Az utolsó mérések hetében vagyunk, sokakat választásra buzdítanak vagy éppen elkedvetlenítenek az eredményeik. A legnagyobb hatásúnak most a Mediáné tűnik. Napi kampány-összefoglaló.
Kálomista Gábor Elk*rtuk című kampányfilmje sem tudta megingatni azt a vélekedést, hogy a Medián mérései szoktak a legpontosabbak lenni (bár például a 2019-es önkormányzati választásnál nem így volt). Mivel a mostani adatfelvétel bő egy héttel a választás előtt történt, így szerdán megjelent eredménye nagy csalódást okozott az ellenzéki választók körében. E szerint a biztos szavazók körében ötven százalékon áll a Fidesz, negyvenen az ellenzék listája.
Mérési körkép záráskor
De a Medián egy hónappal korábbi, közvetlenül a háború kitörésekor (részben előtte, részben utána) felvett mérése szintén hibahatáron túli Fidesz-előnyt mutatott. Akkor a biztos szavazók körében hatszázalékos Fidesz-előnyt mért: 49-et a Fidesz, 43 százalékot az ellenzék listájának.
A teljes népesség tekintetében most 40–32 a két lista állása a Mediánnál, akkor 39–32 volt. A minta ezerfős, a felvétel telefonon készült.
A Medián a decemberi méréséhez képest két százalékpontos csökkenést mér februárban. Vagyis a Medián tartósan egyre jelentősebb Fidesz-előnyt mér, a friss adatok ennyiben nem jelentenek meglepetést.
A cég mandátumbecslése kétharmadot ugyan nem, de jelentős különbséget mutat: 128 fideszes és 71 ellenzéki mandátumot vár.
A becslés szerint a Fidesz mintegy háromszázezer határon túli levélszavazatra számíthat.
Ahogy pár napja a Závecz Research, a Medián is rekord, akár nyolcvanszázalékos részvételre számít.
A Medián 12 százalékra teszik azok arányát, akik biztos szavazónak mondják magukat, de nem tudják vagy nem akarják megmondani, kire fognak voksolni (rejtőzködők). Az ő egyharmaduk kormányváltást, másik harmaduk a kormány maradását óhajtja, a többiek pedig ebben a kérdésben sem tudnak dönteni. Így a rejtőzködők esetleges utolsó pillanatban bekövetkező döntése sem billentené el a választás kimenetelét az ellenzék javára – írja Hann Endre cikke a hvg.hu-n.
A Vox populi blog (Tóka Gábor) így értelmezi a Medián friss választási kutatását: „folytatja az e heti trendet, miszerint a kormányfüggetlen intézeteknél (mint a tegnap posztoló Publicus és Závecz) nemigen van változás, míg a kormánypártiaknál nagyot csökkent a Fidesz kimutatott előnye. Február végéhez képest a Mediánnál csak 0-1 százalékos változások láthatók, Fidesz–ellenzék-viszonylatban náluk maradt a tőlük megszokott, átlagosnál nagyobb kormánypárti előny.”
Tóka Gábor posztjában arra utal, hogy egy, a választási esélyek alakulásáról szóló március 28-i konferencián a Nézőpont, a Századvég és „társaiknál” pár százalékponttal csökkent a Fidesz előnye.
A hét elején megjelent Závecz- és Republikon-kutatások hibahatáron belüli, két-három százalékos Fidesz-előnyt mértek. A szerdán megjelent Publicus-mérés is hasonló számokat mutatott.
E sorok írásakor jött ki az Idea Intézet mérése. E szerint „a választáson legaktívabbnak számító, biztos szavazó pártot választók rétegében továbbra is jelentősebb, öt százalékpontos a kormánypárt előnye. Igaz ugyanakkor, hogy március elejéhez képest ebben a rétegben is kissé emelkedett az ellenzék támogatottsága (+2 százalék), miközben a Fideszé nem változott. Így az öt százalékpontos különbség egy záruló olló eredménye.”
