- Szeptember közepén hozták nyilvánosságra kutatók, hogy egy eddig soha nem látott méretű, személyes adatokat tartalmazó adatbázis jutott el hozzájuk.
- Az adatbázis mintegy 2,4 millió emberről és 650 ezer szervezetről tartalmaz információkat.
- Az információkat a Shenzhen Zhenhua Data Information Technology nevű cég gyűjtötte össze. A Zhenhua Data a kínai kormánnyal és hadsereggel is kapcsolatban áll az adatbázist elemző kutatók szerint. Minderről részletesen itt írtunk a magyar médiában elsőként.
- A Szabad Európa megkapta az adatbázis azon részét, ami a magyarokra vonatkozó adatokat tartalmazza.
- A listán 710 név szerepel, közülük 393 embert tudtunk egyértelműen beazonosítani.
- Az adatbázisban számos programozó, pénzügyi szakember és egyházi vezető szerepel.
- Mostani cikkünkben a listán szereplő diplomatákat, politikusokat, állami cégvezetőket, bírókat és rendőröket mutatjuk be, ők 315-en vannak.
- Az állami vagyon, különösen annak néhány eleme is nagyon érdekelte Kínát.
Cikksorozatunk következő részében arról írunk, milyen egyéb tevékenységet végezhet még az adatbázist összeállító kínai cég, a Zhenhua Data.
Politika
Az adatbázisban legtöbben a jelenlegi és volt országgyűlési képviselők és az ő rokonaik vannak. A lista ezen részét feltehetően valóban algoritmusok gyűjtötték össze, hiszen minden ciklusból találtunk képviselőt vagy képviselőhöz köthető személyt. A közigazgatás helyettes államtitkári, illetve megyei közgyűlési elnöki szintig érdekelte a kínaiakat, de találtunk az adatbázisban vidéki városi polgármestert és önkormányzati képviselőt is.
Ugyanakkor annak is nyomát találtuk, hogy nem csak internetről szabadon hozzáférhető adatok alapján állt össze az adatbázis. Rábukkantunk ugyanis több olyan névre is, akik a sajtóban alig vagy egyáltalán nem szereplő kormányzati háttérember illetve diplomata rokonai.
Adatvédelmi okokból csak azoknak személyeknek a nevét írjuk le, akik ma is közszereplőnek számítanak. Nézzük először a politikusokat.
A listán az összes miniszterelnök szerepelhet, ugyanis szinte mindegyikük legalább egy rokonának nevét megtaláltuk az adatbázisban. Szerepelnek ugyanis a listán Medgyessy Péter és Bajnai Gordon rokonai, de Orbán Viktor egyik gyerekének neve is.
Ami a kormánypárti politikusokat illeti, fent van a listán Varga Judit igazságügyminiszter, Nagy István agrárminiszter, Soltész Miklós nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkár, Havasi Bertalan (Miniszterelnöki Sajtóirodát vezető helyettes államtitkár) és Hollik István (a Fidesz kommunikációs igazgatója) is.
Mi az, amit tudunk, és mi az, amit nem?
Megtaláltuk a listán Rogán Antal miniszter, Tuzson Bence államtitkár, Lázár János, Kósa Lajos, Trócsányi László, Tarlós István és Martonyi János egy-egy gyerekének a nevét is. Fent van a listán Kubatov Gábor a Fidesz pártigazgatója és egyik gyereke, ahogyan Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes lánya is – ő korábban egy afrikai kereskedőházat irányított. Rajtuk kívül említésre méltó még Budai Gyula (jelenleg miniszteri biztos a Külügyminisztériumban), Beneda Attila (helyettes államtitkár az EMMI-ben), Hörcsik Richárd (parlamenti képviselő) illetve Gondos Judit (a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára), Kiszely Katalin (volt helyettes államtitkár, jelenleg főtanácsadó a Külügyminisztériumban) Répássy Róbert korábbi államtitkár vagy Szentgyörgyvölgyi Gábor (Szentgyörgyvölgyi Péter V. kerületi polgármester testvére, maga is önkormányzati képviselő a Belvárosban).
Ami az ellenzéki politikusokat illeti, az adatbázis tartalmazza Gyöngyösi Márton jobbikos, Hiller István, Burány Sándor és Kunhalmi Ágnes szocialista képviselők nevét, de rajta vannak a listán olyan, részben már visszavonult politikusok is, mint Hagyó Miklós, Gál J. Zoltán, Ángyán József, Dávid Ibolya és Vona Gábor egyik közvetlen hozzátartozója.
„A külföldiekről szerzett információk hatalmas előnyt jelentenek nem csak a kül- és biztonságpolitikában, de a gazdaságban is. Ha a rokonságról is rendelkeznek információval, akkor még nagyobb előnyt jelent. Ki kicsoda, kivel áll kapcsolatban, mi a gyengéje, mivel lehet befolyásolni: hogyan lehet kedveskedni egy döntéshozónak vagy éppen zsarolni. Ezeket az információkat próbálja mindenki megszerezni”, mondta Tálas Péter a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóintézetének igazgatója a Szabad Európának.
