Törökországban Tayyip Erdogan elnök megelőzte ellenzéki riválisát, Kemal Kilicdaroglut az vasárnapi elnök- és parlamenti választáson, de nem kapott abszolút többséget ahhoz, hogy meghosszabbítsa húsz éve tartó uralmát a NATO-tagországban.
Az eddigi eredmények szerint sem Erdogan, sem Kilicdaroglu nem érte el a május 28-án esedékes második forduló elkerüléséhez szükséges 50 százalékos küszöböt.
Az Anadolu török állami hírügynökség szerint a szavazatok csaknem 97 százalékának összeszámlálása után Erdogan vezet 49,39 százalékkal, míg Kemal Kilicdaroglu, a Köztársasági Néppárt (CHP) elnöke 44,92 százalékon áll. A fennmaradó néhány százalékon két másik jelölt osztozik az Anadolu jelentése szerint.
A CHP szerint az Anka magánhírügynökség adatai az Anadoluétól eltérnek: ott Erdogan 49,03 százalékon, Kilicdaroglu pedig 45,23 százalékon áll 94,45 százalékos feldolgozottságnál. A török választási bizottság a szavazatok 91,93 százalékos feldolgozottságánál 49,49 százalékot adott Erdogannak.
Erdogan jobban teljesített, mint azt a választások előtti közvélemény-kutatások azt előre jelezték, és magabiztosan és harcias hangulatban fordult híveihez.
"Már 2,6 millió szavazattal megelőzzük legközelebbi riválisunkat. Arra számítunk, hogy ez a szám a hivatalos eredményekkel növekedni fog" - mondta Erdogan. Közben az elnök támogatóinak ezrei gyűltek össze a párt ankarai székházánál, énekeltek, zászlókat lengettek, többen táncoltak.
Ehhez kapcsolódóan: Erdoğan elveszítheti a választást Törökországban, ami csapás lenne Putyinra
A Reuters tudósítása szerint Kilicdaroglu azt mondta, győzni fog a második fordulóban, és türelemre intette támogatóit, miközben azzal vádolta Erdogan pártját, hogy beavatkozik a szavazatszámlálásba és az eredmények közlésébe.
Az elnökválasztás tétje nemcsak az, hogy ki lesz az államfő, hanem azt is, hogy az ország visszatér-e egy szekulárisabb, demokratikusabb útra, hogyan kezeli a súlyos megélhetési válságot, és kapcsolatait Oroszországgal, a Közel-Kelettel és a Nyugattal.
A leghosszabb két hét Törökország történetében
A választási eredmények mély polarizációt tükröztek egy politikai válaszút előtt álló országban. A választások előtti közvélemény-kutatások nagyon szoros versenyre utaltak, de a hatpárti szövetséget vezető Kilicdaroglu enyhe előnyre tett szert, pénteken két közvélemény-kutatás is az 50 százalékos küszöb felett mutatta.
A 85 millió lakosú országra, amelyben elszabadult az infláció, most két hétig tartó bizonytalanság vár az elnökválasztás május 28-án esedékes második fordulójáig, ez pedig megrendítheti a piacokat.
"A következő két hét valószínűleg a leghosszabb két hét lesz Törökország történetében. Jelentős összeomlásra számítok az isztambuli tőzsdén és valutaingadozásra" - mondta Hakan Akbas, a Strategic Advisory ügyvezető igazgatója a Reutersnek. Szerinte Erdogan előnyben lesz a második szavazáson, miután szövetsége sokkal jobban teljesített, mint az ellenzék szövetsége".
A harmadik elnökjelölt, a nacionalista Sinan Ogan a szavazatok 5,3 százalékát szerezte meg. Elemzők szerint „királycsináló” lehet a második fordulóban, attól függően, hogy melyik jelöltet támogatja. Az ellenzék szerint Erdogan pártja kifogások benyújtásával késleltetheti a végeredmény közlését, a hatóságok olyan sorrendben teszik közzé az eredményeket, amelyek mesterségesen növelték Erdogan támogatottságát.
Kilicdaroglu korábban azt mondta, hogy Erdogan pártja "lerombolja Törökország akaratát" azzal, hogy kifogást nyújtott be a több mint ezer szavazókörzet voksainak megszámlálásával kapcsolatban.
Törökország következő elnökének megválasztása az ország százéves történetének egyik legnagyobb hatású politikai döntése, és Törökország határain túl is visszhangzik majd.
Putyin egyik legfőbb szövetségese
Erdogan az orosz elnök egyik legfontosabb szövetségese, győzelmének valószínűleg örülne az orosz vezetés, de elriasztaná a Biden-kormányzatot, valamint számos európai és közel-keleti vezetőt, akiknek problémás kapcsolatai voltak Törökország legrégebben hivatalban lévő elnökével.
Erdogan a NATO-tag Törökországot globális szereplővé tette megaprojektjeivel, híd- és repülőtérépítéseivel valamint a fegyveripar fejlesztésével. Ugyanakkor az alacsony kamatlábak ingatag gazdaságpolitikája a megélhetési költségek spirálisan emelkedő válságát és inflációt hozott, amellyel marára haragított sok választót. A kormány lassú reakciója a délkelet-törökországi pusztító földrengésre, amely az év elején ötvenezer ember halálát okozta, tovább növelte a választók ellenszenvét.
A parlamenti választásnak sincs még meg a végeredménye, de az eddigi adatok szerint az Erdogan-féle iszlamista gyökerű AKP Népi Szövetsége, a nacionalista MHP és mások a vártnál jobban szerepeltek, és a többség felé tartottak.
Kilicdaroglu azt ígérte, ha győz, demokrácia jön az állami elnyomás évei után, visszatér az ortodox gazdaságpolitikához, szabadságot ad az Erdogan alatt autonómiát vesztett intézményeknek, és újjáépíti a Nyugattal való törékeny kapcsolatokat. Politikai foglyok és aktivisták ezrei szabadulhatnak, ha az ellenzék győzedelmeskedik. Elemzők szerint, ha Erdogan győz, még autokratikusabban kormányozza majd az országot.
