Bosznia-Hercegovina többségi szerb entitásának harcias vezetője június 30-án közölte: büntetőfeljelentést tett önmaga és több más magas rangú tisztségviselő, köztük az ország elnökségének egyik tagja ellen. Ez a kiválásra játszó szerbek legújabb kihívása a központi hatalom ellen a balkáni államban.
Milorad Dodik, a Bosznia felét kitevő Boszniai Szerb Köztársaság elnöke azt is elmondta, hogy panaszt nyújtott be a bosnyák parlament elnöke és több tucat törvényhozó ellen a hivatali hatásköröket szabályozó jogszabályok miatt.
Dodik lépése a bosznia-hercegovinai központi hatóságokkal szemben évek óta tartó ellenállás része, és annak demonstrálása, hogy a Boszniai Szerb Köztársaság közgyűlése megszavazta: felfüggeszti az alkotmánybíróság határozatainak elismerését.
A június 27-i voksolás Dodik és szerb szövetségesei újabb lépése volt azoknak a hatalommegosztási struktúráknak az elutasítására, amelyeket a Jugoszlávia felbomlását követő brutális hároméves háborút lezáró békemegállapodásban hoztak létre Bosznia-Hercegovina irányítására.
Az 1995-ös daytoni békeszerződés a kormányzati, adminisztratív és egyéb funkciókat etnikai hovatartozás szerint osztotta el a többségi bosnyákok, szerbek és horvátok között.
A Boszniai Szerb Köztársaság parlamentjének alsóháza által támogatott törvénytervezethez még felsőházi és entitásszintű elnöki jóváhagyásra van szükség.
Ha ezt a támogatást megkapná, már augusztusban életbe léphetne, és ez komoly csapást jelentene Bosznia egységes ellenőrzésére.
Ehhez kapcsolódóan: Milorad Dodik és Mészáros Lőrinc miatt nem lett Orbán Viktor a Nyugat-Balkán Barátja
A nemzetközi közösség boszniai főképviselője, a német Christian Schmidt is megsemmisítheti a jogszabályt a boszniai polgári intézmények működésének biztosítása érdekében az ENSZ-től kapott felhatalmazásánál fogva.
A boszniai alkotmánybíróság is hatályon kívül helyezheti a tervezetet, de Dodik és szövetségesei szinte bizonyosan megkérdőjeleznék jogkörét.
Dodik évek óta vezet egyre erősödő lázító kampányt, hogy a szomszédos Szerbiától és Oroszországtól is támogatást szerezzen a remélt elszakadáshoz.
A német külügyminisztérium június 30-án közölte, hogy a Boszniai Szerb Köztársaság közgyűlésének legutóbbi lépése a bosznia-hercegovinai alkotmánybíróság határozatainak figyelmen kívül hagyására „sérti az ország alkotmányának betűjét és szellemét, és ezzel együtt az 1995-ös daytoni békemegállapodást is”.
Christofer Burger, a minisztérium szóvivője arra figyelmeztetett, hogy a szavazás „újabb komoly lépés az elszakadáshoz az állam egészével való azonosulástól”, és „veszélyezteti az ország egységét és területi integritását”.
Hozzátette, hogy mindez veszélybe sodorja az Európai Unió által decemberben Boszniának biztosított tagjelölti státuszt és „ellentétes Bosznia-Hercegovina összes polgárának kívánságával és érdekeivel”.
Dodik már korábban is indított jogi támadásokat önmaga ellen, hogy így próbálja célba juttatni politikai üzeneteit. Nyolc évvel ezelőtt azért tett büntetőfeljelentést saját maga ellen, hogy kigúnyolja a vele szemben felhozott ellenzéki korrupciós vádakat.
2017-ben fia, Igor jelentette fel magát apja állítólagos bűntársaként a Boszniai Szerb Köztársaság napjára emlékező, betiltott rendezvények megszervezésében.
