A gazdag demokráciákat tömörítő G7 vezető diplomatái egységfrontot ígértek a Tajvant érő kínai fenyegetések és Oroszország ukrajnai háborúja ellen. Kedden véget ért találkozójuk után kijelentették, hogy elkötelezettek a Moszkva elleni szigorú szankciók erősítése és végrehajtása mellett.
Az elkötelezettségüket megfogalmazó közlemény erős szavakat is használ, mégpedig a példátlan észak-koreai rakétakísérlet-sorozattal kapcsolatban, de a középpontban Kína növekvő ázsiai befolyásolási törekvései és Oroszország Ukrajna elleni inváziója álltak azon a háromnapos találkozón, amelynek Japán adott otthont a meleg vizű forrásairól ismert üdülővárosban, Karuizavában.
„Nem maradhatnak büntetlenül a háborús bűnök és más atrocitások, mint például a civilek és a létfontosságú polgári infrastruktúra elleni orosz támadások” – közölték a miniszterek.
„Továbbra is elkötelezettek vagyunk az Oroszország elleni szankciók fokozása, összehangolása és maradéktalan végrehajtása mellett” – áll a közleményben, hozzátéve: „ameddig csak kell”, támogatni fogjuk az önvédelmet folytató Ukrajnát.
Tervezet a csúcsra
A külügyminiszterek közleménye valójában tervezet, amelyet a globális vezetők használhatnak a jövő hónapban Hirosimában megrendezendő G7-csúcstalálkozón. Szó esik benne Iránról, Mianmarról, Afganisztánról, az atomfegyverek elterjedéséről és más „súlyos fenyegetésekről” is.
Ám két válság kapott különös hangsúlyt benne: Kína növekvő fenyegetései Tajvan, a Peking által magáénak vallott önkormányzó demokrácia ellen, valamint katonai manőverei a sziget körül, illetve Oroszország Ukrajna elleni inváziója. Oroszország jelenlegi offenzívája nagyrészt elakadt, Ukrajna pedig ellentámadásra készül, ám globális aggodalomra ad okot, hogy az orosz vezető ismét taktikai nukleáris fegyverek bevetésével fenyegetőzik.
„Oroszország felelőtlen nukleáris retorikája és fenyegetése, hogy atomfegyvereket telepít Belaruszba, elfogadhatatlan” – mondták a miniszterek.
Japán, az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság, Franciaország, Németország, Kanada, Olaszország és az Európai Unió képviselői hangsúlyozták, hogy karuizavai találkozójuk döntő pillanatot jelent a világ válaszában az orosz és a kínai agresszióra, arra a két válságra, amelyeket a második világháború utáni, szabályokon alapuló nemzetközi rend elleni kihívásnak tekintenek. Az ENSZ-ben a válaszadásra tett globális erőfeszítéseket rendre megakasztja Kína és Oroszország a Biztonsági Tanácsban tanúsított hajthatatlansága.
Ehhez kapcsolódóan: „Micsoda példa ez?” – A szibériaiak megdöbbentek az Ukrajnában elhunyt volt fegyencek katonai temetései miatt
Kína, Tajvan és a Dél-kínai-tenger
G7-országok – legutóbb Franciaország és Németország – vezetői és külügyminiszterei látogattak el a közelmúltban Kínába, és növekvő aggodalmuknak adtak hangot amiatt, hogy Kína nemrégiben repülőgépeket és hajókat küldött Tajvan bekerítésének szimulálására. Peking rohamléptekkel bővíti a nukleárisrobbanófej-arzenálját is, az eddiginél határozottabban fejezi ki igényét a Dél-kínai-tengerre, és fenyegető konfrontáció forgatókönyvét vázolja fel.
A G7 miniszterei kijelentették, hogy a Kína és Tajvan közötti béke és a stabilitás a Tajvani-szorosban „a nemzetközi közösség biztonságának és jólétének nélkülözhetetlen eleme”, és „a Tajvani-szoroson átívelő kérdések békés megoldására” szólítottak fel.
