Mi nem minősítgetünk más országokat – így reagált a washingtoni eseményekre az állami médiában a magyar miniszterelnök, aki korábban Donald Trump elnökválasztási győzelmét valószínűsítette, most pedig párhuzamot vont a hazai baloldal és a Capitolium ostromlói között.
Orbán Viktor a Kossuth rádióban beszélt a Capitoliumban szerda este történtekről, amit – ellentétben a világ vezető politikusaival – eddig sehol máshol nem kommentált a magyar kormányfő, noha a Szabad Európa is kérte erre.
"Ami most Amerikában történt, azt mi ismerjük"
Orbán Viktor azzal kezdte válaszát, hogy "nem szeretjük, ha bennünket minősítgetnek, következésképpen mi sem minősítgetünk más országokat. Nem szólunk bele abba sem, ami most Amerikában történik, ez az amerikaiaknak a dolga. Szurkolunk nekik, és bízunk abban, hogy sikeresen meg fogják oldani a saját problémáikat".
A miniszterelnök azzal folytatta, hogy "ami most Amerikában történt, azt mi ismerjük", mert "a baloldal Magyarországon is próbálkozott erőszakkal, a Parlament épületét rendőrsorfallal kellett megvédeni a baloldali tüntetőktől".
A kormányfő a baloldali erőszakra példaként, név nélkül, de beazonosíthatóan a momentumos Fekete-Győr András 2018-as füstbombás ügyét is előhozta, mondván, van olyan pártvezető, akinek azért kellett bíróság állnia, mert egy ilyen alkalommal füstgránátot dobott rendőrökre.
Vagy mégis minősítünk?
A magyar miniszterelnök az amerikai elnökválasztási kampány hajrájának idején nyíltan Donald Trump győzelmében bízott. Tavaly október végén például, amikor kitüntette az Egyesült Államok távozó budapesti nagykövetét, David B. Cornsteint, arról beszélt, hogy
"Donald Trump megválasztásával és David B. Cornstein érkezésével minden megváltozott, Magyarország nyitottságot, őszinteséget és baráti közeledést érzett az Egyesült Államok részéről".
Majd azt mondta, hogy szorít Trump újabb győzelméért és gratulált neki ahhoz, hogy jelöltjét, Amy Coney Barrettet alkotmánybíróvá választották. Orbán Viktor szerint ugyanis Donald Trump ezzel "megmentette a konzervatív Amerikát és belépett a legnagyobb amerikai elnökök közé".
Szijjártó Péter kérdései Joe Bidenhez
A magyar külgazdasági és külügyminiszter október 17-én, szintén az amerikai elnökválasztási kampány hajrájának idején tett fel egy videót Facebook oldalára, amelyben minősítette a korábbi demokrata amerikai elnök, Barack Obama és akkori alelnöke, Joe Biden Közép-Európa politikáját.
Szijjártó Péter szó szerint azt mondta "emlékezhetünk a közép-európai országok kioktatására", "a folyamatos vádaskodásokra, támadásokra".
Mi magunk, magyarok, a saját bőrünkön éreztük mindezt", példaként a magyar alaptörvény elfogadását ért bírálatokat említette a fideszes politikus, és azt, hogy "az amerikai nagykövetség vezetői milyen önfeledt örömmel vettek részt azokon a budapesti tüntetéseken, melyeket az ellenzék a kormánnyal szemben szervezett".
Szijjártó Péter arról is beszélt, hogy alelnökként Joe Biden sokat járt Ukrajnába és alelnökségének volt olyan időszaka, amikor a fia igazgató volt egy ukrán energetikai vállalatban, abban az időben, amikor ott korrupciógyanús ügyek történtek.
A magyar politikus ezután azt mondta, Joe Bidennek válaszolnia kellene olyan, "régen levegőben lévő kérdésekre", hogy a fia milyen szerepet játszott a korrupciógyanús folyamatokban, amelyek az ukrán energetikai szektorban végbementek, ő maga pedig alelnökként hogyan vetette latba politikai befolyását fia és a fia által vezetett cég, illetve vélhetően a saját anyagi gyarapodása érdekében.
2020 szeptemberében két republikánus szenátusi bizottság jelentést tett közzé, amelyben azt állította, hogy Joe Biden jelöltségével összeférhetetlen az a tevékenység, amit a fia Ukrajnában végez, és aláássa az Egyesült Államok politikáját.
A jelentés ugyanakkor azt is közli, "nem világos", hogy a volt alelnök megváltoztatta-e az Egyesült Államok politikáját, vagy bármilyen más lépést tett-e, hogy ezzel segítse a fiát.
A demokraták szerint az ügy a republikánusok politikai indíttatású támadása volt Joe Biden ellen, hogy növelje Donald Trump elnök esélyeit a választásokon és figyelmeztettek, hogy terjesztheti az orosz félretájékoztatást.
Előkerült 2018, de a tévéostrom nem
Az őszödi beszéd nyilvánosságra kerülését követően 2006-ban kormányellenes tüntetések kezdődtek. Ennek részeként a baloldali kormány távozását követelő tömeg egy része szeptember 19-re virradóra megtámadta a köztelevízió Szabadság téri épületét, erőszakkal bejutott az épületbe, a téren felgyújtottak egy autót is.
Az események az 1956-os októberi forradalom 50. évfordulóján, 2006. október 23-án érték el tetőpontjukat Budapesten.
Miközben a Fidesz az Astoriánál nagygyűlést tartott, a Gyurcsány Ferenc akkori miniszterelnök lemondását követelő tüntetők egy csoportja a Deák térről a Kossuth térre akart vonulni, a rendőrök könnygázt és vízágyút is vetettek be ellenük. A nap folyamán egyre brutálisabban léptek fel a rendőrök, akik közül a túlkapások elkövetőinek későbbi felelősségre vonását nehezítette, hogy nem viseltek azonosítót.
Ingyenes mobilalkalmazásunkkal bárhol és bármikor elérheti a Szabad Európa weboldalának tartalmát. Töltse le díjnyertes applikációnkat a Google Play vagy az Apple Store kínálatából!
