Olaf Scholz német kancellár hétfőn arra szólította fel a növekvő Európai Uniót, hogy állapodjon meg egy sor olyan változtatásról, amelyek segítenek leküzdeni a belső megosztottságot, és felvenni a versenyt olyan külső riválisokkal, mint Oroszország és Kína.
A prágai Károly Egyetemen tartott átfogó beszédében Scholz kijelentette, hogy az EU-nak „alkalmassá kell tennie magát” a jövőbeni bővítésre 27-ről harminctagúra (vagy akár 36-ra) azáltal, hogy több döntést hoz többségi szavazással, ahelyett hogy minden kérdésben egyhangú határozatot követelne meg, ami a múltban lehetővé tette az egyes tagállamoknak, hogy kulcsfontosságú döntéseket vétózzanak meg.
„Emlékeznünk kell arra, hogy az egyhangú határozathozatal melletti hűségeskü csak addig működik, amíg csekély a nyomás a cselekvésre” – mondta Scholz, azzal érvelve, hogy Oroszország Ukrajna elleni inváziója ébresztő volt az EU számára, hogy változtasson a döntéshozatal módján.
Reform kell a határozathozatalban
Scholz azt javasolta, hogy tegyék lehetővé a többségi döntések meghozatalát olyan, halasztást nem tűrő kérdésekben, mint a szankciók vagy az emberi jogi politika, és azok, akik nem hajlandók egyértelműen támogatni a szavazást, tartózkodhassanak a voksolástól, anélkül hogy blokkolnák az egyhangú határozathozatalt.
A német vezető támogatta a jelenleg 751 képviselőt számláló Európai Parlament összetételének újragondolását is, hogy elejét vegyék a „felpuffadásnak” az elkövetkező bővítés esetén. Az egyes tagállamok képviseletének hasonló reformja az unió végrehajtó bizottságában azt eredményezheti, hogy bizonyos területeken a biztosok megosztják a felelősséget – mondta.
Miután Európa lemaradt globális riválisai mögött a digitalizáció és az űrkutatás terén, Scholz szerint az EU globális vezető szerepet tölthet be az átállásban a zöldebb gazdaságra, ami egyben segítene abban is, hogy csökkentse függését a külföldi energiaszolgáltatóktól.
A széthúzás Putyinnak jó
Beszédében Scholz ismét hivatkozott arra a fenyegetésre, amelyet Oroszország jelent az EU-ra tekintélyelvű elnöke miatt. Figyelmeztetett, hogy „bármilyen széthúzás közöttünk, minden gyengeség Vlagyimir Putyin malmára hajtja a vizet”.
„Szorosra kell zárnunk a sorainkat, fel kell oldanunk a régi konfliktusokat, és új megoldásokat kell találnunk” – mondta, megjegyezve, hogy az uniónak meg kell haladnia a migráció és a fiskális politika kérdésében a tagjai között régóta fennálló feszültségeket.
Scholz beszéde Emmanuel Macron francia elnök elmúlt hónapokban megfogalmazott javaslatait visszhangozta. De a kisebb országok valószínűleg óvatosan fogadják majd, mert attól tartanak, hogy ha megreformálják az EU nehézkes döntéshozatali folyamatait, és több szavazást engednek át kétharmados többséggel, figyelmen kívül maradhatnak az aggályaik.
Az elmúlt években fellángoltak a feszültségek az Európai Bizottság, valamint Magyarország és Lengyelország kormánya között is, Brüsszel az unió alapvető értékeinek és a jogállamiság elvének megsértésével vádolta ezeket az országokat.
Scholz egységet kért a növekvő külső nyomással szemben.
„Mikor, ha nem most, győzzük le azokat a nézeteltéréseket, amelyek évek óta hátráltattak és megosztottak bennünket?” – kérdezte.
