Több telefonos egyeztetést tartott a november 5-i választások óta Donald Trump és Orbán Viktor – tudta meg a Szabad Európa. Az új amerikai elnök több konkrét ügyben is kikérte a magyar kormányfő véleményét az ukrán rendezéssel kapcsolatban. Egy kormányzati forrásunk szerint a decemberi uniós csúcsot egy újabb békemisszió vezetheti fel.
A politikai kommunikáció részének tűnhet, de tény, hogy a magyar–amerikai kapcsolatok soha nem voltak ennyire szorosak, mint november 5. óta. Olyan ugyanis még nem fordult elő, hogy egy (megválasztott) amerikai elnök egy hónapon belül többször tárgyaljon a magyar miniszterelnökkel. Márpedig most több, egymástól független forrásunk szerint ez történik: az amerikai elnökválasztás óta már több telefonbeszélgetést folytatott Donald Trump és Orbán Viktor.
Egy kormányzati forrásunk szerint Orbán Viktor már azzal kivételes helyzetbe került, hogy a győztes választás után Donald Trump hívta fel – az újraválasztott elnök a magyar kormányfőn kívül csak Benjámin Netanjáhú izraeli kormányfővel szemben gyakorolt ilyen gesztust. „A többieknek sorba kellett állniuk” – mondta forrásunk. Az első telefonbeszélgetés még valóban főleg protokolláris jellegű volt, az azóta történtek azonban – információink szerint legutóbb múlt héten – már konkrét ügyekről szóltak.
Orbán Viktor Oroszországról
Úgy tudjuk, Donald Trumpot elsősorban az érdekli, Orbán Viktor mit gondol az Ukrajnában zajló háború gyors lezárásáról. Egy másik forrásunk szerint az amerikai elnök többek között arról kérdezte őt, milyennek látja Oroszország képességeit a háború folytatására, mennyire látja háborúállónak Vlagyimir Putyin rendszerét, és ennek fényében milyen rendezési menetrendet képzel el.
Orbán Viktor korábban többször kifejtette, hogy a háborút anyagháborúnak tartja, emiatt úgy véli, Oroszország jóval nagyobb tartalékokkal rendelkezik és tovább képes fenntartani a jelenlegi helyzetet, még ha nem is tud elérni az eddigiekhez képest látványos harctéri sikereket. Ukrajna viszont – a magyar kormányfő szerint – teljes mértékben a nyugati donoroktól függ, ennek a támogatásnak a fenntartása pedig hosszabb távon egyre bizonytalanabb. A miniszterelnök szerint ezért előbb azonnali tűzszünetre lenne szükség, ezután lehetne elkezdeni tárgyalni egy későbbi, hosszú távú békemegállapodásról. Ezek az elképzelések egyébként elég közel állnak Donald Trump eddigi nyilatkozataihoz, aki azt állítja, „24 óra alatt békét teremt Ukrajnában”.
Több elemző is elmondta, hogy januári beiktatása után Trump valószínűleg néhány gyors, látványos politikai sikert akar felmutatni, ezek egyike a harcok berekesztése lehet Ukrajnában – akár azon az áron is, hogy nem születik hosszabb távon fenntartható békemegállapodás. (Trump négy év múlva már nem indulhat újra az elnökségért.) Bár a NATO és az Európai Unió számos meghatározó tagállama egyelőre töretlenül kiáll Ukrajna támogatása mellett, a helyzet már középtávon is bizonytalan: Németországban februárban előrehozott választások lesznek, Franciaországban is az összeomlás szélén egyensúlyoz Michel Barnier kormánya. Romániában éppen most okozott általános megdöbbenést egy Vlagyimir Putyint éltető elnökjelölt, Călin Georgescu semmiből jött győzelme az elnökválasztás első fordulójában (az alkotmánybíróság döntése értelmében újraszámolják a szavazatokat), Csehországban pedig jövőre az Orbán Viktor által békepártinak nevezett Andrej Babiš a legesélyesebb a választásokon.
Ehhez kapcsolódóan: Orbán Viktor Tusnádon: Magyar szakemberek vesznek részt Trump programalkotásában
Békemisszió 2.0
Ebben a helyzetben valószínűleg könnyebb lesz nyomást gyakorolni Volodimir Zelenszkij ukrán elnökre, hogy belemenjen valamilyen megállapodásba, főleg, hogy Ukrajna a fronton sem áll jól. A BBC néhány nappal ezelőtt közölt cikket arról, hogy „összeomolhat a front Ukrajnában”, Oroszország idén már több területet foglalt el, mint tavaly egész évben.
