Visszafogott várakozások előzik meg a versenyképességről szóló budapesti nyilatkozatot, amelynek elfogadását a féléves soros magyar EU-tanácsi elnökség fénypontjának szánja a kormány. A november 7–8-án esedékes budapesti informális EU-csúcs másik kihívása az EU reakciója lesz az amerikai elnökválasztás eredményére.
Már csak jó két hét választ el a magyar soros EU-tanácsi elnökség fő eseményének tekintett informális uniós csúcstalálkozótól, de a tagállamok nagykövetei jobbára még mindig csak találgatnak arról, hogy mit tartalmaz majd az uniós versenyképességre fókuszáló Budapesti nyilatkozat – Új európai versenyképességi megállapodás szövegtervezete.
Az esemény házigazdája, a magyar kormány szándéka szerint a nyilatkozat megadja majd a kezdő lökést az Európai Uniónak a nagyobb versenyképesség felé vezető úton, lehetővé téve a felzárkózást a globális versenytársakhoz.
Túl rövid az idő a budapesti informális csúcsig
A nyilatkozat első tervezetét szerdán kapták kézhez a tagállamok brüsszeli főképviselői (a nagykövetek), de az informális csúcsig hátralévő rövid időre, a téma sürgősségére és az igencsak szerteágazó tagállami prioritásokra tekintettel két, lapunknak nyilatkozó EU-diplomata szerint is erősen kétséges, hogy az állam- és kormányfők elég ambiciózus és konkrét szöveget fogadhatnak el a magyar fővárosban. „Mindenki érzi a dolog sürgősségét, de a nyilatkozatot megalapozó Draghi-jelentés számos olyan elemet tartalmaz, amely megosztja a kormányokat. Ezért nem számítok különösen nagy dobásra, inkább az Európai Tanács által áprilisban elfogadott következtetések kvázi megismétlésére” – vélekedett egy lapunknak nyilatkozó diplomáciai forrás.
A nyilatkozat formába öntését információink szerint Charles Michel, az Európai Tanács elnökének munkatársai végzik. Mint egy tagállami diplomata fogalmazott: „A magyar soros elnökség befolyása a szövegezésre eléggé korlátozott.”
Ebben a munkamegosztásban nincs semmi rendkívüli. Bár az informális tanácsüléseket rendszerint a soros elnökséget adó országban tartják, a csúcs napirendjének összeállítása és a tanácskozás levezetése is az Európai Tanács elnökének a feladata. A versenyképességi nyilatkozat lesz Charles Michel európai tanácsi elnök hattyúdala, mivel öt év után hamarosan távozik, átengedve a helyét António Costa korábbi portugál kormányfőnek.
Megosztottak a tagállamok a versenyképességi dossziéban
Az már korábban nyilvánvalóvá vált, hogy az európai versenyképesség lesz a következő ötéves politikai és jogalkotási ciklus prioritása, tekintettel arra, hogy számos, az európai gazdaság sikeréhez az elmúlt évtizedekben hozzájáruló tényező megszűnt vagy megváltozott az elmúlt években. Mint a Mario Draghi korábbi olasz miniszterelnök és európai jegybanki elnök által szeptemberben bemutatott versenyképességi jelentés rámutat: három olyan külső tényező is drasztikusan megváltozott az elmúlt években, amelyek a hidegháború után hozzájárultak a növekedéshez Európában: a kereskedelem, az energia és a védelem. A multilaterális kereskedelmi rendszer válságba került, az olcsó orosz energiaimportnak befellegzett, és az amerikai katonai védőpajzs által lehetővé tett békeosztalék sem tartható fenn többé.
Magyar kormányzati források lapunk kérdésére emlékeztettek rá, hogy az uniós versenyképesség javítása a magyar soros EU-elnökség egyik fő prioritása. Az előreláthatóan útitervet is felvázoló budapesti nyilatkozat egyértelmű politikai iránymutatást kíván adni az Európai Bizottság számára a jogalkotási munkához. Az informális Európai Tanács-ülés után novemberben az EU-tanács is következtetések formájában tér majd vissza a kérdésre.
Mint egy EU-diplomata megjegyezte: miközben minden kormány egyetért azzal, hogy sürgősen javítani kell az európai versenyképességen, a hogyan kérdésében megosztottak a közösség tagjai. Egyes tagállamok – például Németország – elutasítják a nagy projektek közös hitelkibocsátáson alapuló finanszírozását vagy azt, hogy állami támogatások nyújtásával hozzanak létre globálisan is versenyképes európai cégeket.
