces Híradó az M1-en a következőképp nézett ki.
A koronavírus-járvány mintegy 22 percet tett ki a teljes adásból.
A napi adatokra mindössze 20 másodperc jutott, ahol nem hangzott el, hogy a 302 áldozat rekordot jelent.
Az oltási programról 5:40 szólt. Ebben a blokkban azt látjuk, hogy mindenhol rendben megy az oltási program, kiderül, milyen sok keleti oltóanyag érkezett az országba, és hogy több embert is oltanának, ha több oltóanyag állna rendelkezésre. Tömeg sehol nincs, mindenhol rendben zajlik az oltás. Kiderül, hogy oltják a pedagógusokat is már, továbbá hogy öt honvédségi oltóbusz járja az országot, valamint Szijjártó Péter nyilatkozata az orosz vakcináról.
Takács Péter, az OKF főigazgató-helyettese egy percben beszél arról, hogy ugyan most a legsúlyosabb a helyzet, de kellő szervezéssel mindenki megkapja a szükséges ellátást. Takács azt is elmondja, hogy az északi országrészben már csökken a betegszám, délen pedig nem is volt soha olyan súlyos a helyzet mint északon. Eközben egy félperces vágókép látszik egy lélegeztetőgépen lévő betegről.
Egy perc jutott Szlávik Jánosnak és Müller Cecíliának is. A Dél-pesti Centrumkórház infektológus főorvosa arról beszél, hogy súlyos a járványhelyzet, és az idősek átoltottsága sem megfelelő még. Az országos tiszti főorvos pedig az egyéni felelősségről beszélt, és arról, hogy mindenki tartsa be a korlátozásokat.
Több mint 11 perc jutott arra, hogy bemutassák, más országokban milyen a járványhelyzet. Ez a blokk is megfelel annak az előbb idézett októberi szerkesztői utasításnak. Németország, Franciaország, Szlovénia, Szlovákia, Románia és India került be az összeállításba. Itt már látunk felvételeket telített kórházakról. Elhangzanak olyan kifejezések is mint, „rosszabb a helyzet mint a második hullámban”, a „kórházak a teljesítőképességük határához érhetnek”, „nincs itt a nyitás ideje”, „rekord halálozás”, „soha nem volt ilyen rossz a helyzet”.
Hasonlóan nézett ki a csatorna előző este fél 8-kor sugárzott 49 perces Híradója. Ebben bő 20 percig volt téma a járvány. Fél perc jutott csupán a napi adatok ismertetésére, grafikonon pedig csak az oltottak számát ábrázolták, a fertőzöttek, kórházban ápoltak vagy épp elhunytak alakulásáról nem derült ki semmi.
13 perc szólt a sikeres oltási programról: Orbán Viktor bejelentette, hogy megvan a 2 millió beoltott, Müller Cecília elmondta, hogy a magyar „oltónemzet”, és Novák Katalin miniszter oltásra szólította fel a kismamákat is.
Mintegy hét perc jutott a külföldi helyzet bemutatására. E szerint Ausztriában annyira rossz a helyzet, hogy további szigorításokra van szükség, Németországban az egyre romló adatok miatt feszült a politikai helyzet is, Romániában erőszakos tüntetések voltak a szigorítások ellen, Lengyelországban pedig berobbant a harmadik hullám.
Néhány fotó készült
Az ugyanakkor nem igaz, hogy egyáltalán ne lehetett volna látni magyarországi Covid-osztályt belülről. Az MTI eddig kétszer közölt fotósorozatot kórházi Covid-osztályról. Először 2020 áprilisában, majd 2020 decemberében. (Ezekből válogattunk illusztrációkat mostani cikkünkhöz.)
Ezen kívül a Semmelweis Egyetem is közölt immár két fotósorozatot honlapján. Ezeket azonban csak linkelni tudjuk, mert a fotók felhasználását érdekes feltételhez kötik. A közpénzből működő intézmény megkeresésünkre azt írta: „A képek másodközlésének csak azt a lehetőségét tudjuk felajánlani, hogy amikor olyan cikk jelenik meg, amelyhez használni szeretnék, azt elküldik nekünk, és ha az megfelelő, akkor ahhoz tudjuk odaadni a kért képet vagy képeket.”
A héten még saját Instagram-oldalára töltött fel néhány fényképet Móricz-Sajbán Simon fotóriporter. Ezen az Uzsoki Utcai Kórház Covid-osztályán fekvő betegek, valamint az ő életükért küzdő orvosok láthatók.