Már idézett kormányzati forrásunk szerint ebben a helyzetben decemberben valóban jöhet a békemisszió 2.0 Orbán Viktor részéről. A kormányfő július első napjaiban úgy vezette fel a magyar soros EU-elnökséget, hogy békemissziónak nevezett látogatást tett Kijevben, Moszkvában és Pekingben, július 11-én pedig Donald Trumpot is meglátogatta floridai rezidenciáján.
Feledy Botond külpolitikai szakértő erről Trump megválasztása után azt mondta lapunknak, hogy a jó kapcsolat miatt Orbán Viktor – amennyiben létrejön – már keretezheti úgy az uniós elnökséget lezáró békemisszió 2.0-t, hogy „Donald Trump üzenetét viszi” a feleknek.
Forrásunk szerint ez lehet egy második békemisszió alapja. A részleteiről egyelőre keveset tudni, de informátorunk szerint az érintettek (vagyis Volodimir Zelenszkij ukrán, Vlagyimir Putyin orosz és Hszi Csin-ping kínai elnök) júliusban is „nagyon nyitottak és rugalmasak voltak”, így napok alatt össze lehetett állítani a látogatások menetrendjét. Valószínűleg nem lehet más a helyzet most sem, ha valóban lesz misszió. Az időzítéssel kapcsolatban annyit tudtunk meg, hogy szeretnék minél közelebb vagy az uniós elnökséget a soron következő Lengyelországnak átadó budapesti ceremónia (december 18.), vagy az évet lezáró brüsszeli EU-csúcs (december 19.) elé időzíteni.
Ehhez kapcsolódóan: Feledy Botond: Orbán Viktor akár Trump békemisszionáriusa is lehet
Új nagykövet ősztől
Kormányzati forrásunk arról is beszélt, mire számítanak magyar részről a kétoldalú kapcsolatokat illetően. Azzal természetesen Budapesten is tisztában vannak, hogy Trump világpolitikai tényezőként nem a magyar ügyekkel kezdi majd, így a várakozások szerint ősznél hamarabb valószínűleg nem lesz új amerikai nagykövet a távozó David Pressman helyett. „Persze még ez is sokkal jobb lesz, mint amikor két évig csak ügyvivő volt az amerikai nagykövetség élén” – mondta. Szerinte Trump közvetlen környezetében „legalább négyen vannak”, akik szívesen jönnének Budapestre politikai kinevezettnek, köztük olyanok is, akik már részt vettek a Konzervatív Politikai Akció Konferencia (CPAC) valamelyik budapesti rendezvényén.
Ehhez kapcsolódóan: „Visszavenni Brüsszelt és Washingtont is” – Újra CPAC Hungary lesz Budapesten
A konkrét ügyeket illetően elsősorban a kettős adóztatás elkerüléséről szóló, a Biden-adminisztráció által 2022. július 8-án felmondott egyezmény helyreállítása, illetve a magyar állampolgárok vízummentes beutazását jelentő ESTA 2023. augusztus 1-jével bevezetett korlátozásának feloldása szerepel. (Utóbbi lényege, hogy csak a Magyarország területén született magyar állampolgárok élhettek az ESTA-val. A korlátozás oka az volt, hogy az Egyesült Államok kockázatosnak tartotta, hogy a határon túli magyarok nagy számban jutnak útlevélhez, és a kedvezmény fenntartásáért cserébe a személyes adataikat kérte volna, de ezt a magyar kormány elutasította.)
A magyar kérések, remények között szerepel egy (viszonylag) közeli jövőben bekövetkező budapesti Trump-látogatás. Kormányzati forrásaink ugyanakkor abban bíznak, hogy Donald Trump nem robbant ki vám- vagy kereskedelmi háborút az Európai Unióval vagy Kínával, ami érzékenyen érintené a magyar gazdaságot. „Joe Biden is vezetett be piacvédő intézkedéseket, reméljük, hogy Trump ennél nem megy sokkal tovább” – mondta egyikük.
Az ügyben kerestük Havasi Bertalant, Orbán Viktor sajtófőnökét és a Kormányszóvivői Irodát is, válaszaikat közölni fogjuk.