Az Ideánál egyébként a teljes népességben az ellenzék támogatottsága 39, a kormánypárté 41 százalék. Az „ellenzék listás támogatottsága utoljára az előválasztási időszakában volt ilyen magas” – írják közleményükben.
A Medián mérése tehát az önmaga által mért trendhez képest nem meglepő, de a többi intézethez képest jelentős különbséget tapasztal a Fidesz javára.
Ki ellenzi jobban a háborút?
A Medián mérésében e sorok írójának a legmeglepőbb adat az orosz agresszió megítélésével kapcsolatos. A Fidesz szavazótáborának többsége, 43 százaléka ugyanis jogosnak tekinti Oroszország Ukrajna elleni támadását, és csak 37 százalékuk gondolja úgy, hogy „Oroszország súlyos és indokolatlan agressziót követett el”.
Ez, összeadódva a „maradjunk ki az egészből” általános vélekedéssel nyilvánvalóan azt eredményezi, hogy Magyarország és a magyarok általános európai (már a lengyeleknél is megjelent) elítélése a háború kapcsán megint csak belpolitikai előnyt jelentett a Fidesznek, ami tizenkét év alatt sikeresen hangolta Putyin-pártivá és Nyugat-ellenessé körülbelül kétmilliós táborát.
Az ellenzék foggal-körömmel harcol a Fidesz által rásütött háborúpártiság bélyege ellen. Már óriásplakátokon is hirdetik békepártiságukat, Márki-Zay Péter feljelentette a külügyminisztert, ahogy Szél Bernadett is az őt háborúpártisággal vádoló kampányanyagok előállítóit.
Az ellenzék egy M.-Z. P. felesége hangján megszólaló robocall-lal is terjeszti, hogy ők sem akarnak háborút (hasonlóan Orbánhoz, mondja a felvételen).
A magyar külügyminiszter szerint „a magyar baloldal ígéretet tett arra, hogy ha kormányoznának, akkor azonnal döntenének fegyverek szállításáról Ukrajnába, és azonnal megszavaznák az Európába, ezen belül Magyarországra irányuló kőolaj- és földgázszállítások szankcióját”.
Jogszerűtlen kampánytevékenységet folytat a kormány e-mail-címeink felhasználásával, írja a Magyar Helsinki Bizottság sajtóközleménye. A szervezet ezért a Nemzeti Választási Bizottsághoz fordult, szeretnék, ha eltiltanák a kormányt a további jogsértésektől, és bírságot szabnának ki rá.
Évközi nyugdíjemelést ígér a kormány arra az esetre, ha a tervezettnél nagyobb lesz az infláció Magyarországon. Ezt Tállai András, a Pénzügyminisztérium államtitkára jelentette be. Ugyanerről posztolt Facebookon Varga Judit igazságügyi miniszter is.
Támadnak a Kutyák
A Kutyapártot bejutásközelbe, négy százalékra mérte a Medián. Rögtön posztoltak is, erősítve harmadik utas imázsukat: „Ha velünk táncolsz a bejutás szélén, akkor komolyan bejuthatunk! Nem csak a két rossz közül lehet választani.”
65.716 külföldön élő, magyar lakcímmel rendelkező magyar állampolgár regisztrált a törvényes határidő lejártáig.
Ez a szám 2018-ban 58.356 volt. Ugyanakkor több mint 456 ezren regisztráltak a levélszavazásra, és több tízezren azóta már le is adták a csomagjukat valamely külképviseleten a határon túli, magyarországi lakcímmel nem rendelkező magyar állampolgárok közül.
A Republikon, amely a Fidesz–KDNP és az Egységben Magyarországért között hibahatáron belüli, két százalékpontos különbséget mért, az elvándorlásra is rákérdezett. E szerint a választók 27 százaléka úgy gondolja, hogy ha a választások után Orbán Viktor marad hatalmon, akkor nem érdemes ebben az országban maradni.
