Nem született megállapodás az EU-nagykövetek hétvégi tanácskozásán az Oroszország elleni újabb, immár hatodik szankciós csomagról, amelynek legfontosabb része az orosz olajszállításokra vonatkozó embargó. Ma és holnap Brüsszelben az uniós állam- és kormányfők próbálnak dűlőre jutni a kérdésben.
Rikard Jozwiak, a Szabad Európa brüsszeli tudósítója arról írt Twitter-oldalán, hogy nem csak az olajembargó a probléma, és az, hogy Magyarország további mentességeket kér, hanem vannak olyan országok is, amelyek nem értenek egyet azzal a javaslattal, hogy tiltsák meg az orosz állampolgároknak, hogy ingatlant vásároljanak az Európai Unió területén.
Mint arról korábban a Szabad Európa is több cikkben beszámolt, az eredeti tervek szerint az Oroszország elleni újabb szankciós csomag részeként fokozatosan kitiltanák az orosz kőolajat Európából. Az embargó fokozatosan lépne életbe: a legtöbb ország 2023-tól nem importálna több orosz olajat, míg néhány tagállam, köztük Magyarország több haladékot és anyagi segítséget kapna az embargó bevezetéséig.
A magyar kormány azonnal bejelentette, hogy nem támogatja az orosz olaj kitiltását. Szijjártó Péter külügyminiszter és Orbán Viktor is azzal érvelt, hogy orosz olaj nélkül tönkremenne a magyar gazdaság, az EU pedig szűk határidőt ad arra, hogy Magyarország át tudjon állni más forrásra.
Az ügyben május elején villámlátogatást tett Budapesten Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, és az Orbán Viktorral folytatott tárgyalás után azt mondta, sikerült ugyan előrelépéseket elérni, de további munkára van szükség, és az Európai Unió vezetői a május 30–31-i csúcson valószínűleg nem fognak megegyezni az Oroszország elleni olajembargóról.
Hatalmas támogatási igénnyel állt elő a magyar kormány
A magyar kormány jelenlegi áron nagyjából hat-hétezer milliárd forintnyi uniós támogatásért, a magyar GDP tizenegy–tizenhárom százalékáért lenne hajlandó lemondani az olajembargó vétójáról. Ez akkora összeg, hogy Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter sem hiszi, hogy reális, hogy kifizeti az EU.
Az összehasonlítás kedvéért a jogállamisági és korrupciós problémák miatt jelenleg visszatartott óriási uniós válságalap Magyarországnak esedékes támogatása 7,2 milliárd euróra rúg. Ez egyébként az EU valaha volt legnagyobb gazdaságösztönző csomagja, és 2026-ig kellene felhasználni.
A Népszava bizottsági forrásokra hivatkozva ír arról, hogy a jelenleg az asztalon fekvő előterjesztés értelmében az embargó nem terjedne ki a Barátság kőolajvezetéken szállított nyersolajra, összhangban a magyar követeléssel. Az intézkedés Magyarországon kívül Csehországot és Szlovákiát érintené, a szintén a vezetékhez kapcsolódó Lengyelország és Németország már korábban jelezte, hogy a tervezett embargótól függetlenül le fognak válni az orosz olajszállításokról.
Charles Michel: Fel kell gyorsítanunk az energetikai átállást
Továbbra is nyomást fogunk gyakorolni Oroszországra, európai egységünk mindig is a legnagyobb erősségünk volt, ez marad a vezérelvünk - ezt írta az MTI beszámolója szerint Charles Michel az Európai Tanács elnöke pénteken, az uniós tagállami vezetőknek küldött, a hétfőn kezdődő brüsszeli rendkívüli uniós csúcstalálkozóra szóló meghívólevelében.
A csúcstalálkozó témáit taglalva az elnök azt írta: a tagállamok vezetői első munkaülésükön az ukrajnai helyzettel fognak foglalkozni, amelyhez Volodomir Zelenszkij ukrán elnök videón keresztül csatlakozik majd. Michel szerint az EU előtt álló legsürgetőbb feladat az ukrán állam pénzügyi szükségleteinek kielégítése, ezért a vezetők az ukrán újjáépítéshez kapcsolódó támogatásokról is tárgyalnak majd.
A meghívólevél szerint, az uniós csúcson napirenden lesz az energia kérdése is. "Fel kell gyorsítanunk az energetikai átállást, ha a lehető leghamarabb meg akarjuk szüntetni függőségünket az orosz fosszilis tüzelőanyagoktól. A Versailles-ban hozott döntéseinkre építve meg fogjuk vitatni, hogy miként lehet a legjobban előrehaladni e munkában" - hangsúlyozta Charles Michel.
Az ET elnöke kitért arra is, hogy a tanácskozáson szó lesz az orosz agresszió hatásáról a globális élelmiszer-biztonságra, és a vezetők megvitatják, hogyan lehetne segíteni Ukrajnát abban, hogy mezőgazdasági termékeit az uniós infrastruktúra segítségével exportálja. A csúcson megvitatják az EU védelmének erősítését is.
