„Nagy megdöbbenéssel tapasztaljuk, hogy a Liszt Ferenc zeneakadémia nemzetközi rangja és jelentősége megkérdőjeleződik” – írta Csák János miniszternek a bécsi zeneakadémia nemzetközi kapcsolatokért is felelős rektorhelyettese.
Bécs mellett Moszkvából, New Yorkból, Kínából és Jeruzsálemből írtak neves zenei felsőoktatási intézmények levelet Csák János kulturális és innovációs miniszternek arról, milyen nagyra tartják a budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem (Zeneakadémia) művészi és oktatási színvonalát, a nemzetközi zenei életben elfoglalt helyét. A levélben az akadémiák közti együttműködésekről is szót ejtenek – írta meg elsőként az Index, amely idéz is a birtokába került levelekből.
A nemzetközi nyilatkozatok azután születtek, hogy előbb a Csák János vezette minisztérium, majd maga Csák János is a Zeneakadémia gyenge nemzetközi teljesítményére tett utalásokat.
A bécsi zeneakadémia a világ művészeti egyetemeinek idei rangsorában a negyedik helyen áll. Az intézmény nemzetközi kapcsolatokért és a művészeti területért felelős rektorhelyettese a fent idézett mondaton kívül egyebek között arról ír, hogy a budapesti Zeneakadémia régóta fontos partnere a bécsi egyetemnek. Sikeresen együttműködnek a Nemzetközi Nyári Akadémia, az Európai Kamarazenei Akadémia, az Erasmus+ és a Kreatív Európa Projekt keretében is. Mint írja, nagy gonddal választják ki partnerintézményeiket, és azt remélik, hogy megmarad az együttműködés a budapesti Zeneakadémiával.
A Manhattan School of Music elnöke, James Gandre levelében az európai nagyvárosokban lévőkhöz hasonlóan a legmagasabb színvonalon működő, nemzetközi hírű intézmények közé sorolja a Zeneakadémiát.
„Tavaly volt egy oktatói csereprogramunk, amely mindkét intézmény számára hasznosnak bizonyult. Bízunk benne, hogy folytatódhat a kapcsolat azon kevés partnereink egyikével a világon, akikkel magas színvonaluk és kiválóságuk miatt együttműködünk” – írja a New Yorkban működő intézmény elnöke.
A legmagasabb színvonalú művészeti egyetemek közé sorolja a budapesti Zeneakadémiát a moszkvai Gnyeszin Zeneakadémia rektora, a kínai Zhejiang Conservatory of Music (ZJCM) elnöke, valamint a Jeruzsálemi Zene- és Táncművészeti Akadémia elnöke.
Mint arról korábban a Szabad Európa is beszámolt, a Kulturális és Innovációs Minisztérium július 3-án írta ki a pályázatot a rektori pozíció betöltésére. A kiírás szerint a pályázónak ötéves, most is aktív, nemzetközileg kiemelkedő és elismert előadó-művészi tapasztalattal, nemzetközi klasszikus zenei versenyeken elnyert díjjal és nemzetközi klasszikus zenei versenyeken zsűrizési tapasztalattal kell rendelkeznie.
Az egyetem oktatói Csák Jánosnak címzett levelükben azt írták, hogy ez a pályázati kiírás súlyosan diszkriminatív, elzárja a pályázás lehetőségétől az egyetem oktatóinak jelentős részét: a zeneszerzés, a zenetudományi, az egyházzenei, a zeneelméleti, a zenepedagógiai, a jazz és a népzene szakirány oktatóit. A tanszékvezetőkkel és a szenátus oktató-kutató tagjaival együtt összesen 223 oktató egyöntetű tiltakozásáról van szó, ez majdnem a teljes oktatói gárda.
Július közepén Csák János bejelentette, hogy a felháborodást keltő pályázatot visszavonják, az új kiírás már szélesebb kör előtt nyitja meg a pályázati lehetőséget, de zenetudósok továbbra sem pályázhatnak, mert Csák megfogalmazása szerint neki nem hivatalnokra van szüksége, hanem olyan karizmatikus vezetőre, aki képes vonzani a hazai és a külföldi oktatókat, hallgatókat, „olyan kell, aki érezte a rivaldafényt”.
A rektori pályázatokat 2023. augusztus 21-ig lehet beadni, legkésőbb október 31-ig pedig eldől, hogy november 1-jétől ki követi a leköszönő Vigh Andreát a rektori székben.