Miért lenne fontos
Mindez azonban nem biztosítja, hogy a lakosság valós képet kapjon a járványhelyzetről. Beszámolókból tudni, hogy a kórházak már hetekkel ezelőtt megteltek. Kovácsy Zsombor lapunknak úgy fogalmazott, „a betegeket még lenne hová fektetni, mert ágy van. A kórházak megteltsége inkább a szakember-ellátottság szempontjából igaz. A humán erőforrás a szűk keresztmetszet.” Azt is lehet tudni, hogy az intenzíves ágyak megteltek, van ahol műtőket kellett intenzív osztállyá alakítani. Tóth Judit, a Magyar Orvosok Szakszervezetének alelnöke az ATV-nek arról beszélt, hogy „nagyon súlyos a helyzet, a katasztrófa medicina szabályai szerint választani kell, hogy kinek tudják megadni az adott sürgősségi ellátást, ha egyszerre bejön 8-10 súlyos állapotú beteg”. Az alelnök azt is mondta, hogy egyes kórházakban a 65-70 év felettieket nem tudják lélegeztetőgépre tenni, mert fiatalokkal van tele az intenzív osztály. Ez utóbbi állítást az Országos Kórházi Főigazgatóság (OKF) később cáfolta, de a Szabad Európa más forrásból is hallott olyan információt, ami alátámasztja a MOSZ alelnökének állításait.
Noha az orvosok, kórházak csak minisztériumi engedéllyel nyilatkozhatnak, a kiszivárgó információk is azt támasztják alá, hogy háborús helyzet van a Covid-osztályokon. Lapunk is beszámolt egy orvos írásáról, aki úgy fogalmazott, hogy „A vörös zónába belépni olyan, mint besétálni egy állóháború közepébe… Odabent mindenhol betegek, sérültek küzdenek a levegőért, szorongatják az oxigénpalackjaikat, családtagjaikat hívják, miközben űrruhás orvosok, ápolók rohannak el mellettük.” Az orvos azt is leírta, hogy olyan sok a halott, hogy az egyik folyosó tele van holttestekkel.
A szakemberhiányt pedig a hivatalos szervek is elismerik. Az Országos Kórházi Főigazgatóság egészségügyi hallgatók és egészségügyi végzettségűek jelentkezését várja önkéntesnek. A Magyar Orvosi Kamara Győr-Moson-Sopron megyei területi szervezete 3-4 órás képzést szervez önkénteseknek. Múlt hét óta pedig a háziorvosok és a szakrendelők munkatársai is átvezényelhetők a koronavírusos betegek ellátásra. Mindez azt jelenti, hogy orvostanhallgatók, az egyetemen pár hónapja végzett rezidensek, és a szakrendelőkből átvezényelt, kórházban akár hosszú évek óta nem dolgozó orvosok küzdhetnek az emberéletekért.
Noha az oltási program nagyrészt valóban rendben zajlik, és az unióban Magyarországon az egyik legmagasabb az átoltottsági arány (SZÁM), az már kimarad a tudósításokból mikor egy-egy oltóponton a rossz szervezés miatt káosz alakul ki, és tumultuózus jelenetek zajlanak le az utcán vagy akár a kórházakban.
Múlt hétvégén például a Semmelweis Egyetem Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinikájánál alakult ki fejetlenség, mikor előzetes bejelentés nélkül hirtelen megváltozott az oltási terv, és kismamák tömegei lepték el az oltópontot. A Szabad Európának nyilatkozó 70 éves Máriának így – hiába volt időpontja – két órát kellett várakoznia, mire megkapta az oltást.
„Végig az volt az érzésem, hogy ha eddig nem fertőződtem meg, akkor most nagy a valószínűsége, hogy megkapom, de mit tehettem volna? Örültem, hogy végre beoltanak. Mentem volna haza sértődötten, hogy ez így életveszélyes?”
A Semmelweis klinikájánál ráadásul az is megtörtént, hogy a Szabad Európa operatőrét „bentről” arra szólították fel, ne vegye fel az olykor a forgalmat is akadályozó oltásra váró tömeget.
Aki magyar orvosok munkáját szeretné megnézni, az csak külföldön forgatott filmeket láthat. Dunaszerdahelyen a Paraméter készített félórás dokumentumfilmet, Marosvásárhelyen pedig az Erdélyi Magyar Televízió forgathatott a Covid-osztályon. A Szabad Európa pedig egy ukrán járványkórházban készített felvételeket.