„Bármely ország jól működő hírszerző szervének alapvető feladata az ilyen jellegű információk összegyűjtése. Még azok a szervek is feltérképezik a politikusokat és környezetüket, melyek nem kémkedési célból gyűjtenek adatokat. Tudok olyan kutatóintézetről, ahol pontosan tudják, hogy egy posztszovjet ország bármely politikusának a gyereke milyen hobbit űz.”
Diplomaták egész sora
Több tucatnyi jelenlegi és volt diplomata neve, illetve valamilyen közvetlen hozzátartozója is fent van a kínai cég által összeállított adatbázisban. Van köztük nemzetközi szervezethez nagykövetként delegált korábbi diplomata is. Közülük jelenleg is szolgál Szabó László Zsolt Új-Zélandon (az ő neve MTVA-vezérigazgatóként vált ismerté), Kumin Ferenc az USA-ban szolgál, Diczházi Gábor Litvániában, Mátis Viktor Törökországban, Konkoly Norbert pedig Oroszországban. Bencze József a Fülöp-szigeteken szolgál, de a korábbi rendőrkapitány volt már szkopjei nagykövet is. Szegner Balázs Düsseldorfban, Teleki Szilárd pedig Sao Paoloban főkonzul. Olyan háttérdiplomata közvetlen hozzátartozójának a nevére is rábukkantunk az adatbázisban, aki soha nem szerepel nyilvánosan. A volt diplomaták közül Horváth János korábbi kubai nagykövet nevét érdemes megismerni, ő tévés újságíróként vált ismertté.
Tálas Péter szerint „Kelet-Európa fontos Kínának, mert itt találhatnak olyan európai vezetőket, akik fogékonyak a kínai modellre, nyitottak a technológiára vagy éppen a pénzükre. Felmérni például, hogy egy ország vezetése mennyire nyitott arra, hogy az uniós pénzeket kínaival váltsák ki, és hogy ezeket az érzelmeket hogyan tudják befolyásolni, nagyon hasznos információ lehet. Ennek ellenére nem túloznám el a térség és Magyarország jelentőségét. Ráadásul, míg pár éve Kelet-Közép Európa kifejezetten lelkes volt Kína irányába, addig ma már sokkal több a kritika. Amikor pedig kiderül egy ilyen tömeges adatgyűjtéssel kapcsolatos hír, az további komoly presztízsveszteséget jelent Kínának.”
Számos bíró és rendőrkapitány
A legnyugtalanítóbb talán, hogy 16 bíró, illetve alkotmánybíró nevét is tartalmazza az adatbázis. Köztük van négy kúriai tanácselnök (Zanathy János, Lominici Zoltán, Molnár Ambus, Márki Zoltán), öt kúriai bíró (Krecsik Eldoróda, Vaskúti András, Mudráné Láng Erzsébet, Sugár Tamás, Csőke Andrea) egy járásbírósági elnök (Szűrösné dr. Takács Andrea) és négy már nyugalmazott – korábban szintén magas beosztást betöltött – bíró.
Az Alkotmánybíróság tagjai közül szerepel az adatbázisban Dienes-Oehm Egon egyik közvetlen hozzátartozója, valamint Holló András volt AB-elnök is.
A bírák mellett a listán szerepel két rendőrfőkapitány (Farkas József és Czinege László dandártábornokok), valamint egy nyugalmazott vezérezredes szintén volt honvédségi családtagja.
A kiterjedt adatgyűjtés ellenére Matura Tamás is azon a véleményen van, hogy Magyarország kevéssé lehet a kínai hírszerzés fókuszában. „Diplomáciai szempontból kifejezetten jók a kétoldalú kapcsolatok Kínával, a magyar kormány számtalan politikai gesztust tett Peking irányába az elmúlt évtizedben. Az más kérdés, hogy mindennek gazdasági hozadékát és hasznait sokan megkérdőjelezik, és a kínai befektetésekről, illetve kereskedelemről szóló statisztikák sem arról tanúskodnak, hogy komoly áttörést sikerült volna elérni”, mondta a Budapesti Corvinus Egyetem oktatója, Kína-szakértő a Szabad Európának.
Állami cégek és szervezetek
Valószínűleg korábbi politikai munkája miatt szerepel a listán Domokos László, az Állami Számvevőszék elnöke (ő volt országgyűlési képviselő) és Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke (az első Orbán-kormány oktatási minisztere október elején alapított új pártot). A nyilvánosság kiemelt szerepére utal Galambos István, az MTVA vezérigazgató-helyettesének (korábbi MTI-vezér) jelenléte.
Több adóhatósági munkatárs szereplésén túl a legbeszédesebb azonban az, hogy melyek azok az állami cégek, melyek vezetői a kínaiak érdeklődési körébe tartoznak.
