A miniszterelnök nagy győzelemként jelentette be, hogy Magyarország kimarad a közös uniós gázbeszerzésből és a gázársapkából is, de ez minden piaci logikának ellentmond – véli az általunk megkérdezett szakértő.
„Hosszú csata volt, de sikerült megvédenünk Magyarország érdekeit” – így kommentálta Orbán Viktor péntek hajnalban, hogy mentességet harcolt ki Magyarországnak Brüsszelben, az uniós csúcstalálkozón az egyébként a többi tagállam által elfogadott közös európai gázbeszerzés, valamint a gázársapka alól.
Előbbi azt jelenti, hogy – akárcsak a koronavírus elleni vakcinabeszerzéseknél – az Európai Unió tagállamai egyetlen szereplőként jelennek meg a nemzetközi gázpiacon, hogy így jobb árat alkudhassanak ki, mintha külön-külön szerződnének beszállítókkal. A gázársapka pedig azt jelenti, hogy az EU előre deklarálja: egy bizonyos – később meghatározott – árszint fölött nem hajlandó gázt vásárolni. Ez azt szolgálja, hogy egyetlen piaci szereplő se próbálja kihasználni az unió szorult helyzetét az orosz gázszállítások elmaradása miatt.
Kocsmában nincs alku
A miniszterelnök közösségi oldalán megjelent bejegyzésében azt írta a kötelező gázbeszerzésről, hogy a mentesség révén „nekünk továbbra is nyitva marad minden beszerzési lehetőség. Ez fontos, mert csak akkor tudjuk leszorítani az energia árát hazánkban, ha minél több forrás áll rendelkezésre, minél nagyobb a verseny a magyar energiapiacon.” A gázársapkáról pedig azt, hogy az olyan, „mintha bemennél egy bárba, és azt mondanád a csaposnak, hogy féláron szeretnéd megvenni a sört”.
Csakhogy a szakértő szerint nem helytálló ez az érvelés. „Orbán Viktor azt ünnepli látványosan, hogy tovább vehetjük a gázt drágábban az oroszoktól” – mondta a Szabad Európának Holoda Attila. Az energetikai szakértő szerint azzal, hogy Magyarország kimarad a közös uniós beszerzésből, és a gázársapkára is mentességet harcolt ki, nyilvánvalóvá tette, hogy olyan szerződések kötik Oroszország felé a gázszállításra, amelyek drágább beszerzést tesznek csak lehetővé
„Ez teljesen triviális: ha az EU maga jelenik meg vevőként a gázpiacon azzal, hogy akár ötven-százmilliárd köbméter gázt is megvásárolna, az gyökeresen más pozíció, mint amikor egy kis ország négymilliárd köbméterről tárgyal. Egy ekkora nagyságrendnél, mint amit az uniós beszerzés jelenthet, akár húszszázalékos diszkontot is ki lehet alkudni az aktuális piaci árakhoz képest. Ezzel szemben – bár a magyar kormány minden eszközzel igyekszik titkolni, hogy mennyiért szállít nekünk a Gazprom – szinte biztos, hogy az orosz gázt az aktuális piaci árfolyamnál (ez a holland gáztőzsde, a TTF árszintje) is drágábban szerezzük be. Minden kedvezmény, amit az EU ki tud alkudni a közös beszerzéssel és a gázársapkával, csak tovább nyitja ezt az ollót” – mondta Holoda Attila, hozzátéve, hogy „a magyar kormány tipikus példáját adja annak, amikor egy kis piaci szereplő, amelyik ki van szolgáltatva egy másik, sokkal nagyobbnak, előbb-utóbb nem a saját, hanem a másik érdekében kezd el viselkedni”.
Holoda Attila szavait alátámasztani látszik az MFOR friss cikke is, amelyik arról ír, hogy „brutálisan drágán sikerült Szijjártó Péternek orosz gázt vennie”. A cikk szerint „a Magyar Közlöny csütörtök éjszaka megjelent számában egy rövidke kormányhatározat-módosítás alapján arra lehet következtetni, hogy a meglévő szerződések felett az Oroszországból beszerzett gáz megint igen drága lett”.
Szijjártó Péter még nyáron jelentette be, hogy a kormány „különleges gázkészletet” hoz létre, amelyet a több biztonsági készlettől elkülönítetten tárol. Ezt a gázt júliusban szerezte be a Gazpromtól a kormány, az árról szokás szerint semmilyen tájékoztatást nem adtak, csak a mennyisége ismert, 740,3 millió köbméter. A beszerzésre egy korábbi kormányhatározat 1,85 milliárd eurót állapított meg, ezt hitelből fedezték.
Az MFOR által most kiszúrt kormányrendelet viszont 2,012 milliárdra módosította az összeget. A gazdasági szakportál szerint ez alapján egy MWh energiaértékű gázt 257,5 euróért vettünk, a már említett holland gáztőzsdén ugyanakkor júliusban (Szijjártó Péter július 21-én jelentette be a vásárlást) száz–kétszáz euró között mozgott az ár. Az MFOR szerint „nehezen értelmezhető a tőzsdei árnál drágább vásárlás”.
