Nyugati diplomaták és az ENSZ emberi jogi főképviselője csütörtökön arra kérte az iráni kormányt, hogy állítsa le a tüntetők elleni gyilkos fellépést. Ez az Emberi Jogi Tanács rendkívüli ülésén történt, amelyet azért hívtak össze, hogy alapos vizsgálat alá vonják az ország romló jogi helyzetét.
Irán küldötte válaszában dacos és hajthatatlan volt, politikailag motivált kezdeményezésről beszélt.
A 47 tagú tanács megvitatja Németország és Izland több tucat ország által támogatott javaslatát egy független nyomozócsoport felállítására, amely figyelemmel kísérné az emberi jogokat Iránban, miközben folytatódnak a tüntetések és a leszámolások.
A tiltakozásokat a 22 éves Mahsza Amini több mint két hónappal ezelőtti halála váltotta ki. A fiatal nő az erkölcsrendőrség őrizetében halt meg, miután úgymond megsértette a szigorúan betartatott iszlám öltözködési szabályokat.
A genfi ülés a legújabb nemzetközi erőfeszítés arra, hogy nyomást gyakoroljanak Iránra a tüntetések leverése miatt, ami már nemzetközi szankciókat és egyéb intézkedéseket vont maga után.
A tanácskozáson részt vevő német külügyminiszter, Annalena Baerbock azt mondta, hogy a helyzet „a bátorságunk próbája”.
„Az Egyesült Nemzetek Szervezetét azért hozták létre, hogy megvédje minden állam szuverenitását, de egy rezsim, amely ezt a hatalmat saját népe jogainak megsértésére használja, megsérti az Egyesült Nemzetek értékeit” – közölte.
„Sokszor felszólítottuk Iránt arra, hogy tartsa tiszteletben ezeket a jogokat, álljon le a tüntetők elleni erőszakos fellépéssel, a vérontással, az önkényes gyilkosságokkal, a tömeges letartóztatással és a halálbüntetéssel – fogalmazott Baerbock. – Az egyetlen válasz, amit kaptunk, még több erőszak, még több halál volt.”
Khadijeh Karimi, Irán nő- és családügyekért felelős alelnökhelyettese bírálta a nyugati erőfeszítéseket, azt mondta, hogy ezek „részei Németország politikailag motivált lépésének az emberi jogi helyzet eltorzítására Iránban”.
„Az Iráni Iszlám Köztársaság mélységesen sajnálja, hogy néhány arrogáns állam ismét visszaél az Emberi Jogi Tanáccsal, hogy szembeszálljon egy olyan szuverén ENSZ-tagállammal, amely teljes mértékben betartja az emberi jogok előmozdítása és védelme iránti kötelezettségét” – mondta Karimi.
Reklámozta kormánya erőfeszítéseit a nők szerepének előmozdítása érdekében a munkahelyeken és a felsőoktatásban, és azzal vádolta a nyugati országokat, hogy szemet hunynak az emberi jogok megsértése fölött olyan helyeken, mint Jemen vagy a palesztin területek, és figyelmen kívül hagyják a kanadai őslakosok ellen elkövetett jogsértéseket – amelyeket a kanadai kormány beismert.
Külső beavatkozás vs. belső korlátozások
Karimi beismerte Amini „szerencsétlen halálát”, és azt mondta, hogy utána megtették a „szükséges intézkedéseket”, köztük egy parlamenti vizsgálóbizottság felállítását. Azzal vádolta a nyugati országokat, hogy zavargásokat és erőszakot szítanak, beavatkoznak Irán belügyeibe.
Az ENSZ emberi jogi vezetője, Volker Türk aggodalmának adott hangot, amiért Irán kormánya nem hallgatott a világ közösségére.
„Irán népe az élet minden területéről, etnikumtól és kortól függetlenül változást követel. Ezek a tiltakozások a szabadságjogok régóta fennálló megvonásában, a jogi és strukturális egyenlőtlenségekben, az információkhoz való hozzáférés hiányában és az internet elhallgattatásában gyökereznek” – mondta.
„Felszólítom a hatóságokat, hogy haladéktalanul hagyjanak fel a békés tüntetők elleni erőszakkal és zaklatással, és engedjék szabadon mindazokat, akiket békés tiltakozásért letartóztattak, és döntő fontosságú, hogy befagyasszák a halálbüntetést” – tette hozzá.
Németország és Izland javaslatának célja, hogy felgyorsítsa azt a vizsgálatot, amelyet évek óta folytat a tanács Iránnal foglalkozó különleges jelentéstevője, akinek erőfeszítései elől az Iszlám Köztársaság vezetői kitérnek. Nyugati diplomaták szerint Teherán csendes támadást vezetett Genfben és másutt is, hogy kikerülje a további vizsgálódást, amelyet a csütörtökön tárgyalt új tanácsi határozat tartalmazhat.
A javaslat tényfeltáró missziót állítana fel a szeptember 16-án kirobbant tiltakozásokhoz kapcsolódó jogsértések kivizsgálására, „különösen a nők és a gyermekek tekintetében”. Azt is követeli, hogy Teherán működjön együtt a különleges jelentéstevővel, például engedélyezze a bejutását Irán területén belüli helyekre, így a fogvatartási intézményekbe is.
A csoport várhatóan 2023 közepén számol be a tanácsnak.
Amini továbbra is erőteljes jelképe a tiltakozásoknak, amelyek az egyik legkomolyabb kihívást jelentetik az Iszlám Köztársaság számára, amióta 2009-ben a Zöld Mozgalom tüntetései milliókat vittek utcára.
Legkevesebb 426 embert öltek meg, és több mint 17.400-at vettek őrizetbe a zavargásokat figyelő csoport, az iráni emberi jogi aktivisták szerint.
Az aktivisták közölték, hogy az iráni biztonsági erők hétfőn heves lövöldözéssel válaszoltak a tüntetésre egy nyugat-iráni kurd városban, és legalább öten meghaltak annak a két embernek a temetésén, akiket előző nap gyilkoltak meg.
