A német alkotmánybíróság pénteken elutasította az egészségügyben és ápolásban dolgozók oltási kötelezettségét előíró törvény felfüggesztése érdekében benyújtott sürgősségi beadványokat.
A kezdeményezők azt szerették volna elérni, hogy az eredeti tervekkel szemben ne lépjen hatályba március közepén a jogszabály, amíg le nem zajlik az alkotmányossági felülvizsgálata.
A karlsruhei székhelyű törvényszékhez beadványok százai érkeztek az ügyben, amióta a parlament tavaly elfogadta a rendeletet.
Németországban a kórházak, ápolóotthonok és a hasonló létesítmények dolgozóinak március 15-ig bizonyítaniuk kell, hogy beoltották őket a koronavírus ellen. Akik ennek nem tesznek eleget, azokat eltilthatják a munkától, így mérsékelve a sérülékeny helyzetben lévő emberek megfertőződésének kockázatát.
Megosztó kérdés
A szövetségi parlamentben a kormánypártok egyes politikusai pénteken mutatták be első javaslatukat az általános oltási kötelezettségre vonatkozóan. Ennek értelmében október 1-jétől minden felnőttnek be kellene tudnia mutatni, hogy rendelkezik három oltással, vagy egy bizonyos időn belül átesett a betegségen. Ez alól lehetnek orvosilag indokolt kivételek, illetve a törvény csak 2023 végéig lenne érvényben, és addig is háromhavonta felül kellene vizsgálni.
A legnagyobb ellenzéki erőnek számító Kereszténydemokrata Néppárt (CDU) kihátrálni látszik a kötelező oltás támogatása mögül, annak ellenére hogy a párt korábbi vezetője, Angela Merkel előző kancellár még az intézkedés pártján volt. Különböző mértékben, de minden más pártot is megoszt a kérdés, kivéve a szélsőjobboldali Alternatíva Németországnak (AfD) pártot, amelynek képviselői egységesen elutasítják a tervezet bármilyen formáját.
Olaf Scholz szociáldemokrata kancellár pénteken támogatásáról biztosította mind az egészségügyi dolgozókra vonatkozó, mind pedig az általános oltási kötelezettséget.
„Mivel ősszel és télen ismét meg fognak ugrani a fertőzésszámok, igenis lenne értelme az általános immunizációs kötelezettségnek” – mondta.