Ehhez kapcsolódóan: Csihi-puhi helyett politikai leszámolás Orbán és Von der Leyen között
A Draghi-jelentés fő megállapításai
A Draghi-jelentés megemlíti, hogy az uniós cégek jelenleg két-háromszor többet fizetnek a villamos energiáért amerikai versenytársaiknál, és négy-ötszöröst a földgázért. Az a következtetés, hogy a versenyképességi program középpontjába a termelékenység növekedését kell helyezni, ami a hosszú távú fellendülés első számú motorja, és idővel az életszínvonal emelkedéséhez vezet.
A termelékenység javítását a jelentés három nagy átalakulás kontextusába helyezi. Az első az innováció felpörgetésének és annak szükségessége, hogy új növekedési forrásokat találjanak. A második nagy változás, hogy Európának úgy kellene csökkentenie az energiaárakat, hogy közben folytatja a dekarbonizációt és az átállást a körforgásos gazdaságra. A harmadik nagy átalakulás a geopolitika terén megy végbe azzal, hogy az EU-t egyre sebezhetőbbé teszi rászorultsága a külső forrásokra, nem helyezheti többé mások kezébe a biztonságát
A folyamatban lévő három nagy átállás sikeres megvalósítása érdekében a versenyképességi jelentés egy új európai ipari stratégiát javasol. Ez négy pilléren nyugodna. Az első az egységes belső piac teljes kiépítése, a második olyan ipar-, versenyjogi és kereskedelmi politikák létrehozása, amelyek szorosan együttműködnek és nem egymástól függetlenül léteznek. A harmadik pillér a finanszírozás kérdése. A jelentés szerint az európai gazdaság dekarbonizálásához és digitalizálásához, illetve az EU védelmi képességeinek fejlesztéséhez az EU éves GDP-jének növelésére lenne szükség nagyjából öt százalékponttal. Az ipari stratégia negyedik pillére az uniós szintű döntéshozatal és az EU-n belüli koordináció reformja, valamint a szabályozói terhek csökkentése lehetne.
Kinek a győzelmére durran majd a pezsgődugó Budapesten?
A Puskás stadionba tervezett informális csúcs az első alkalom lesz a 27-ek vezetői számára, hogy megvitassák a november 5-i amerikai elnökválasztás eredményét, és esetleg reagáljanak rá. Donald Trump győzelme komoly kihívás elé állítaná az EU-t, jóllehet – mint egy magas rangú tagállami diplomata fogalmazott – „függetlenül attól, ki lesz a befutó, nehezebb lesz”. Kamala Harris győzelmére azért sokan koccintanának, míg Orbán Viktor magyar miniszterelnök egy nyilatkozatában azt mondta, hogy pezsgőt bontana, ha Trump visszatérne a hatalomba.
Akad ugyanakkor egy harmadik forgatókönyv is. Amennyiben nem lesz egyértelmű győztese a november 5-i voksolásnak, alighanem várni kell majd a pezsgődurrogtatással és a következtetések levonásával. Az EU-ban attól tartanak, hogy ha Trump győz, veszélybe kerül Ukrajna amerikai támogatása, korábbi ígérete szerint tíz-húsz százalékos büntetővámmal sújtaná az európai autóexportot, és fokozná a nyomást Európára, hogy felsorakozzon a Kínát sújtó intézkedések mellett.
A Politico című lap napokban publikált cikke szerint az Európai Bizottság főtitkárságán egy munkacsoportot hoztak létre, felkészülve a válaszadásra. A lap által idézett illetékesek szerint az EU gyors és kemény válaszlépéseket adna Trump kereskedelmi szankcióira azzal a céllal, hogy tárgyalóasztalhoz kényszerítse az új amerikai elnököt. Ám amennyiben Trump nyer, ezzel meg kellene várni a hivatalba lépését, illetve esetleges bejelentéseit.
Úgy tudjuk, hogy – elsősorban a balti országok részéről – még a budapesti informális EU-csúcstalálkozó bojkottálása is felmerült. A három balti ország az észak-európai tagállamokkal is egyeztetett erről. Végül abban maradtak, hogy mégsem maradnak távol az eseménytől.