Talán kevésbé meglepő a Magyar Nemzeti Bank munkatársainak jelenléte a listán. A jegybank 2018-ban kötött együttműködési megállapodást az állami Fudan Egyetemmel, ami először oktatási programot indított Budapesten az MNB szakmai támogatásával, majd egy egész magyarországi campus létesítéséről határozott (a kínai egyetemről részletes cikket közölt a Szabad Európa). Szerepel ugyanis az adatbázisban Fömötör Barna MNB-főigazgató, a Pénzügyi Stabilitási Tanács tagja; Pleschinger Gyula, a Monetáris Tanács tagja; valamint Balog Ádám a jegybank volt alelnöke (jelenleg az MKB elnök-vezérigazgatója).
Szeneczey Balázs valószínűleg még Tarlós István főpolgármester-helyetteseként került a listára, de már a Kiemelt Kormányzati Beruházások Központjának vezérigazgatója. A főváros iránti érdeklődésre utal, hogy két korábbi BKV-, illetve BKK-vezér nevét is megtaláltuk a listán.
Az adatbázis alapján az állami vagyon, illetve annak bizonyos elemei különösen érdeklik Kínát. Szerepel a listán a Közbeszerzési hatóság két volt elnöke (közülük az egyik Rigó Csaba, aki jelenleg a Gazdasági Versenyhivatal élén áll). Márton Péter ma a Magyar Államkincstárnál miniszteri biztos, de korábban a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) vezérigazgatója volt. Rajta kívül legalább öt, az MNV vezetésében korábban részt vevő ember nevét találtuk meg az adatbázisban egy másik volt államkincstári elnök mellett.
Hét olyan ember nevét is tartalmazza a lista, akik korábban a MÁV vezetésében vettek részt. Ez annak a fényében nem meglepő, hogy a kínai finanszírozású Budapest-Belgrád vasútvonal már javában épül. Így szinte „természetes”, hogy az adatbázisban felbukkant Pál László neve is, aki a MÁV éléről került Kínai–Magyar Vasúti Nonprofit Zrt. élére.
Az már érdekesebb, hogy három korábbi Mol vezető, két MVM irányításában résztvevő személy mellett több olyan név is szerepel az adatbázisban, akik a Paksi Atomerőmű vezetőségében vettek részt. Ráadásul az a Szabó Iván ügyvéd is szerepel a listán, aki túl azon, hogy a Roszatomot képviseli Magyarországon, több, a Fidesznek fontos ügyben vállalt szerepet (a Pécsi Vízművek „visszavétele”, a BKV-ügy koronatanújának védelme, stb.).
Külkereskedelmi szempontokból szintén érhető, hogy korábbi Exim Bank vezér és befektetési ügynökségi vezető is van a listán (HEPA, HIPA, HITA, mikor hogy nevezték). Borbély Attila jelenléte se meglepő, hiszen ő a Magyar-Kínai Gazdasági Kamara felügyelőbizottsági elnöke (e mellett számos más fontos tisztséget is ellát, illetve ellátott).
Annál izgalmasabb azonban, hogy bent van az adatbázisban Hegmanné Nemes Sára, a Magyar Posta elnöke, és mellette még legalább két másik elődje is. Érdemes még megemlíteni Szemerey Szabolcs nevét is, aki a KEDO Zrt. elnöke. Ezt a céget az MNB egyik alapítványa hozta létre, és a kecskeméti egyetem fejlesztéséért felelős. Szemerey amúgy a kecskeméti polgármester férje és Matolcsy György jegybankelnök másodunokatestvére.
Matura Tamás ugyanakkor nem vonna le messzemenő következtetéseket a névsorból, de szerinte az adatbázis értelmezése és folyamatos frissítése már kockázatot jelenthet:
„Nagyon valószínűnek tartom, hogy ez az adatgyűjtés szőnyegbombázás jellegű, a kínai big data technológia van olyan szinten, hogy erre képesek legyenek, és ennek pont az a lényege, hogy ha elég sok OSINT (az internetről szabadon begyűjthető – KAÁ.) adatot gyűjt be és dolgoz fel (akár mesterséges intelligencia segítségével) egy hírszerző ügynökség (vagy üzleti célból egy magánvállalat), abból már értékes információkat lehet szerezni. Akár alacsony rangú katonák által a közösségi oldalukra feltöltött képek alapján is fel lehet ismerni esetleg a háttér alapján, hogy épp merre járnak. Szintén érdekes lehet, hogy egyes politikusok hol, mikor, miről beszélnek, változik-e a mondandójuk tartalmi, érzelmi töltete, kikkel találkoznak, ebből milyen kapcsolati hálót lehet felvázolni nemzetközi szinten. Fontos arra emlékeztetni ugyanakkor, hogy ilyen jellegű tevékenységet számos ország folytat, saját technológiai kapacitásától függő mértékben.”
Azt sem szabad figyelmen kívül hagyni ugyanakkor, hogy Kína minden jel szerint máshogyan is támad. A cseh hírszerzés egy tavaly publikált jelentése szerint ugyanis kínai állami hekkerek támadták meg a cseh külügyminisztériumot. Ausztrália a parlamentet ért hekkertámadás mögött fedte fel Kínát. Ursula von der Leyen az Európai Bizottság elnöke pedig azzal vádolta meg idén tavasszal Kínát, hogy hekkerei kórházakat és egészségügyi intézményeket támadnak a világjárvány idején.