A tagállamoknak nincs joguk megtagadni az Európai Bíróság által kiszabott pénzbírság kifizetését, vagy módosítani a megállapított összeget, illetve változtatni a bíróság által meghatározott feltételeken – szögezte le egy bizottsági szóvivő hétfőn Orbán Viktornak a napi pénzbírság ügyében írt levelére reagálva.
Néhány nappal az első fizetési határidő lejárta előtt a magyar miniszterelnök levelet írt az Európai Bizottságnak, amelyre a testület „záros határidőn belül válaszolni fog”. A magyar kormánynak október 31-ig kellene eleget tennie annak a fizetési felszólításnak, amelyet 45 napos határidővel az Európai Bizottság küldött még szeptember 13-án.
A számlán a Magyarországra az Európai Bíróság június 13-i ítéletében kiszabott napi egymillió eurós pénzbírság háromhavi összege, 93 millió euró szerepelt.
Orbán Viktor levele – amelynek tartalmát közelebbről nem ismerjük, de a bizottság első reakciójából részben következtetni lehet bizonyos elemeire – azelőtt futott be Brüsszelbe, hogy a testület előreláthatóan november 4-én, ezúttal tizenöt napos határidővel elküldi a második fizetési meghagyást a korábbi 93 millió euróról. A magyar kormánynak ezután november 18-ig kellene befizetnie az összeget. Ha nem teszi meg, a korábbi kétszázmillió eurós átalánybírsághoz hasonlóan a bizottság levonja a pénzt az éppen esedékes magyar kifizetésekből.
Ehhez kapcsolódóan: Egymilliárd euró veszni látszik az idei uniós forrásokból
Az Európai Bizottság a Szabad Európa kérésére hétfőn reagált a miniszterelnök levelére. A válaszból arra lehet következtetni, hogy a kormány az október 31-i határidőre nem rója le a tartozását, és nem is áll szándékában. „A tagállam köteles a bírósági ítéletnek megfelelni annak érdekében, hogy a napi pénzbírság ne növekedjen tovább. A tagállamoknak nincs joguk megtagadni az Európai Bíróság által rájuk kiszabott pénzbírság kifizetését vagy módosítani a megállapított összeget, illetve változtatni a bíróság által meghatározott feltételeken” – hangsúlyozta a testület szóvivője, ami azt sugallja, hogy a kormányfő levelében nem hajolt meg az Európai Bíróságnak egy korábbi (2020-as), a magyar menekültügyi rendszer egyes elemeit hatályon kívül helyező bírósági ítélet végrehajtásának megtagadása miatt meghozott ítélete előtt, ideértve a pénzbírság befizetését.
A szóvivő arra is emlékeztetett, hogy a bizottságnak kötelessége az Európai Bíróság ítéletének kikényszerítése, és alkalmazni fogja a szükséges eljárást annak biztosítására, hogy Magyarország kifizesse a bíróság által kiszabott büntetést.
Emlékezetes, hogy június 13-i ítéletében az Európai Bíróság kétszázmillió euró átalánybírságot szabott ki Magyarországra a 2020-as ítélet maradéktalan végrehajtásának elmulasztása miatt, és további napi egymillió euró összegű pénzbírságot egészen addig, amíg a kormány megfelel az ítéletnek, és összhangba hozza az uniós szabályozással a sajátját.
Ehhez kapcsolódóan: A magyar kormány mentességet fog kérni az uniós menekültügyi és migrációs szabályok alkalmazása alól
A kétszázmillió eurós átalánybírság levonását a Magyarországnak esedékes, alapvetően, de nem csak kohéziós politikai kifizetésekből már szeptemberben megkezdte a bizottság, de értesülésünk szerint még nem rekvirálták ilyen módon a teljes összeget (az egyik lehetséges ok, hogy vélhetően nem volt elegendő összegű számla). A levonás megkezdése előtt a magyar kormány két bizottsági fizetési felszólítást is figyelmen kívül hagyott.
Ami a napi pénzbírság behajtását illeti, becslésünk szerint november 16. körül jön a következő kifizetési meghagyás, ezúttal a szeptember 14. és a november 14. közötti időszakra, vagyis két hónapra vonatkozóan. A napi egymillió euró felkerekítésével a következő számla hatvanmillió euróról szólhat, így az Orbán-kormány november közepéig már körülbelül 150 millió eurós tartozást halmozhat fel az EU felé, amelyet előreláthatóan további kohéziós politikai források elvonásával kasszírozhat be az Európai Bizottság.
Brüsszel információink szerint kéthavonta küld majd új számlát.
A testület szóvivője az Orbán-levél migrációval kapcsolatos részére reagálva hangsúlyozta: „A nemzeti intézkedések csak arra jók, hogy a problémát az egyik tagállamból áthelyezzék a másikba, aláásva az egységet és a szolidaritást. (…) Ezért van a migrációs és menekültügyi paktum. A tagállamokkal teljes sebességgel dolgozunk a végrehajtásán” – tette hozzá. A szóvivő a bizottság nevében arra is felszólította a magyar hatóságokat, hogy hozzanak intézkedéseket a migránsok csempészete ellen, és maradéktalanul tartsák tiszteletben a menekültügyi és visszaküldési szabályokat.