Tajvannal kapcsolatban „egyértelműen azonos álláspontot képviselünk” – mondta Antony Blinken amerikai külügyminiszter újságíróknak kollégáival folytatott karuizavai tárgyalásairól.
Arról, hogy Kínával megrekedtek a megbeszélések, Blinken azt mondta, hogy Joe Biden elnök és Hszi Csin-ping kínai vezető tavalyi megállapodásának megfelelően az Egyesült Államok kiemelten kezeli a kommunikációs csatornák nyitva tartását.
„Azt várom, hogy képesek leszünk előrelépni ezen a téren, de ehhez Kínának is világosan ki kell fejeznie ezt a szándékát” – mondta Blinken.
A közlemény felszólította Kínát, hogy „tartózkodjon a fenyegetéstől, a kényszerítéstől, a megfélemlítéstől és az erőszak alkalmazásától. Továbbra is komolyan aggódunk a Kelet- és Dél-kínai-tengeren kialakult helyzet miatt. (…) Nincs jogi alapja Kína kiterjedt követeléseinek a Dél-kínai-tengeren, ellenezzük Kína katonai tevékenységét a térségben.”
Annak ellenére hogy bizonyos jelek, nevezetesen Emmanuel Macron francia elnök megjegyzései arra utalnak, hogy a G7 megosztott Kínával kapcsolatban, az amerikai tisztviselők Karuizavában azt mondták, hogy a G7-országok osztoznak a kínai lépések miatt érzett aggodalomban, és továbbra is koordinált megközelítést kívánnak alkalmazni a Pekinggel folytatott együttműködésben, még akkor is, ha országként szemben állnak a kínai kényszerítéssel és az iparra, illetve kereskedelemre vonatkozó nemzetközi szabályok felhígítására vagy megkerülésére tett kísérletekkel.
Japán aggodalmak
Japán Kínával kapcsolatos aggodalma megmutatkozik azokban az erőfeszítéseiben, hogy jelentős mértékben szakítson a második világháború utáni csak önvédelem alapelvével. Ezek magukban foglalják a törekvését megelőző csapásmérő képességek és cirkálórakéták megszerzésére is.
„Most először tettünk említést G7-ként egy nyilatkozatban elkötelezettségünkről a szabályokon alapuló, szabad és nyitott nemzetközi rend mellett, és határozott tiltakozásunkról a status quo megváltoztatására irányuló egyoldalú kísérletek ellen bárhol a világon” – mondta Hajasi Josimasza miniszter újságíróknak.
Hozzátette, hogy Japán a G7 egyetlen ázsiai tagjaként az indo-csendes-óceáni térségre helyezte a hangsúlyt.
Kína mellett Észak-Korea is jelentős aggodalomra ad okot, miután tavaly év eleje óta mintegy száz rakétát lőtt ki, köztük interkontinentális ballisztikus rakétákat, amelyek felvillantották annak a lehetőségét is, hogy képes elérni az Egyesült Államok szárazföldi területeit, valamint számos más, rövidebb hatótávolságú fegyvert, amelyek Dél-Koreát és Japánt fenyegetik.
„Követeljük Észak-Koreától, hogy tartózkodjon minden destabilizáló vagy provokatív akciótól, beleértve a további nukleáris kísérleteket vagy ballisztikusrakéta-technológiát alkalmazó kilövést” – áll a közleményben, hozzátéve, hogy a jövőbeni lépésekre „gyors, egységes és határozott nemzetközi választ kell adni, beleértve az ENSZ Biztonsági Tanácsának jelentős intézkedéseit”.
„Létfontosságú, hogy a szankciókat minden állam maradéktalanul és lelkiismeretesen végrehajtsa, és mindaddig érvényben maradjanak, amíg Észak-Korea tömegpusztító fegyverei és ballisztikusrakéta-programjai léteznek” – közölték a miniszterek.
